A magyar nemesi mozgalom (1790–1792)

A Múltunk wikiből

írta Benda Kálmán

1790
Megjelenik Decsy Sámuel Pannóniai Féniksz, avagy hamvából feltámadott magyar nyelv című röpirata.
Megjelenik Nagyváthy János A tizen-kilentzedik százban élt igaz magyar hazafinak öröm-órái című verses műve.
Megjelenik Alois Hoffmann Babel, illetve Ninive című röpirata.
Megjelenik Verseghy Ferenc A védelmezett magyar nyelv című röpirata.
Megjelenik Koppi Károly A régi magyarok királyválasztó jogáról című értekezése.
Megjelenik Batthyány Alajos Ad amicam aurem című röpirata.
Kazinczy Ferenc megindítja Orpheus című lapját.
Megjelenik Anton Bernolák Grammatica slavica című munkája.
Megjelenik Révai Miklós magyar Akadémia-tervezete, a Planum erigendae eridutae societatis hangaricae alterum elaboratius.
Megjelenik Gvadányi József Egy falusi nótáriusnak budai utazása című verses elbeszélése.
Megalakul Kis János Soproni Magyar Társasága.
1790 január 12.
Belgium kikiáltja függetlenségét.
1790 január 28.
II. József három kivételével visszavonja rendeleteit.
1790 január 31.
II. Frigyes Vilmos porosz király II. József ellen szövetséget köt III. Szelim szultánnal.
1790 február 20.
II. József halála. II. Lipót király lép trónra.
1790 február 21.
Nemesi bandériumok kíséretében Budára érkezik a királyi korona.
1790 február 25.
II. Lipót utasítja Ferenc főherceget, hogy kezdje meg a koronázó országgyűlés előkészítését.
1790 február
Hajnóczy József megírja Gedanken eines ungarischen Patrioten über einige zum Landtag gehörigen Gegenstände című röpiratát.
1790 március 10. körül
Széchényi Ferenc megírja Unpartheysche Gedanken című kéziratát.
1790 március 12.
II. Lipót megérkezik Bécsbe.
1790 március 14.
II. Lipót hivatalosan bejelenti trónra léptét; biztosítja a magyarországi és erdélyi rendeket, hogy mindenkit megőriz örökölt jogai gyakorlatában.
1790 március 15. körül
Johannes Molnár befejezi Politisch-kirchliches Manch Hermaeon című röpiratát.
1790 március 21.
II. Lipót feloszlatja II. József titkosrendőri szervezetét, a Polizeidirektiont.
1790 március 25.
II. Lipót az ellentétek békés rendezését javasolja II. Frigyes Vilmos porosz királynak.
1790 március 29.
II. Lipót június 6-ra Budára összehívja a magyar országgyűlést.
1790 március
Ócsai Balogh Péter elkészíti a nemesi mozgalom országgyűlési programjává vált alkotmánytervezetét.
A Szabolcs megyei Taktakenézen parasztmozgalom tör ki.
A magyarországi vármegyék közgyűlései felszámolják II. József intézkedéseit.
1790 április eleje
A Szabolcs vármegyei parasztok gyűlésének jegyzőkönyve című röpirat keletkezése.
1790 április
Berzeviczy Gergely megírja De Dominio Austriae in Hungariae című röpiratát.
Martinovics Ignác megírja Oratio ad proceres et nobiles regni Hungariae 1791 című röpiratát.
1790 május eleje
A parasztok dekrétuma című röpirat keletkezése.
1790 május 18.
A Graeven-huszárezred katonái Keszthelyen nemesi bandériumok társaságában megülik a testvériség ünnepét.
1790 május
A porosz hadsereg hadgyakorlat ürügyén felvonul a sziléziai határra.
Hajnóczy József megírja Ratio proponendarum in comitiis Hungariae legum című röpiratát.
1790 június előtt
Verseghy Ferenc megírja A Magyar Hazának anyai szózattya című művét.
Belnay György megírja Reflexiones cunctorum Hungariae Civium… című röpiratát.
A Noch etwas Nachdenken über Ungarn című névtelen röpirat keletkezése.
1790 június 10.
Budán hivatalosan megnyílik a magyar országgyűlés.
1790 június 15–18.
Az országgyűlés tagjai esküt tesznek az alkotmányra.
1790 június 19.
A kerületi ülések megkezdik a hitlevél tervezetének kidolgozását.
1790 június 22.
A tiszai kerületek a protestánsok teljes vallási egyenjogúsítását követelik az országgyűlésen.
1790 június 26.
Reichenbachban megkezdődnek az osztrák–porosz tárgyalások.
1790 június 27.
A két dunai kerület fenn kívánja tartani a katolikus vallás előjogait; az akatolikusokat csak „bevett” vallásnak hajlandó tekinteni.
1790 július 5.
A Graeven-huszárezred magyar tisztjei folyamodványt nyújtanak be az országgyűlésen.
1790 július 10.
II. Lipót szeptember 1-re Temesvárra összehívja a szerb nemzeti kongresszust.
1790 július 11. körül
A reichenbachi tárgyalásokon a porosz fél a megegyezés feltételének nyilvánítja a magyar alkotmány porosz részről való garantálását.
1790 július 12.
Az országgyűlés vegyes bizottságot állít fel a végleges hitlevéltervezet kidolgozására.
Jacobi porosz követ jelenti: magyar ellenzékiek arról tudakozódtak nála, hogy nyílt összeütközés esetén számíthatnak-e a porosz király segítségére.
1790 július 16.
Elkészül a tiszai kerületek radikális hitlevéltervezete.
1790 július 20.
