A kormány előkészületei az új politika bevezetésére (2)

A Múltunk wikiből
1846. február 21.
V. Ferdinánd a görög nem egyesült vallásúakra is kiterjeszti az 1844:III. tc. által a vallási átmenetnél adott kedvezményeket.
1846. február
Lengyelországban felkelés tör ki.
1846. március 3.
Zala vármegye korlevele általános támadást indít a kormány politikája ellen.
1846. március 18.
Zala körlevele kapcsán Pest megye gyűlésén Kossuth kifejti, hogy a következö országgyűlésen a felelősség, népképviselet s a közadózás megteremtésével a sérelmek okait kell kiküszöbölni.
1846. március 19.
A Nemzeti Múzeumban megnyílik a József képcsarnok.
1846. április 5.
V. Ferdinánd Mailáth Antal magyar kancellárt meghatározatlan időre szabadságon a. A kancellária vezetését Apponyi György másodkancellár veszi át.
Széchenyi elnökletével véglegesen megalakul a Balatoni Gőzhajózási Társaság.
1846. április 30.
Liszt Ferenc Pesten koncertezik.
1846. június 1.
Megnyílik a győri Iparműkiállítás.
Megnyitják a PozsonySzered lóvasút Nagyszombatig terjedő szakaszát.
1846. június 6.
Az ellenzék konferenciát tart Pesten.
1846. július 15.
Pest és Vác között megnyílik a vasút.
1846. augusztus 4.
Megalakul a Tiszavölgyi Első Gőzhajótarsaság.
1846. augusztus 20.
A Védegylet nagygyűlése. Kossuth nagy beszédet tart kereskedelmi viszonyainkról, majd lemond igazgatói tisztségéről.
1846. augusztus 27.
Megkezdődik a Tisza-szabályozás.
1846. szeptember 20.
Győri és komáromi kereskedők elhatározzák, hogy magyar gőzhajótársaságot alapítanak a Dunán.
1846. szeptember 21.
Vízre bocsátják a Kisfaludyt, az első balatoni gőzhajót.
1846. október 3.
Megnyílik Marastoni Jakab festőakadémiája Pesten.
1846. október 21.
Megszökik ifj. Szabó Pál, a Magyar Kereskedelmi Társaság igazgatója.
1846. november 1.
Megnyílik a József Ipartanoda.
Megnyílik a PozsonySzered lóvasút befejező szakasza.
1846. november 8.
A Magyar Kereskedelmi Társaság közgyűlése ifj. Szabó Pál szökése után a tovabbi fennállás mellett dönt.
1846. november 10. körül
Pesten terjedni kezd Eötvös József Reform] című munkája.
1846. november 12.
Megalakul a Konzervatív Part.
Teleki László a Pesti Kör és a Nemzeti Kör közös összejövetelén egyesülésre szólítja fel a két kör tagjait.
1846. november 14.
Nyilvánosságra hozzák a konzervatív programot.
1846. november 15.
Az ellenzék vezetői konferenciát tartanak Pesten.
1846. november 26.
V. Ferdinánd felfüggeszti hivatalából turopoljei grófot.
1846. december 23.
1847. január 13.
Meghal József nádor.
1847. január 15.
V. Ferdinánd István főherceget Magyarország királyi helytartójává nevezi ki.
1847. augusztus 30.
István királyi helytartó átveszi a helytartótanács elnökletét.

