A konzervatív liberalizmus kora. A dualista rendszer konszolidált időszaka (1875–1890)

A Múltunk wikiből

Írta Szász Zoltán

1876. január 1.
A Petőfi Társaság megalakulása.
1876. január 2.
Megindulnak a gazdasági kiegyezési tárgyalások a magyar és az osztrák kormány között.
1876. január 3.
A GyőrSopronEbenfurt vasútvonal megnyitása.
1876. január 28.
Deák Ferenc halála.
1876. március 16.
1876:VI. tc. a közigazgatási bizottságról.
1876. április 2.
1876:XII. tc. a Királyföldről, a szász egyetem rendezéséről és vagyonáról.
1876. április 3.
1876: XIII. tc. a cseléd és a gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és a napszámosokról.
1876:XIV. tc. a közegészségügy rendezéséről.
1876. április 6.
1876:XV. tc. a közadók kezeléséről.
1876. április 20.
Felkelés Bulgáriában a török uralom ellen.
1876. április 30.
A budapesti Margit-híd megnyitása.
1876. május 2.
Elvi megállapodás a magyar és az osztrák kormány között a kereskedelmi és vámszövetség megújításáról.
1876. május 10.
Mintegy 70 képviselő kilép a Szabadelvű Pártból és az ősz folyamán megalakítja a Független Szabadelvű Pártot.
1876. május 13.
Az Osztrák–Magyar Monarchia és Oroszország „berlini memoranduma”.
1876. június 5.
Az 1876:XX. tc. 48 kisebb várostól megvonja a szabad királyi városi, illetve törvényhatósági jogot.
A váltótörvény (1876:XXVII. tc.) szentesítése.
1876. június 19.
Az 1876:XXXIII. tc. megszünteti a Jász–kun- és a Hajdú-kerületet, az erdélyi székely és szász székeket, valamint a 16 szepesi város törvényhatósági különállását, s területüket beolvasztja a megyékbe.
Az 1876:XXXVI. tc. a záloglevelek biztosításáról szabályozza a záloglevél kibocsátás feltételeit.
1876. július 2.
Szerbia hadat üzen Törökországnak.
1876. július 5.
Svetozar Miletić letartóztatása.
1876. július 8.
Az osztrák–magyar és az orosz külügyminiszter reichstadti megállapodása.
1876. augusztus 20.
A budapesti Sugárút (Népköztársaság útja) megnyitása.
A szegedi országos kiállítás megnyitása.
1876. október 3.
Bécsben elutasítják II. Sándor cárnak a közös balkáni fegyveres beavatkozásra vonatkozó javaslatát.
1876. október 9.
Az osztrák és a magyar kormány megállapodása a gazdasági kiegyezés részleteiben és a bankkérdésben.
1876. október 22.
Az erdélyi Szász Néppárt megalakulása.
1876. november 23.
Az osztrák nemzeti bank igazgatósága elutasítja a két kormány közt létrejött megállapodást a bankügyben.
1876. december 5.
Kereskedelmi szerződés Nagy-Britanniával.
1876. december 28.
A Magyar Keleti Vasút államosítása.
1876.
Megindul a Martin-acélgyártás Resicán.
Az Országos Régészeti és Embertani Társulat és a Magyar Pedagógiai Társaság megalakulása.
Nemzetközi statisztikai kongresszus Budapesten.
1877. január 4.
Ifjúsági tisztelgő küldöttség utazik Törökországba.
1877. január 15.
Budapesti titkos egyezmény az Osztrák–Magyar Monarchia és Oroszország között.
1877. február 8.
Tisza a bankkérdéssel kapcsolatos nézeteltérések miatt benyújtja lemondását.
1877. február 25.
Megállapodás a bankkérdésben a „részleges paritás” alapján.
1877. március 13.
Az 1877:I. tc. véglegesen megállapítja a törvényhatóságok területét (ez a beosztás lényegében 1918-ig érvényben maradt).
1877. április 24.—1878. március 3.
Orosz–török háború.
1877. május
Megindul a Népszava.
1877. május 6.
