Ács Károly

A Múltunk wikiből
Kisbankházapuszta, 1823. július 14. – Budapest, 1894. március 1.
nyelvész, népköltészet-kutató
országgyűlési képviselő
Wikipédia
Ács Károly szobra Ráckevén
Ács Károly szobra Ráckevén

Spira György

Gerillaharcok a téli hónapokban

A Solt környéki parasztok például „Patajon felül mintegy 3000-en, Kalocsán pedig 1000-en táborba szállva várták a pillanatot, mellyben a meghódításukra küldött nyomorult szabadsággyilkosokat eltörlendők lesznek a föld színéről”,[1]

Szabad György

Az elnyomott népek összefogásának szorgalmazói

Arany János például az 1855-ben írt Szibinyáni Jankban Hunyadi Jánost a szerb és a magyar nép emlékezetében egyaránt méltóképpen megőrzött közös hősként idézte fel. Erdélyi János az erőszakos germanizálás folytán olyannyira szükségesnek érzett védekezést a fejlettebb irodalom alárendelő hatása ellen azzal is kívánta szolgálni, hogy „a velünk egy sorban levő népszakadékok szellemirányait mind inkább szőnők be míveltségünkbe”. A magyar irodalmi népiesség reformkori programadója immár a szomszéd népek kultúrkincseivel is gazdagodó magyar költészettől remélte, hogy „a Duna völgyén új, erőteljes harmónia” kibontakoztatója lesz.[2] Programjának gyakorlati érvényesítését – többek közt – annak az Ács Károly volt forradalmi kormánybiztosnak a kísérlete példázta, aki minden bizonnyal világosan felismerte a kulturális közeledés politikai jelentőségét is. Ácsot hosszú és kalandos bujdosás után fogták el, és 1852-ben előbb halálra, majd hat esztendei várfogságra ítélték. A rendkívüli nyelvtehetségként emlegetett Ács, aki a szomszéd népek nyelvére is tanította rabtársait, szabadulás után a román és szerv népköltészettel kezdett foglalkozni, s már 1858-ban ki is adta első gyűjteményét. Hangsúlyozta, hogy annak a román népnek a költészetével kívánja megismertetni magyar olvasóit, ”melynek millióival évezredes történeti kapocs fűz bennünket össze”.[3]

A társadalomtudományok

A népköltészet értékeinek gyűjtésében mindenekelőtt Kriza János erdélyi unitárius püspök szerzett elévülhetetlen érdemeket székelyföldi gyűjteményével, de számtalan népdalt, balladát, közmondást, népmesét mentett meg az enyészettől – többek között – Ács Károly, Arany László, Ballagi Mór, Greguss Ágost, Szelestey László, Székely József és Szini Károly is.

Lábjegyzetek

  1. Ács Károly Pest megyei szolgabíró, a solti járás védelmi bizottmányának elnöke Kossuthhoz, Kalocsa, 1849. február 20. Országos Levéltár Az 1848–49-i minisztérium levéltára (továbbiakban: '48ML), az Országos Honvédelmi Bizottmány iratai (továbbiakban: OHB) 1849:2627.
  2. Sőtér István, Erdélyi János (In: A magyar irodalom története. Főszerkesztő Sőtér István. III.) Budapest, 1965. 657.
  3. Vasile Curticăpeanu, A művelődés fejlődése 1848–1918 (In: Erdély története. Szerkesztette Miron Constantinescu. II.) Bukarest, 1964. 508.

Irodalom

Dávid Gyula, A román népköltészet első magyar fordítója, Ács Károly (1824–1894) (Út, 1954);