A dualizmus rendszere az Osztrák–Magyar Monarchiában

A Múltunk wikiből

Irodalom

A kiegyezés és a dualista államrendszer az elmúlt évszázad folyamán a politikai publicisztika, a jog- és államtudomány, valamint a történetírás élénken vitatott, újra meg újra szőnyegre kerülő témája volt. A korszakkal foglalkozó, s már felsorolt összefoglaló munkák mellett e gazdag irodalomból csak a legfontosabbakat és legjellemzőbbeket emeljük ki. Magyar részről a 67-es felfogás klasszikus kifejtését nyújtja ifj. Andrássy Gyula, Az 1867-i kiegyezésről (Budapest, 1896) című könyve, továbbá Beksics Gusztáv, A dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink (Budapest, 1892), és A dualisztikus monarchia (Sepsiszentgyörgy, 1895). A függetlenségi ellenzék álláspontjára lásd: Mocsáry Lajos, A közösügyi rendszer zárszámadása (Budapest, 1902). Jogtörténeti-közjogi szempontú: Polner Ödön, Magyarország és Ausztria közjogi viszonya történeti fejlődésében és jelen alakjában (Budapest, 1891); Réz Mihály, Magyarország és Ausztria közjogi viszonya (Budapest, 1910); Apponyi Albert, Die rechtliche Natur der Beziehungen zwischen Österreich und Ungarn (WienLeipzig, 1911).

A legújabb, marxista szemléletű magyar történeti irodalomból lásd főleg Hanák Péter tanulmányait: A dualizmus válságának problémái a XIX. sz. végén (Történelmi Szemle, 1959. 1–2.); A polgári átalakulás feltételei és a kiegyezés (Kritika, 1967. 10.); Die bürgerliche Umgestaltung der Habsburger Monarchie und der Ausgleich von 1867 (In: Social-Economic Researches on the History of East-Central Europe. Ed. by E. Pamlényi. Budapest, 1970); valamint Magyarország a Monarchiában (Budapest, 1975) című tanulmánykötetét; továbbá: Galántai József, Az 1867-es kiegyezés (Budapest, 1967); Diószegi István, A kiegyezés magyar szemszögből (Valóság, 1968. 1.). A kiegyezéssel kapcsolatos vitákról lásd: A Történettudományi Bizottság vitája a dualizmus kora történetének egyes kérdéseiről (Századok, 1962. 1–2.); Vita Magyarország kapitalizmus kori fejlődéséről (Budapest, 1971); Hanák Péter, Historizálás és történetiség a kiegyezés vitájában (Valóság, 1973. 12. és 1974. 12.).

A kiegyezéssel és a dualista rendszerrel foglalkozó osztrák politikai-közjogi-történeti irodalomból említésreméltó F. Tezner, Ausgleichsrecht und Ausgleichspolitik (Wien, 1907) és Die Wandlungen der österreichisch–ungarischen Reichsidee (Wien, 1905); Alfred von Offerman, Das Verhältnis Ungarns zu Österreich (WienLeipzig, 1902); (Karl Renner) R. Springer, Grundlagen und Entwicklungsziele der Österreichisch–Ungarischen Monarchie (WienLeipzig, 1906); J. Ulbrich, Das österreichische Staatsrecht (Tübingen, 1909); Ivan Žolger, Der staatsrechtliche Ausgleich zwischen Österreich und Ungarn (Leipzig, 1911); Viktor Bibl, Der Zerfall Österreichs. 2. Von Revolution zu Revolution (Wien, 1924); Heinrich Benedikt, Monarchie der Gegensätze, Österreichs Weg durch Neuzeit (Wien, 1947); Harold Steinacker, Austro–Hungarica. Ausgewählter Augsätze und Vorträge zur Geschichte Ungarns und der österreichisch–ungarischen Monarchie (München, 1963). Az osztrák álláspont klasszikus kifejtése még ma is Joseph Redlich nagy munkája: Das österreichische Staats- und Reichsproblem. I–II. (Leipzig, 1920–1926).

Igen értékes anyagot tartalmaznak azok a tanulmánykötetek, illetve nemzetközi konferenciák anyagai, amelyek az elmúlt évtizedben láttak napvilágot – elsősorban a kiegyezés 100. évfordulójához kapcsolódva – a kérdés különböző nemzetiségű szakértőinek közreműködésével: Probleme der Francisko-Josephinischen Zeit 1848–1916. Hrsg. von Friedrich Engel-Janosi und Helmut Rumpler (Wien, 1967); Der österreichisch–ungarische Ausgleich von 1867. Vorgeschichte und Wirkungen. Red. Peter Berger (WienMünchen, 1967); Der österreichisch–ungarische Ausgleich von 1867. Seine Grundlagen und Auswirkungen (München, 1968); Historisches Geschehen im Spiegel der Gegenwart. Österreich–Ungarn 1867–1967. Hrsg. von Institut für Österreichskunde (Wien, 1970); Der österreiehisch–ungarische Ausgleich 1867. Materialen (Referate und Diskussion) der internationalen Konferenz in Bratislava 28. 8.—1. 9. 1967. Bearb. von Anton Vantuch. Hrsg. von Ľ. Holotík (Bratislava, 1971).