1877:X. tc. a képviselő választói kerületek új beosztásáról.
1877. augusztus 14.
Az Osztrák–Magyar Monarchia és Anglia megállapodása a balkáni orosz hódítás megengedhető mértékéről.
1877. október 12.
A budapesti déli vasúti összekötő híd megnyitása.
1877. október 28.
A budapesti Nyugati pályaudvar átadása.
1877. november 16.
1877:XXII. tc. a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról.
1877. november 6.
A kormány hajózási és postaszerződése az Osztrák–Magyar Lloyddal.
1877. november 26.
A Lujza út (KárolyvárosFiume) államosítása.
1877. december 3.
A fővárosi munkások szociáldemokrata kongresszus összehívását határozzák el.
1877. december 10.
1877:XXVI. tc. a határőrvidéki vasutak kiépítéséről.
Az orosz és román győzelem Plevnánál.
1877. december 16.
Törökbarát tüntetés Budapesten.
1877.
Mészöly Géza: Balatoni halászat című festménye.
Arany János: Őszikék című versciklusa (1877–80).
Széchenyi Béla gróf és Lóczy Lajos expedíciója Kelet- és Belső-Ázsiában (1877–80).
1878. január 14.
A tervezett szociáldemokrata kongresszus betiltása.
1878. január 15.
Svetozar Miletić elítélése.
1878. január 23.
Tisza a kormánypárt elé terjeszti a gazdasági kiegyezés tervezetét.
1878. január 28.—február 1.
A gazdasági kiegyezés képviselőházi vitája.
1878. január 31.
Orosz–török fegyverszünet.
1878. február 24.
A közös minisztertanács elutasítja Andrássy javaslatát az Oroszország elleni háborúra.
1878. március 3.
San Stefano-i béke Oroszország és Törökország között.
1878. április 13.
Az Egyesült Ellenzék megalakulása.
1878. április 21–22.
A Nemválasztók Pártjának megalakulása és első kongresszusa.
1878. május 9.
A képviselőház megszavazza a 60 millió forint rendkívüli hadikiadást.
1878. május 20.
A TemesvárKaránsebesOrsova vonal megnyitásával létrejön a vasúti összeköttetés Romániával.
1878. május 27.
Magyar büntetőtörvénykönyv (Btk.) a bűntettekről és vétségekről (1878:V. tc.).
1878. június 1.
Nemzetközi postaszerződés Párizsban.
1878. június 9–10.
A Magyarországi Munkáspárt megalakulása.
1878. június 13.—július 13.
A nagyhatalmak berlini kongresszusa.
1878. június 27.
1878:XIX. tc. a közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányáról.
1878:XX. tc. a kereskedelmi és vámszövetség megújításáról.
1878:XXI. tc. a Monarchia általános vámtarifájáról.
1878:XXIII. és XXIV. tc. a cukoradóról és a szeszadóról.
1878:XXV. tc. az Osztrák–Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról.
1878. július 29.—október 20. Az osztrák–magyar hadsereg megszállja Boszniát és Hercegovinát.
1878. augusztus
Képviselőválasztások.
1878. szeptember 29.
A Tisza-kormány benyújtja lemondását.
1878. október 15.
A horvát szábor felirata követeli Bosznia–Hercegovina, Dalmácia és Fiume egyesítését Horvátországgal.
1878. október 30.
Simonyi Ernő indítványt tesz a képviselőházban a kormány vád alá helyezésére.
1878. december 5.
Ismét Tisza Kálmánt nevezik ki miniszterelnöknek.
1878. december 16.
Kereskedelmi szerződés Németországgal.
1878. december 25.
A Pesti Hírlap megindulása.
1878. december 27.
Kereskedelmi szerződés Olaszországgal.
1878.
Megszervezik a Ganz elektrotechnikai osztályát.
Munkácsy Mihály: Milton című festménye.
A vak John Milton diktálja leányának az Elveszett Paradicsom című művét (1878)
A Bolond Istók című élclap megjelenése.
1879. január 20.
Kereskedelmi és vámegyezmény Franciaországgal.
