Áchim András

A Múltunk wikiből

teljes nevén Áchim Liker András

Békéscsaba, 1871. március 15. – Békéscsaba, 1911. május 15.
gazdálkodó, szocialista parasztpolitikus, szerkesztő
Wikipédia
1905-ben
1906. március 17.
Az Áchim L. András vezette Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt megalakítása.
1906. március 25.
A Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség megalakítása az Áchim és a Várkonyi által vezetett pártok egyesítésével.
1906. szeptember 17.
Áchim Andrást megfosztják mandátumától.
1911. május 14.
Áchim L. Andrást megölik a Zsilinszky testvérek.

Hanák Péter

Az utópikus egyenlőséghit

Hogy a karizmatikus vezér személyéhez kapcsolódó mozgalom milyen törékeny, és milyen veszélyeket rejt magában a szocializmus demokratikus szerveződése szempontjából, azt akkortájt a Várkonyi bebörtönzését, utóbb az Áchim halálát követő lehanyatlás, széthullás szemléltette.

A birtokos parasztság

Az öntudatosodó kisparasztság is megkísérelte, nemcsak az életmód egyes elemeivel, hanem névváltoztatással is kompenzálni pozicionális kisebbrendűségét: a jobbágyi zöngéjű paraszt helyett a század végétől a „földmívelőt” kezdték használni. E semleges foglalkozásmegjelölés, amelybe a párholdas törpebirtokos is belefért, mindenesetre sejttette az önerővel végzett kétkezi munkát. Ez az elnevezés főként a Viharsarokban, a Tiszántúlon terjedt el és rávilágított, hogy a gazda–kisgazda–földmívelő rangsor nemcsak a birtokos rétegek közti, hanem a regionális különbségeket, a paraszti fejlődés két eltérő tendenciáját is kifejezi. Erre vall, hogy az alföldi, a tiszántúli szervezkedés Várkonyitól Áchimig magát hol földmívelő mozgalomnak, hol parasztpártnak nevezte; Nagyatádi Szabó Dunántúlon született pártját viszont gazdapártra – utóbb kisgazdapártra – keresztelték.

Az 1905. januári választások

A koalíció balszárnyán – ezúttal első ízben – két szocialista programmal fellépő jelöltet is megválasztottak: Mezőfi Vilmost és Áchim L. Andrást.

Dolmányos István

Az 1906. évi választások

Kossuth Ferenc és csoportja inkább tartott a koalícióról nemrég levált Áchim radikális paraszti szervezkedésétől. Áchimnak sikerült az, ami az új függetlenségi parti ellenzéknek ekkor még nem: a kormánnyal szemben szilárd alapokon álló, szervezett ellenzéki tömegmozgalmat tudott kiépíteni. A választási hadjáratban a parasztpárt a szociáldemokrata párthoz közeledve fontos arcvonalon vette fel a harcot a kormánnyal szemben. Az Áchim-mozgalom rendszeres titkos megfigyelését a korábbi szövetségesek, a koalíciós politikusok kezdték meg.

A választások előtt Áchim Andrást felkereste a függetlenségi párt egy megbízottja. Csak azt kérte tőle, hogy névlegesen csatlakozzék a függetlenségi szervezethez, s akkor a párt nem állít Békéscsabán ellenjelöltet. Áchim ebben az időben már a tiszántúli parasztmozgalom országos hírű vezetője volt. A paraszti követeléseknek hangot adó békéscsabai nagygazda a helyi népegylet elnökeként évek óta tevékenyen részt vett a politikai életben. Kezdetben – saját későbbi tanúsága szerint is – a függetlenségi part befolyása alatt állt, majd a népegylettel együtt csatlakozott az Újjászervezett Szociáldemokrata Párthoz. A koalíció hatalomra kerülése előtt szembefordult Mezőfivel, és 1906. március 17-én megalakította a Magyarországi Független Szocialista Parasztpártot. Ez egy hét múlva egyesült Várkonyi István mozgalmával s felvette a Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség nevet. Áchim nem fogadta el a függetlenségi párt által felajánlott egyezséget. A függetlenségiek Békéscsabán ellenjelöltet állították, de Áchim került ki győztesen.

Dolmányos István és Erényi Tibor

A kormány támadása a Földmunkások Országos Szövetsége ellen

Erős kölcsönhatás állott fenn a harcos agrármozgalmak és Áchim ekkortájt szerveződő demokratikus politikai mozgalma között. Áchim 1906 júniusának feszült légkörében erélyesen lépett fel az agrárproletárok mellett, ami az Áchim-ügyet a kormány számára ekkor elsősorban földmunkás problémává tette. A birtokos paraszti érdekeket képviselő politikust a nagy erejű agrárproletár mozgalom és saját veszélyeztetettsége arra késztette, hogy a szervező munkában jobban támaszkodjék az agrárproletariátusra is. Éppen napjainkban, amikor jobban megértjük az Áchim-mozgalom paraszti teljességének jelentőségét, szükséges nyomatékosan rámutatni arra is, hogy a „paraszti egység” érdekében Áchim igazában azért alkotott nagyot, mert a mezőgazdasági munkásság ügyét is mindvégig méltányolni és koordinálni tudta. Mindez közelítette a parasztpártot a szociáldemokráciához. Ezért került megfontolásra 1906 szeptemberében a parasztpárt csatlakozása a szocialistákhoz.