Ám már mielőtt a konzervatívok kibocsátották programjukat, az ellenzék pedig még csak készülődött álláspontjának rögzítésére, a kormány megkezdte a következő országgyűlés előkészítését annak a javaslatnak a szellemében, melyet még az új rendszer bevezetésekor megállapítottak. Apponyi 1847. január 8-i előterjesztése abból kiindulva, hogy a kormány tekintélye és a hatóságok iránti tisztelet csökkenőben van, és az ország gazdasági fejlettsége sem kielégítő, részint az anyagi érdekek előmozdítását, részint az ország belső rendszerét érintő törvények kezdeményezését javasolta. Áttekintve a rendelkezésre álló, s részben még 1843–1844-ről maradt vagy azóta átdolgozott törvényjavaslatokat és munkálatokat, megállapíthatta: a bányaügy és a katonai élelmezés tárgyában a javaslatok készek, a Partium visszacsatolása tárgyában pedig az éppen ülésező erdélyi országgyűlést kell megkeresni. A harmincad és a vámügy vonatkozásában viszont hivatkozhatott a vámvonal eltörlését javasló előmunkálatokra, bár a magyar nemesi adómentesség és a dohánymonopólium problémái fennállnak. Megállapíthatta: a Tisza-szabályozás ügye jól elő van készítve, de szükség lenne a meginduláshoz a Széchenyi kérte 1 millió forintra; a hitelintézet vonatkozásában vannak előmunkálatok. Törvény kell viszont az országgyűlési rend fenntartásáról; a szabad királyi városi, szabad kerületi és káptalani országgyűlési szavazatjog és szavazatszám megállapításáról, s a vármegyék szavazási rendjéről; a megyei törvényszék állandósításáról; a büntető törvénykönyv teljes elkészítéséről; az egyleti ügyekről; az újoncozásról. A vallásügyi és úrbéri törvények kiegészítésre szorulnak. Az előterjesztés a továbbiakban a királyi javaslatok közlésének módját feszegette: ez törvényjavaslat vagy királyi előadás, vagy csak általános jelzés formájában történjék? (A kancellár az olyan esetben, ahol indokolásra van szükség, és kész törvényjavaslat van, királyi leiratot javasolt.) E tervek megvalósításához azonban megfelelő országgyűlési többség biztosítandó, s a „jóérzelműek” védelme az inzultusoktól; szükség esetén az országgyűlés korábbi bezárásától sem szabad visszariadni. A többség biztosítása érdekében már az országgyűlésig is bizonyítani kell, hogy a kormány az ország anyagi felvirágoztatására törekszik. Ennek eszköze lehet a Tisza-szabályozásra való hivatkozás. De a kormánypártiak a megyékben már az utasítások megfelelő voltára is ügyeljenek; a követválasztás és az utasítás megszavazása mindenhol egy időben történjék, hogy az egyes megyei eredmények ne befolyásolhassák egymást; ahol erőszakos összetűzés veszélye fenyeget, oda karhatalmat kell kiküldeni. Az országgyűlésen a főrendek jelenjenek meg minél többen, hiszen a 20–25 főpapból 15–20, a 13 zászlósúrból 6, s az 52 főispán közül 29 esetén lehet csupán kormánytámogató szavazatra számítani. A kormánypártiak az országgyűlés alatt legyenek állandó kapcsolatban; kőnyomatos újságot kell kiadni az ülésekről a kormány ellenőrzése alatt; az ifjúság megfegyelmezése érdekében pedig az országgyűlés tartama alatt ne tartsanak ügyvédi vizsgát, hogy így a jurátusok érezzék: magatartásuktól függően fogják majd vizsgára bocsátani és értékelni őket.

Ez a valóban mindenben körültekintő tervezet 1847. július 26-án kapta meg a legfelsőbb jóváhagyást, azzal a kiegészítéssel, hogy a közlekedési rendszert illetőleg előmunkálatot kell kérni éppúgy, mint a nemesi földbirtoklás rendszere tárgyában is. Előbbit Széchenyi ismét megtárgyalta Apponyival, újból sürgetve a Tisza-szabályozáshoz kölcsönként szükséges 1 millió forint kiutalását, azonban Kübeck ellenállásán az ügy most is meghiúsult: Széchenyi továbbra is csak töredékösszegeket kapott, s csak saját és munkatársai energiájának volt köszönhető, hogy a munka meglehetős ütemben előrehaladt.

A kormány helyzete azonban mindennek ellenére nem volt könnyű. Apponyi memorandumának benyújtása után alig néhány nappal, 1847. január 13-án elhunyt József nádor, akinek kétségtelen és nem indokolatlan tekintélye éppen ekkor nagy segítséget jelenthetett volna a kormány számára. A politikai stabilitás mindennél fontosabb fenntartása azonban az udvarban legyőzte azt a gyanakvást és ellenszenvet, ami az uralkodóház bármely ágának egy tartományban örökletes berendezkedésével szemben élt, s amit a tekintélyére és népszerűségére némileg féltékeny nádornak a kormány egyes módszereivel szemben tanúsított ellenszenve és ellenállása csak erősített. így néhány nap múlva a nádor legidősebb fia, az akkor 29 éves István főherceg, 3 éve Csehország helytartója, megkapta királyi helytartói kinevezését, s nyilvánvaló volt, hogy az országgyűlésen nádorrá választása is meg fog történni. A főherceg tudott magyarul, hiú volt, és szerette a népszerűséget; körutazása Magyarországon 1847 nyarán valódi diadalmenet volt, melyben – jó érzékkel – az ellenzék teljes erővel részt vett.

A pártok, a kormány, az udvar: mind készen állnak a döntőnek ígérkező küzdelemre. 1847. szeptember 17-én végre megérkezik a királyi meghívólevél, mely az országgyűlést november 7-re Pozsonyba összehívja.


Az arcvonalak végleges kialakulása
Az Ellenzéki Nyilatkozat Tartalomjegyzék Az 1846–1847. évi erdélyi országgyűlésMiskolczy Ambrus