1879. február 15.—augusztus 11.
Karl Stremeyr kormánya Ausztriában.
1879. március 10.
A BrassóTömös vasútvonal megnyitásával létrejön a vasúti összeköttetés Bukaresttel.
1879. március 12.
A szegedi árvíz.
1879. május 15.
Arany János befejezi Toldi szerelme című elbeszélő költeményét.
1879. május 17.
A székesfehérvári országos kiállítás megnyitása.
1879. május 22.
1879: XVIII. tc. a magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben.
1879. május 27.
A Vágvölgyi Vasút állami megváltása.
1879. május 31.—június 1.
A 2. országos iparosgyűlés Székesfehérvárott.
1879. június 3–5.
Székesfehérvári országos gazdakongresszus.
1879. június 11.
Az erdőtörvény (1879:XXXI. tc.) lerakja a korszerű erdőgazdálkodás alapjait.
1879:XXXIX. tc. a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének létesítéséről.
1879. június 12.
Magyar büntetőtörvénykönyv a kihágásokról (1879:XL. tc.).
1879. augusztus 12.—1893. november 11.
Eduard Taaffe gróf kormánya Ausztriában.
1879. augusztus 20.
Bismarck német kancellár szövetségi ajánlata a Monarchiának.
1879. szeptember
Szerb nemzeti egyházi kongresszus Karlócán.
1879. október 7.
Kettős szövetség az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország között.
1879. október 8.
Heinrich Haymerle báró külügyminiszteri kinevezése.
1879. november 11.
Minisztertanácsi határozat Svetozar Miletić hátralevő börtönbüntetésének elengedéséről.
1879. december 20.
Boszniát és Hercegovinát a közös vámterülethez csatolják.
1879:L. tc. a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről.
1879.
Megalakul az első magyar vaskartell.
A budapesti állami középipartanoda (később felsőipariskola) létesítése.
A Magyar Jogászegylet megalakulása.
Jókai Mór: Rab Ráby című regénye.
1880. január 23.
Csiky Gergely: Proletárok című színművének bemutatója a Nemzeti Színházban.
1880. január 25.—február 1.
A Nemválasztók Pártja és a Magyarországi Munkáspárt egyesülése.
1880. február 21.—1883. augusztus 24.
Ladislav Pejačević gróf horvát bán.
1880. február 22.
Bosznia és Hercegovina igazgatása a közös pénzügyminisztérium hatáskörébe kerül.
1880. április 8.—1882. június 4.
Szlávy József közös pénzügyminiszter.
1880. április 9.
Vasúti szerződés Szerbiával.
1880. április 28.
1880:XVII. tc. Szeged újjáépítéséről.
Az 1880:XX. tc. a tiszavölgyi vízszabályozási és ármentesítő társulatok és Szeged városa részére állami kölcsönt nyújt.
1880. május 16–17.
A Magyarországi Általános Munkáspárt alakuló kongresszusa.
1880. június 1.
Zágrábban megnyílik a pénzügyi tisztviselők magyar nyelvtanfolyama.
1880. június 3.
Kereskedelmi és hajózási szerződés Spanyolországgal.
1880. június 10.
A Magyar Vasúti Bank megalapítása.
1880. június 13.
1880:XXXI. tc. a helyiérdekű vasutakról.
1880. június 15.
A Tiszai Vasút államosítása.
1880. június 18.
1880:XLV. tc. az erdélyi birtokrendezési és tagosítási eljárásról.
1880. augusztus 18–20.
Az Egyesült Szerb Ifjúság alakuló gyűlése Újvidéken (alapszabályai nem nyertek jóváhagyást).
1880. június 26.
Horvátországban megalakul a Független Nemzeti Párt (Obzor párt).
1880. október 1.
Kolozsvárott megindul az Ellenzék című lap, Bartha Miklós szerkesztésében.
1880. november 27.
1880:LIV. tc. a horvát–magyar pénzügyi egyezményről.
1880. november 30.
Erkel Ferenc: Névtelen hősök című operájának bemutatója.
1880. december 14.