A monarchia nemzetközi helyzetéről a kiegyezés idején: Kovács Endre, Ausztria útja az 1867-es kiegyezéshez (Budapest, 1968); Gonda Imre, Bismarck és az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés (Budapest, 1960). A Monarchia társadalmi-politikai és nemzeti struktúrájáról: Oscar Jászi, The Dissolution of the Habsburg Monarchy (Chicago, 1929); Nikolaus von Preradovich, Die Führungsschichten in Österreich und Preußen, 1804–1918 (Wiesbaden, 1955); Hanák Péter, A dualizmus válságának problémái a XIX. század végén (Történelmi Szemle, 1959. 1–2.); Fran ZwitterJaroslav ŠidakVaso Bogdanov, Les problemes nationaux dans la monarchie des Habsbourg (Beograd, 1960); Karl Gottfried Hugelmann, Das Nationalitätenrecht des alten Österreichs (WienLeipzig, 1934); Hugo Hantsch, Die Nationalitätenfrage im alten Österreich (Wien, 1953); The Nationality Problem in the Habsburg Monarchy in the Nineteenth Century: A Critical Appraisal (Austrian History Yearbook, Vol. III. 1967. Pt. I–III.) (Az 1966. évi bloomingtoni nemzetközi konferencia anyaga); Die Habsburgermonarchie 1848–1918. III. Die Völker des Reiches. Hrsg. von Adam Wandruszka und Peter Urbanitsch (Wien, 1979), valamint R. A. Kann, Nationalitätenproblem című idézett munkája.

Magyarország helyzetéről a Monarchiában lásd: Sándor Vilmos, Magyarország függőségének jellege a dualizmus korában (Történelmi Szemle, 1958. 1–2.); Julius Miskolczy, Ungarn in der Habsburger–Monarchie (WienMünchen, 1959); Hanák Péter, Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchiában. Túlsúly vagy függőség? (Századok, 1971. 5.). A dualista államrendszer közös intézményei kialakulásának beható elemzését nyújtja Komjáthy Miklós, Az Osztrák–Magyar Monarchia közös minisztertanácsának kialakulása (Levéltári Szemle, 1965. 3.); A közös külügyminiszteri állás kialakulása és funkciója (Levéltári Szemle, 1965. 4.) és Az Osztrák–Magyar Monarchia közös minisztertanácsa (Budapest, 1966) című tanulmányaiban. A Monarchia állam- és jogrendszerének és közigazgatásának legújabb összefoglaló ismertetése nemzetközi szerzőgárda tollából: Die Habsburgermonarchie 1848–1918, II. Verwaltung und Rechtswesen. Hrsg. von Adam Wandruszka und Peter Urbanitsch (Wien, 1975).

A hadügy rendezéséről és a honvédségről: A magyar királyi honvédség története 1868–1918. Szerkesztette Berkó István (Budapest, 1928); Angyal Dávid, Deák Ferenc emléke és a katonai kérdés (Budapesti Szemle, 1904. 117.); Walter Wagner, Geschichte des k. u. k. Kriegsministeriums. 2. 1866–1888 (Wien, 1971).

Ausztria belpolitikai viszonyairól az idézett összefoglaló munkákon kívül lásd: Edmund Bernatzik, Die österreichischen Verfassungsgesetze. 2. Aufl. (Wien, 1911); Ernst C. Hellbing, Österreichische Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte (Wien, 1956); Friedrich Walter, Österreichische Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte von 1550–1955 (WienKölnGraz, 1972); Anton Leo Hickmann, Die österreichische Reichsrat. Seine Parteien und Wahlverhältnisse 1873–1901 (Wien, 1901); Gustav Kolmer, Parlament und Verfassung in Österreich 1848–1918. I–VIII. (Wien 1902–1914); Alois Czedik, Zur Geschichte der k. k. österreichischen Ministerien 1861–1916. I. 1861–1893 (TeschenWienLeipzig, 1917); Somogyi Éva, Választójog és parlamentarizmus Ausztriában (1861–1907) (Budapest, 1968) és A birodalmi centralizációtól a dualizmusig (Az osztrák-német liberálisok útja a kiegyezéshez) (Budapest, 1976); Karl Eder, Der Liberalismus in Alt-Österreich (WienMünchen, 1955); Georg Franz, Liberalismus. Die deutschliberale Bewegung in der Habsburgermonarchie (München, 1955); Albert Fuchs, Geistige Strömungen in Österreich 1867–1918 (Wien, 1949).

A horvát kiegyezésről: Vasilije Krestić, Hrvatsko-ugarska nagodba 1868. godine (Beograd, 1969); Bajza József, A horvát kérdés. Válogatott tanulmányok (Budapest, 1941); Katus László, A horvát kérdés a kapitalizmus korában (Kandidátusi értekezés kéziratban. Budapest, 1962). A nemzetiségi kérdésről: Nagy Iván, A nemzetiségi törvény a magyar parlament előtt (Budapest, 1930); Mikó Imre, Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Kolozsvár, 1944); Kemény G. Gábor, A magyar nemzetiségi kérdés története. I. rész. A nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében 1790–1918 (Budapest, 1947); Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. I. 1867–1892. Összegyűjtötte és jegyzetekkel ellátta Kemény G. Gábor (Budapest, 1952).


A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása (1867–1875)Kolossa Tibor
Tartalomjegyzék A dualizmus rendszerének kialakulása Magyarországon
A kiegyezés nemzetközi és belpolitikai jelentősége