A biológia és az orvostudomány

A Múltunk wikiből
1903.
Ivan Pavlov elmélete a feltételes reflexekről.
1909.
Paul Ehrlich és Sahachiro Hata felfedezik a Salvarsant.

A századforduló idején a biológia, a fiziológia és az orvostudomány már jelentős hazai hagyományokkal, kiépült intézményekkel rendelkezett. A nagy nyugati mesterek, Darwin, Claude Bernard és Pasteur mellett elsősorban a bécsi egyetem híres orvosi iskolája befolyásolta a magyar tudományos életet. Ott tanultak a magyar fiziológia megalapozói: Jendrassik Jenő, Balogh Kálmán, Margó Tivadar és Entz Géza – a darwinizmus magyarországi úttörői –, akik egyrészt a materialista alapon álló zoológiát és fiziológiát, másrészt a pontos mikroszkópi kutatást meghonosították. Munkájukat a századelőn tanítványaik – részben fiaik – folytatták: a Balaton ökológiájának feltárása az ifjabb Entz Géza, a pozitivista neurológiai szemléleten alapuló ideggyógyászat Jendrassik Ernő nevéhez fűződik. Hasonló szemlélet vezette a kiváló kolozsvári tudós, Apáthy István biológiai és fiziológiai kutatásait, főleg az idegszövettan terén. A hazai anatómia kifejlesztésében érdemes szerepet játszott a Lenhossék család. A korszakunkban induló Lenhossék Mihály anatómus nevét elméleti szövettani és embertani kutatásai tették híressé.

Orvostudományunk a század végén főként a klinikai gyógyászat alapvetésében és kifejlesztésében ért el kimagasló eredményeket. Ebben a Korányi család játszott kezdeményező szerepet. Korányi Frigyes a klinikai belgyógyászat, elsősorban a tüdővész elleni védekezés úttörője volt. 1876-ban alapította meg kis kórházát, amelyből az Üllői úti tankórház keretében kiépült a korszerűen berendezett belgyógyászati klinika. Ezt követte a századunk elején alapított tüdőszanatórium. Sokoldalú tevékenységének köszönhető mind a tüdőgyógyászati kutatómunka kiszélesítése, mind a társadalmi méretekben kifejlesztett tüdőgondozás. Mint kutató, különösen a mellkasi betegségek diagnosztikai eljárásainak tökéletesítésében ért el jelentős eredményeket. Munkáját részben fia, Korányi Sándor folytatta a belgyógyászatban.

Korányi Frigyeshez hasonlóan fontos tevékenységet fejtett ki Fodor József a közegészségügyi hálózat, a megelőzés és a gondozás, továbbá az orvosi továbbképzés kiépítésében.

Az orvostudományi kutatás nagyjai közé tartozott korszakunkban is Hőgyes Endre, aki a korszak klasszikus biológiai és fiziológiai irányzatait honosította meg. Elsősorban az osztrák idegfiziológia, eredményeit vitte tovább a központi idegrendszer kutatásában, de Pasteur felfedezései után ő is az új irány hívévé szegődött. Nevéhez fűződik a Pasteur-oltás tökéletesítése és magyarországi bevezetése. A klinikai sebészetben Balassa János úttörő tevékenységét jeles sebészek folytatták: Pólya Jenő, Verebély Tibor, Hültl Hümér, majd Hüttl Tivadar.

Az orvosi gyakorlatot elméleti kutatással és egészségügyi alkotásokkal összekapcsoló magyar orvosnemzedékek munkássága nyomán Budapest a világhírű bécsi orvosi iskolához zárkózott fel.


A tudományos fejlődés
Egyéb természettudományos ágak Tartalomjegyzék A műszaki tudományok