1880:LVIII. tc. az állandó országház építéséről.
1880.
A szolnoki Tisza-híd átadása.
Az Országos Kultúrmérnöki Hivatal és az Országos Filoxéra Kísérleti Állomás létesítése.
A budapesti Iparművészeti Iskola létesítése.
1881. február
A magyarországi radikális ellenzéki szocialisták nyílt levele a londoni Freiheit című lapban.
1881. február 14.
1881:II. és III. tc. a csendőrség felállításáról.
1881. március 3.
Frankel Leót elítélik.
1881. március 16–17.
Országos gyáripari értekezlet.
1881. március 21.
Megalakul a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.
1881. március 23.
Az Egyesült Ellenzék felveszi a Mérsékelt Ellenzék nevet.
1881. március 27.
A csődtörvény (1881:XVII. tc.) szentesítése.
1881. április 11.
1881:XXI. tc. a fővárosi rendőrség átszervezéséről.
1881. május 1.
Budapesten megkezdi működését a távbeszélőszolgálat.
1881. május 5.
1881:XXXII. tc. az államkölcsönök első konverziójáról.
1881. május 6.
Kereskedelmi szerződés Szerbiával.
1881. május 12–14.
Az erdélyi és a magyarországi román választók képviselőinek konferenciája Nagyszebenben. Az egységes Román Nemzeti Párt megalakulása.
1881. május 23.
Kereskedelmi szerződés Németországgal.
1881. május 24.
1881:XXXIX. tc. a műemlékek fenntartásáról.
1881. május 30.
1881:XLIV. tc. a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről.
1881. június 2.
Közzéteszik az erdélyi függetlenségi képviselők (UgronBartha-csoport) programját.
1881. június 8–9.
A Szász Néppárt brassói konferenciája és programja.
1881. június 16.
Megindul a Budapesti Hírlap, Rákosi Jenő lapja.
1881. június 18.
A három császár egyezményének megújítása.
1881. június 28.
Titkos szerződés az Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia között.
1881. július 15.
Királyi rendelet a polgárosított horvát–szlavón határőrvidék bekebelezéséről Horvátországba.
1881. június–július
Országgyűlési képviselő-választások.
1881. augusztus 19.
A Horvátországi Szerb Nemzeti Önálló Párt megalakulása és programja.
1881. augusztus 20–21.
A Magyarországi Általános Munkáspárt II. kongresszusa.
1881. augusztus 22.
„Sáros megyében a magyarságot és a népnevelést terjesztő egyesület” megalakulása.
1881. szeptember
Megalakul a radikális ellenzéki szocialisták végrehajtó bizottsága.
1881. november 7.
Kereskedelmi szerződés Franciaországgal.
1881. november 20.—1890. május 2.
Gustav Kálnoky gróf külügyminiszter.
1881. november 37.
A szerb nemzeti egyházi kongresszus megnyitása Karlócán. A kormány a kongresszusi választás megsemmisítésével German Andjelićet nevezte ki érsek-metropolitává.
1881
Berlinben megalakul az Allgemeiner Deutscher Schulverein és felhívásban tiltakozik a magyarországi németek magyarosítása ellen.
A budapesti Országos Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás létesítése.
Megjelenik Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak című elbeszélés kötete.
Bemutatják Csiky Gergely: Cifra nyomorúság című színművét.
Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt című festménye.
A budai királyi palota átépítése és kibővítése (1881–1913).
Megalakul a Magyar Távirati Iroda (MTI).
1882. január
Megjelenik a radikális ellenzéki szocialisták Der Sozialist című lapja.
1882. január 31.
A kormány szerződése az Adria Magyar Tengerhajózási Részvénytársasággal a Fiume és a nyugat-európai kikötők között fenntartandó rendszeres hajójáratokról.
1882. május 20.
Az Osztrák–Magyar Monarchia, Németország és Olaszország megkötik a hármas szövetséget.
1882. május 27.
1882:XVI. tc. a Monarchia új általános vámtarifájáról.
1882. június 4.—1903. július 13.
Kállay Benjámin közös pénzügyminiszter.
1882. június 8.
