Ócsa

A Múltunk wikiből
város Pest megyében a gyáli kistérségben, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1705. július 1.
Rákóczi az ócsai táborból szeptember 1-jére országgyűlést hív össze a Rákos mezejére.

Kristó Gyula

Stílusirányzatok

Kalocsa hatása érződik az ócsai és jánoshidai premontrei prépostsági, illetve az aracsi bencés apát­sági templom épületén.

Makkai László

A magyarság önvédelme

A Kétvízközön a századfordulón csak a „három város”, Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd maradt meg, máshonnan szétfutott a lakosság, és a század végéig Cegléd és Ócsa, Ócsa és Pest közt nem maradt népes falu. De a néptelenedés nem állt meg, Pest vármegyének 1606-ra megmaradt 117 helységéből 1664-ig további 38 falu, azaz 33% vált lakatlanná. Békés vármegyében a századforduló „nagy futása” minden helységet üresen hagyott, néhány közülük 10–15–25–30 év alatt újranépesedett, de kéttucatnyi a század végéig sem állt helyre. A háborús viszontagságok még a mindig királyi területnek maradt Szabolcsot sem kímélték, 1596 után 143 lakott helysége közül 33-ból elmenekült vagy kipusztult a lakosság, de itt a 17. században mindenhová visszatelepedtek. Éppen a szabolcsi példa mutatja, hogy a háború elől menekülők többsége életben maradt, s vagy visszatért régi lakhelyére, vagy (és többnyire ez történt a török uralom alatti területen) a nagyobb biztonságot nyújtó mezővárosokba tömörült. Ezekből mindössze kéttucatnyi volt az egész török megszállta Alföldön, de népességre nézve mindegyik felért 10, nem egy akár 20 faluval is, pontosabban 10–20 falu lakosságát fogadták be egyenként. Kecskemétre például Baranyából, Tolnából, Somogyból is jöttek bevándorlók, még többen persze a környékbeli falvakból, melyeknek területe a város legelőjévé lett. De nemcsak a menekülők találtak új otthont a mezővárosokban, hanem a megmaradt falvak lakói is munkát a civiseknél. 1651-ben egy vallatásnál kiderült, hogy Nagykőrösre Ócsáról, Rákoscsabáról, Üllőről, Gyömrőről, Zsigerről, Pándról szegődtek el béresnek, pásztornak, némelyek 10–20–25 évre is.

Benda Kálmán

A köznemesség nemzeti programja

A köznemesi nemzeti programot ócsai Balogh Péter, a hétszemélyes tábla bírája fogalmazta meg.

A szervezkedés

Nyár derekára a szervezkedés már a vidéki értelmiségi központokban is komoly előrehaladást tett. Főleg Szentmarjay meg Laczkovics unokaöccse, a fiatal jurátus, Szlávy János tevékenykedtek ebben. Kassa, Várad után sor került a kisebb helyekre: adataink szerint az ország tizenhat városában és mezővárosában. Így kerültek az összeesküvésbe Kazinczy és Batsányi, a kassai akadémia több professzora, orvosok, ügyvédek, sőt talán még kereskedők is. Váradon Balugyánszky professzor, Szlávy György főszolgabíró, Kazinczy két öccse, sőt egy lakatosmester is. Ugyanígy Sárospatakon, Szabadkán, Halason, Székesfehérvárott, Szatmárnémetiben, Kőszegen, Körmenden, Rohoncon vagy Ócsán megyei és városi tisztviselők, szabad foglalkozású értelmiségiek, papok, ritkábban polgárok, kereskedők, iparosok. Közülük mintegy hetvenet név szerint is ismerünk.