Dolmányos István

A „derestörvény”

A szociáldemokrata párt mellett különösen Áchim parasztpártja foglalt határozottan állást a román kormánnyal szemben. A felkelés értékelésének árnyalataival a baloldali mozgalmak is birkóztak. Nem tekinthető teljesen véletlennek, hogy Áchim népegylete ellen a felkelés hírének napjaiban lépett fel ismét a kormányzat.

Negyvennyolcas parasztpártok

A pártalakításra Szabó az Áchim-mozgalom példájától is ösztönzést kapott.

Áchim demokratikus parasztpártja

A teljes cikk.

Hanák Péter

Az Országos Földművelő Párt

A teljes cikk.

Mucsi Ferenc

A polgári radikalizmus és az agrárkérdés

1908–1909-ben kapcsolatba kerültek ugyan Áchim parasztpártjával, s a Huszadik Század 1908-ban vitára is bocsátotta Áchim agrárprogramját, sőt Áchim tagja lett a Társadalomtudományi Társaság szabadiskolájának is, de alig egy esztendő múlva elhidegültek egymástól, s a Parasztújság már éles hangon támadta a szociológusokat.

Dolmányos István

Egyéb radikális irányzatok

Radić új programja mérsékeltebb volt, mint Áchimé.

Az annexió magyarországi fogadtatása. A koalíciós kormány felelőssége.

Áchim nemcsak a parlamenti ellenzéket, hanem a szociáldemokratákat is bírálta kezdeti csendes helyeslésükért.

Pölöskei Ferenc

A Khuen-Héderváry-kormány és a Nemzeti Munkapárt megalakulása

A kormány nemcsak a nemzetiségek körében tudott maga iránt illúziókat kelteni, hanem a koalíciótól elforduló parasztságban is. Az Országos Földmívelő Párt és Áchim pártjának közös lapja, a Szabad Föld írta: „Héderváry gróf igazi úr a szó nemes értelmében, jó,s sőt szenvedélyes gazda, s atyai barátja a földmívelő népnek.”[1]

Parasztpártok és parasztmozgalmak

A teljes cikk.

Katus László

A szlovákok

Hodža 1908-ban Áchim parasztpártjával közös parasztgyűléseket tartott a Viharsarokban.

Lábjegyzet

  1. Szabad Föld, 1910. január 23.

Irodalom

A szociáldemokrata pártból kivált Várkonyi István vezette Független Szocialista Párt ekkori, jelentőségében csökkenő szerepére lásd Farkas József, Várkonyi István 1852–1918 (Párttörténeti Közlemények, 1965. 4) című életrajzát, illetve a Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetségről és az Áchim L. Andrásról alább közölt irodalmat.

A parasztság legjelentősebb politikai szervezkedésének, az Áchim András vezette Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetségnek, valamint a Várkonyi István vezetése alatti Független Szocialista Párttal való egybeolvadásának történetére az Áchim András személyével kapcsolatos irodalom használható. Áchim beszédeiből és cikkeiből közölt válogatás: A magyar parasztmozgalom múltjából (Válasz, 1947. 5–6). Személyével és mozgalmával Tibori János munkái foglalkoznak, amelyek közül elsőként Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom (Békéscsaba, 1958) című könyvét említjük. Újabb terjedelmes tanulmánya a Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerkesztette Kristó GyulaSzékely Lajos (Békéscsaba, 1970) című kötetben található. Átfogó életrajz: Domokos József, Áchim L. András (Budapest, 1971). A részkérdéseket feltáró tanulmányokból Farkas József, Áchim L. András és Várkonyi István kapcsolata (Békési Élet, 1968. 1), Király István, Áchim parasztpártjának fő történeti problémái (Agrártörténeti Szemle, 1969. 3–4); az Áchim születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen elhangzott előadásokat: Áchim L. András-emlékkönyv, 1871–1971. Szerkesztette Pölöskei FerencSzabó Ferenc (Békéscsaba, 1972); Féja Géza, Áchim L. András (Új Írás, 1971. 5), Pölöskei Ferenc, Áchim L. András a parlamentben (Békési Élet, 1971. 2) és Für Lajos, Az alföldi parasztkirály (Tiszatáj, 1971. 10) című írásokat emeljük ki.

Az 1910-ben képviselővé választott Áchim rövid parlamenti szereplését Pölöskei Ferenc, Áchim L. András a parlamentben (Békési Élet, 1971. 2) című cikke ismerteti. Az Áchim-gyilkosságra lásd Domokos József életrajzát: Áchim L. András (Budapest, 1971).