A kormány szerződése az Osztrák Államvasút-Társasággal a vállalat dualista alapon való átszervezéséről.
1882. szeptember 1.
Megjelenik a Nemzet, a kormánypárt félhivatalos lapja.
1882. szeptember 28–30.
Antiszemita zavargások Pozsonyban.
1882. október 22.
Arany János halála.
1882. november 16.
A BudapestSzentlőrinc vonal megnyitásával létrejön a vasúti összeköttetés a főváros és Pécs között.
1882. november 20.
Megalakul a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület.
1882. december 5.
A BudapestSzabadka vasútvonal megnyitása.
1882.
Magyar–német röpirat- és sajtóvita a magyarországi németek helyzetéről.
Bukarestben megalakul az erdélyi román egyetemi hallgatók Carpati nevű irredenta egyesülete.
Prágában megalakul a magyarországi szlovák diákok Detvan egyesülete.
Megjelenik Mikszáth Kálmán: A jó palócok című elbeszéléskötete és Tolnai Lajos: A báróné ténsasszony című regénye.
A vajdahunyadi vasmű építése (1882–85).
1883. január 1.
1883:I. tc. a köztisztviselők minősítéséről.
1883. február 2.
1883:X. tc. a napszámosok adómentességéről.
1883. február 25.
Megalakul a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság.
1883. március 5.
Bismarck közli a magyar kormánnyal, hogy nem kíván beleavatkozni a magyarországi németkérdésbe és nem támogatja a Schulverein agitációját.
1883. március 14.
Karl Marx halála Londonban.
1883:XV. tc. a megyék háztartásáról.
1883. április 27.
1883:XXV. tc. az uzsoráról és a káros hitelügyletekről.
1883. május 9.
Ausztria–Magyarország, Szerbia, Bulgária és Törökország egyezménye vasúti összeköttetés létesítéséről.
1883. május 23.
1883:XXX. tc. a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről.
1883. június 19.—augusztus 3.
A tiszaeszlári per tárgyalása.
1883. július 13.
1883:XLV. tc. a közadók kezeléséről.
1883. augusztus 14–15.
Zágrábban tüntetnek a pénzügyi épületeken elhelyezett magyar feliratú címertáblák ellen.
1883. augusztus–szeptember
Antiszemita zavargások országszerte.
1883. augusztus 26-tól
Magyarellenes zavargások Varasd és Zágráb megyében.
1883. augusztus 29.
Pejačević horvát bán felmentését kéri.
1883. szeptember 4.
A király felfüggeszti a horvát alkotmányt, s Hermann Bamberg tábornokot Horvátország királyi biztosává nevezi ki.
1883. szeptember 8–12.
Magyarellenes zavargások és fegyveres felkelés a volt báni határőrvidéken.
1883. szeptember 21.
Az ember tragédiájának bemutatója a Nemzeti Színházban.
1883. október 6.
Az Országos Antiszemita Párt megalakulása.
1883. október 14.
A szegedi színház megnyitása.
1883. október 30.
Románia csatlakozik a hármas szövetséghez.
1883. november 1.
Megnyitják a vágvölgyi vasút TrencsénZsolna szakaszát.
1883. december 1.—1903. július 4.
Khuen-Héderváry Károly horvát bán.
1883. december 20.
A SzabadkaÚjvidékZimony vasútvonal megnyitásával létrejön a vasúti összeköttetés Szerbiával és a Balkánnal.
1883.
Átadjak a forgalomnak az eszéki Dráva-hidat és a zimonyi Száva-hidat.
Budapesten Festészeti Mesteriskola létesül.
Megjelenik Bródy Sándor: Nyomor című elbeszéléskötete és Reviczky Gyula: Ifjúságom című verskötete.
1884. február 18.
Kereskedelmi szerződés Franciaországgal.
1884. március 14.
A radikális ellenzéki szocialisták letartóztatása.
Budapesten mérsékelt román párt alakul.
1884. március 27.
A három császár szövetségének megújítása.
1884. április 10.
A mérsékelt ellenzék új programja.
1884. április 26.
