A klasszicista építészet

A Múltunk wikiből
1808.
Elkészül az evangélikusok pesti nagytemploma.
1815.
Megkezdődik a dégi kastély építése.
1821.
Megkezdődik a soproni megyeháza építése.
1822.
Megkezdődik az esztergomi bazilika építése.
1823.
Megkezdődik a fóti kastély építése.
1824.
Megkezdődik a pannonhalmi főapátsági könyvtár építése.
1828.
Megkezdődik a kaposvári és a szekszárdi megyeháza építése.
1836.
Befejeződik a makói megyeház építése.
1844.
Povolny Ferenc tervei alapján felépül a debreceni városháza.
1847.
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Pollack Mihály tervei alapján felépül a Nemzeti Múzeum.

A hazai képzőművészet útja sokáig, szinte az 1840-es évek elejéig, a csúcspontjára éppen az 1800-as évek második évtizedében érkező érett klasszicizmus jegyében alakult. Ebben a kor hazai klasszicista építészetének hatása igen jelentős szerepet játszott. Egyrészt azáltal, hogy az épületek jelentős hányada jó, sőt kiváló építészek (Pollack, Hild, Zitterbarth, Brein stb.) színvonalas munkája volt: a kor művészeti ágazatai közül Magyarországon kétségtelenül az építészet színvonala volt a legmagasabb. Másrészt azáltal, hogy ezek az épületek varosban éppúgy, mint falun jórészt mar csak funkciójuknál fogva is széles tömegeknek voltak szemei előtt, a város vagy a falu látványának legjellegzetesebb és leghangsúlyosabb elemét jelentették, s így a közízlés befolyásolására igen alkalmasak voltak.

Az építészet súlyát a 18. század végével kibontakozó konjunktúra alapozta meg. Főurak, részint a jobb módú vidéki nemesség – éppúgy, mint a városi polgárok vagy a jómódú parasztság egyes rétegei – számára már akkor megteremtette a pénzügyi lehetőséget házuk átépítésére, vagy éppenséggel új épület emelésére a régi helyén. Ugyanúgy megnyíltak a nagyobb közületi építkezések lehetőségei is. A barokkal ellentétben, mely nemes építőanyagokat (pl. faragott követ) s erős díszítettséget, sok, végül is kihasználatlan reprezentációs helyiséget (pl. hatalmas díszes lépcsőházakat) követelt, s általában bizonyos épületnagyság alatt nehezen volt alkalmazható – alkalmazása tehát igen költséges volt –, az új stílus végül is olcsón és különösebb képzettség nélküli falusi-paraszti mesteremberekkel is megépíthető volt.

Nagy sima falfelületeivel, egyenes, egyszerű fedélszékeivel, egyszerű formájú nyílászáró szerkezeteivel s (olykor még az oszlopok esetén is) a tégla és a vakolat alkalmazásával az új stílus a hazai viszonyok között különösen jól felhasználhatónak bizonyult. Olyan stílusként, melynek valamilyen eleme – legtöbbször az épület közepén vagy olykor sarkán előreugró oszlopsor – valamilyen formában – s az épület más méreteitől függetlenül – még akkor is biztosította annak számára az újdonság adta lehetőségeket és az előkelő megjelenést, ha! mögötte akár az egész régi épület változatlanul maradt.

A korszak az építészet számára ilyen kedvezőre fordult viszonyai között így, e klasszicista stílus jegyében fognak országszerte felépülni az új középületek, élükön a nemzet múzeumával; megyeházák és városházák egész sora Soprontól Makóig és Lőcsétől Kaposvárig éppúgy, mint nem egy tollasodó mezőváros középületei, templomai; az új nagy főúri kastélyok és középnemesi kúriák a nádor alcsúti otthonától kezdve Fehérvárcsurgó, Csákvár, Dég, Fót, Bajna, Lovasberény, Tajna, Hegyfalu (hogy csak a legjelesebbeket említsük) kastélyaiig és a mezőgazdasági árutermelésbe a pesti piacon át kivált előnyösen bekapcsolódni képes Pest megyei köznemesek kúriáiig, de még a távoli és szegényebb Erdélyben is. És ez a stílus jelenik meg az arisztokrácia és a gazdag városi polgárság pesti palotáin és bérházain, s az egyházi építészet olyan hatalmas méretű alkotásain is, mint az egri székesegyház, az esztergomi bazilika, a pannonhalmi főapátság vagy a reformátusok debreceni, az evangélikusok pesti nagytemploma; aminthogy ezek az elemek csakhamar megjeennek a jobb módú parasztok, a mezővárosi polgárok házain, falusi templomokon is. Az új stílus az új homlokzatokon és az új alaprajzokon túl, illetve ezeken át új belső téralakításokat is lehetővé tesz, megfelelően az épületek egy részénél eddig háttérbe szorított vagy éppenséggel ismeretlen funkciók megjelenésének. A főúri kastélyokban is a meghitt, polgárias otthon, a természetközelség igénye fog most előtérbe lépni, éppúgy, ahogy a városi bérház új formái (például a drága városi telket a lehető legjobban kihasználandó körbeépített udvar lakásainak legegyszerűbb megközelítését biztosító függőfolyosó) is ebben a stílusban fognak meghonosodni. Mindennek nyomán pedig majd szükségképpen indul változásnak a berendezés, az életmód, és ezen át, ennek okaként és következményeként is megváltozik a stílus iránti fogékonyság a művészet más területein is. Egyrészt teljesen divatjamúlttá válik a klasszicista formák közé már beilleszthetetlen barokk, másrészt lassan érlelődnek az immár majd a klasszicizmus fegyelmének és zártságának reakciójaként itt is jelentkező romantikus ízlés igényei is. Az építészetben utóbbinak a forradalomig – egy-két korai neogótikus épületen túlmenőleg – még nem sok nyomát látjuk: az építészet szükségleteit a klasszicizmus több évtizedre kielégítette. A képzőművészet más ágaiban, elsősorban a festészetben és a grafikában azonban az 1840-es évekre már megjelennek a romantika első alkotásai is.

Irodalom

A klasszicista építészetre máig alapvető Zádor AnnaRados Jenő, A klasszicizmus építészete Magyarországon (Budapest, 1943);


A magyar nép kulturális életeVörös Károly
A képzőművészet fejlődésének korlátai és ösztönzői Tartalomjegyzék A stílusváltozás kezdetei a képzőművészetben