1884:XIV. tc. a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, a Tisza-völgy ármentesítéséről, a vízszabályozási és ármentesítő társulatok szervezéséről.
1884:XVI. tc. a szerzői jogról.
Nagyszebenben megjelenik a Tribuna című román lap.
1884. május 18.
Az új ipartörvény (1884:XVII. tc.) létrehozza az ipartestületeket, a gyári felügyeletet és intézkedik a tanoncoktatás megszervezéséről.
1884. május 19.
1884:XVIII. tc. a budapesti Nagykörút kiépítéséről.
1884. május 22.
1884:XIX. tc. az új állandó Országház építéséről.
1884. június 1–3.
A Román Nemzeti Párt nagyszebeni értekezlete a passzivitás mellett foglal állást.
1884. június 15.
A Szlovák Nemzeti Párt bejelenti, hogy nem állít jelöltet a képviselő-választásokon.
1884. június 18.
Az Erdélyi Vasút és a Duna-Drávai Vasút állami megváltása.
1884. június 28.
Táncsics Mihály halála.
1884. június
Országgyűlési képviselő-választások.
1884. július 1.
Az Államvasutak BudapestÚjszőny vonalának megnyitásával létrejön a Duna-jobbparti összeköttetés Budapest és Bécs között.
1884. július 11.
Trefort kultuszminiszter rendelete az „elkeresztelésekről”.
1884. augusztus 17.
A budapesti Keleti pályaudvar átadása.
1884. szeptember 27.
A budapesti Operaház megnyitása.
1884. szeptember 29.
A Függetlenségi és 48-as Párt megalakulása.
1884. december 18.
Az Alföld-Fiumei Vasút állami megváltása.
1884.
A horvát Független Nemzeti Párt programja a horvát autonómia jelentős kiszélesítését követeli.
Az újvidéki Duna-hidat átadják a forgalomnak.
Turócszentmártonban megalakul a Tatra Felsőmagyarországi Bank.
Zipernowsky, Déri és Bláthy, a Ganz-gyár mérnökei megalkotják a váltóáramú transzformátorrendszert.
Csonka János szabadalmaztatja petróleum- és gázmotorját.
A Magyar Történelmi Képcsarnok létesítése.
1885. március 14.
Erkel Ferenc: István király című operájának bemutatója.
1885. április 12.
Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulása.
1885. április 25.
1885:VII. tc. a főrendiház reformjáról.
1885. május 2.
Az Országos Kiállítás megnyitása Pesten.
1885. május 11.
1885:IX. tc. a Postatakarékpénztár alapításáról.
1885. május 28.
Trefort Ágostont a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választják.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete a magyar nyelvnek az összes népiskolában való kötelező oktatásáról.
1885. június 14.
1885:XXIII. tc. a vízjogról.
1885. június 15.
1885: XXIV. tc. a polgárosított bánáti határőrvidék házközösségi intézményének megszüntetéséről.
1885. augusztus 9.
A szerb nemzeti egyházi kongresszus megnyitása.
1885. augusztus 25.
A budapesti Szent István kórház átadása.
1885. szeptember 18.
A plovdivi felkelés. Battenberg Sándor az egyesült Bulgária és Kelet-Rumélia fejedelme.
1885. október 3–7.
Nemzetközi gazdakongresszus Budapesten.
1885. október 17.
Újvidéken megjelenik a Branik, a szerb liberálisok lapja.
1885. november 5.
A konstantinápolyi nagyköveti konferencia megnyitása.
1885.
A szegedi közúti Tisza-hidat és a barcsi Dráva-hidat átadják a forgalomnak.
Schenek István és Farbaky István akkumulátora.
A brassói állami középipariskola létesítése.
Megalakul az Országos Magyar Iparművészeti Társulat és a Magyarországi Tót Közművelődési Társulat.
Munkácsi Bernát nyelvészeti és néprajzi gyűjtőútja a votjákok és a csuvasok között.
Justh Zsigmond: Ádám című regénye.
Hollósy Simon: Tengerihántás című festménye.
Az Országház építése (1885–1904).
A budai Lukács-uszoda megnyitása.
Megalakul a Budapesti Torna Club (BTC).
1886. május 21.
Jansky vezérőrnagy megkoszorúzza Hentzi osztrák tábornok emlékművét.
1886. június 27.
1886:XXI. tc. a törvényhatóságokról.
1886:XXII. tc. a községekről.
1886. július 14.
1886:XXIX. tc. a telekkönyvi betétek szerkesztéséről.
1886. augusztus 11.
Uralkodói leirat a Jansky-ügyben.
1886. december 29.
A Pestvármegyei Hitelszövetkezet megalakulása.
1886.
Az osztrák–magyar vaskartell megalakulása.
Vámháború Romániával (1886–89).
Bihari Sándor: Bíró előtt című festménye.
1887. február 15.
Mocsáry Lajos a képviselőházban elítéli a kormány magyarosító politikáját és a közművelődési egyletek tevékenységét.
1887. február 20.
A hármasszövetség megújítása.
1887. március 14.
Kereskedelmi és hajózási szerződés Dániával.
1887. április 10–11.
A Magyarországi Általános Munkáspárt 3. kongresszusa.
1887. április 11.
Kereskedelmi szerződés Görögországgal.
1887. május 1.
A Szerb Liberális Párt megalakulása.
1887. május 8.
A Szerb Radikális Párt megalakulása.
1887. május 10.
A Szerb Nemzeti Liberális Párt újvidéki gyűlése a passzivitás mellett foglal állást.
1887. május 12.
A Román Nemzeti Párt nagyszebeni gyűlése a passzivitás mellett dönt.
1887. május 21.
1887:XXIIIXXVI. tc. a kvótáról, a kereskedelmi és vámszövetség megújításáról, a Monarchia általános vámtarifájáról és az Osztrák–Magyar Bank szabadalmának meghosszabbításáról.
1887. június 1.
A Szlovák Nemzeti Párt bejelenti a képviselőválasztásokról való távolmaradását.
1887. június
Országgyűlési képviselőválasztások.
1887. november 28.
Megindul a villamosvasút próbajárata Budapesten.
1887. november 25–27.
Az ipartestületek első országos értekezlete.
1887. december 7.
Kereskedelmi és hajózási szerződés Olaszországgal.
1887. december 8.
Kereskedelmi szerződés Németországgal.
1887. december 12.
A Monarchia, Anglia és Olaszország megállapodása a balkáni status quo fenntartásáról.
1887.
A tekeházi Tisza-híd átadása.
A budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás létesítése.
Teleki Sámuel gróf kelet-afrikai utazása (1887–88).
1888. február 3.
Nyilvánosságra hozzák a kettős szövetség szövegét.
1888. március 24.
1888:VII. tc. az állategészségügy rendezéséről.
1888. április 25.
J. Slaviciot, a Tribuna szerkesztőjét sajtóperben elítélik.
1888. május 26.
A karánsebesi román választók Mocsáry Lajost választják meg képviselőjüknek.
1888. június 14.
1888:XIX. tc. a halászatról.
1888. június 20.
1888:XXIIIXXIV. tc. a cukoradóról és a szeszadóról.
1888. augusztus 8.
1888:XXXI. tc. a távirda, távbeszélő és egyéb villamos berendezésekről.
1888. november 3.
A kormány a képviselőház elé terjeszti a véderő korszerűsítéséről szóló javaslatot.
1888. november 23.
Kereskedelmi szerződés Svájccal.
1888. november 26.
1888:XXXII. tc. az államadósságok második konverziójáról.
1888. december 26.
1888:XXXVXXXVI. tc. az állami italmérési jövedékről és a földesúri italmérési jogok megváltásáról.
1888.
Megjelenik a Kis Ujság, az első magyarországi népies bulvárlap.
Munkácsi Bernát nyelvészeti és néprajzi gyűjtőútja a voguloknál (1888–89)
Megalakul a Magyar Néprajzi Társaság.
Megalakul a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK).
1889. január 8.
A képviselőház megkezdi a véderőről szóló törvényjavaslat vitáját.
1889. január 27.
Országos ifjúsági nagygyűlés a Vigadóban az új véderőtörvény ellen.
Kossuth táviratában a nemzeti hadsereg megszervezése mellett foglal állást.
1889. január 28.
Apponyi felszólítja a képviselőházat a véderő-törvényjavaslat elutasítására.
1889. január 29.
Utcai tüntetések a Véderő-törvényjavaslat ellen.
1889. január 30.
Rudolf trónörökös öngyilkossága.
1889. március 26.
A képviselőház elfogadja a módosított véderő-törvényjavaslatot.
1889. április 9.
Tisza átalakítja kormányát.
1889. április 11.
1889:VI. tc. a véderőről.
1889. április 29.
A Magyar-Gácsországi, a Magyar Nyugati és Budapest-Pécsi Vasút államosítása.
1889. május 3.
Eötvös Lorándot a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választják.
1889. június 16.
A gazdasági minisztériumok átszervezése: megalakul a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Kereskedelemügyi Minisztérium.
1889. július 14.
A II. Internacionálé megalakulása Párizsban.
1889. július 30.
Budapesten megindul az állandó villamosjárat.
1889. szeptember 15.
Pozsonyi értekezlet az ausztriai és a magyarországi szocialisták együttműködéséről.
1889. december 10.
1889:XL. tc. a magyar–horvát pénzügyi egyezményről.
1889. december 20.
Kossuth nyílt levele honossága ügyében.
1889.
Az államvasutak bevezeti a zónadíjszabást.
Salgótarjánban megindul a Thomas acélgyártás.
A Bakteriológiai Intézet létesítése.
Megalakul az Erdélyi Irodalmi Társaság.
Iványi Ödön: A püspök atyafisága című regénye.
1890. január 1.
Megindul A Hét című folyóirat Kiss József szerkesztésében.
1890. február 4.
1890:I. tc. a közutakról.
1890:II. tc. a védjegyek oltalmáról.
1890. február 26.
Csáky Albin kultuszminiszter rendelete pénzbüntetéssel sújtja az „elkeresztelő”, azaz az 1868:LIII. tc. ellen vétő lelkészeket.
1890. március 8.
Tiszát a minisztertanácsban leszavazzák.
  1. A Tisza-kormány megalakulása és első lépései
  2. A keleti kérdés és az osztrák–magyar külpolitikaDiószegi István
  3. Bosznia és Hercegovina okkupációjának hatása Magyarországon
  4. Tisza Kálmán rendszere
  5. A magyarországi tőkés fejlődés társadalmi-politikai következményei
  6. A munkásmozgalom az 1870-es és 1880-as évekbenS. Vincze Edit
  7. Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikája az 1880-as évekbenDiószegi István
  8. A kormány helyzetének megrendülése és Tisza Kálmán bukása

Irodalom

A dualista rendszer nyugalmi időszaka, Tisza Kálmán korának vázlatos ismertetése számos munkában kapott helyet, de viszonylag hosszú időtartama dacára, a történeti kutatás kevés figyelmet fordított rá.

A korszakot tárgyaló – már ismertetett – polgári és marxista összefoglaló munkák idevágó fejezetein kívül egyetlen önálló mű foglalkozik a Tisza-érával: Friedrich Gottas, Ungarn im Zeitalter des Hochliberalismus Studien zur Tisza-Ära 1875–1890 (Wien, 1976) című könyve, amelynek különösen a gazdasági kiegyezés megújításával és a közös bank kérdésével foglalkozó fejezetére kell felhívnunk az olvasó figyelmét.

Jelen munka elkészítése során felhasználtuk még Tóth Ede, A szabadelvűpárti kormányzat. Tisza Kálmán miniszterelnöksége című 5 ív terjedelmű kéziratát.


Magyarország története a dualizmus első negyedszázadában (1867–1890)
A népesedés és a társadalmi szerkezet változásaiKatus László Tartalomjegyzék A nemzetiségi kérdés és Horvátország történeteKatus László
A Tisza-kormány megalakulása és első lépései