II. Lipót értesül arról, hogy a magyar elégedetlenek a porosz udvarral tárgyalnak.
1790 július 21.
Az országgyűlés feliratban kéri a királyt, hogy a török béketárgyalásokra küldjön magyar követet is.
1790 július 24.
II. Lipót királyi válasza engedélyezi, hogy a török béketárgyalásokon magyar követ is részt vegyen.
1790 július 27.
Reichenbachban a status quo ante alapján létrejön a megegyezés a porosz és az osztrák udvar között.
1790 augusztus 3.
Budán elterjed a reichenbachi egyezmény híre.
1790 augusztus 6.
II. Lipót áthelyezi Festetics Györgyöt, a Graeven-huszárezred ezredesét, s eljárást indíttat az ezred kérvényét aláíró tisztek ellen.
1790 augusztus 8.
Alois Hoffmann II. Lipót megbízásából a városok rendi jogait kiterjeszteni kívánó kérvényt irat alá a pesti polgárokkal.
1790 augusztus 12.
Az alsótábla védelmébe veszi a Graeven-huszárezred tisztjeit.
1790 augusztus 15.
Az országgyűlés elfogadja, hogy vegyes ülésen tárgyalják a hitlevéltervezetet. A két tábla küldöttséget küld az uralkodóhoz.
1790 augusztus 20.
II. Lipót az országgyűlés küldöttségével közlendő levelet intéz Pálffy Károly kancellárhoz, melyben kijelenti, hogy csak III. Károly vagy Mária Terézia hitlevelére hajlandó megesküdni.
1790 augusztus 21.
II. Lipót utasítja a Magyar Udvari Kancelláriát, hogy a porosz udvarral tárgyaló magyar vezetők ellen készítse elő a hűtlenségi pert.
1790 augusztus 30.
Az országgyűlés elejti a radikális hitlevéltervezeteket.
1790 szeptember 1.
Temesváron megnyílik a szerb nemzeti kongresszus.
1790 szeptember 2.
Az országgyűlés kimondja, hogy a viták miatt megoldhatatlan vallásügyet az uralkodó döntésére bízza.
1790 szeptember 5.
Az országgyűlés felirata felterjeszti Mária Terézia új kívánságokkal kiegészített hitlevelét, az ország jogait biztosítani hivatott úgynevezett koronázás előtti törvények tervezetét, s a kerületi ülésekben kidolgozott vallásügyi munkálatokat.
1790 szeptember 19.
II. Lipót elutasítja az országgyűlés hitlevéltervezetét.
1790 szeptember 21.
II. Lipót hozzájárul ahhoz, hogy a szeptember 5-én felterjesztett törvényjavaslatokat a koronázás után, módosított formában, az országgyűlés törvénybe iktassa.
1790 szeptember 27.
A Wiener Zeitungban megjelenik II. Lipót kézirata, amelyben közli a szerb nemzeti kongresszussal, hogy a magyarok meghallgatása után, teljesíthető követeléseiket megvalósítja.
1790 szeptember 29.
II. Lipót Gyurgyevóban fegyverszünetet köt III. Szelim szultánnal.
1790 szeptember 30.
II. Lipótot Frankfurtban német-római császárrá választják.
1790 október 5.
Az országgyűlés felirata közli az uralkodóval, hogy a változtatás elvi joga fenntartásával a két tábla elfogadta Mária Terézia hitlevelét.
1790 október 15.
II. Lipót kitűzi a koronázás időpontját, hozzájárul a nádorválasztáshoz, s áthelyezi Pozsonyba az országgyűlést.
1790 október 25.
Budán magyar társulat tart színházi előadást.
1790 november 3.
Pozsonyban megtartja első ülését az országgyűlés.
1790 november 7.
II. Lipót a protestánsok számára kedvező döntést hoz a vallásügyben.
1790 november 11.
Az országgyűlésen felolvassák a királyi előterjesztéseket. Kollonich László kalocsai érsek a klérus nevében ünnepélyesen ellentmond a király vallásügyi döntésének.
1790 november 12.
Az országgyűlés közfelkiáltással nádorrá választja II. Lipót fiát, Sándor Lipót főherceget.
1790 november 14.
Az országgyűlés felirata az uralkodó elé terjeszti a szeptember 21-i leirat alapján kidolgozott törvények tervezetét.
1790 november 15.
II. Lipótot Pozsonyban magyar királlyá koronázzák.
1790 november 29.
II. Lipót a Magyarországon állomásozó katonaságot kivonja Sándor Lipót nádor hatásköréből.
1790 december 7.
Az országgyűlés ismételten kéri az uralkodótól a vallásügy rendezését.
1790 december 10.
Ausztria, Anglia, Poroszország és Hollandia Hágában kötött szerződése szavatolja a belga rendek kiváltságait.
Az országgyűlés válaszfelirata. A reformmunkálatok kidolgozására kilenc bizottság kiküldését kérik.
1790 december 21.
Kolozsváron összeül az erdélyi országgyűlés.
1790 december 22.
Az erdélyi országgyűlés ismételten törvénybe iktatja a Diploma Leopoldinumot.
1790 december
Az osztrák csapatok visszafoglalják Belgiumot.
1791.
Megjelenik Nagyváthy János A szorgalmatos mezei-gazda című mezőgazdasági szakmunkája.
Megjelenik Kempelen Farkas Mechanismus der menschlichen Sprache című fonetikai műve.
Megjelenik Gvadányi József A mostan folyó ország gyűlésének satyrico critice való leírása című verses politikai szatírája.
1791. január 12.
II. Lipót elrendeli a Magyar Királyi Helytartótanács és a Magyar Udvari Kamara szétválasztását.
1791. január 18.
II. Lipót a protestánsok hátrányára módosítja korábbi vallásügyi döntését.
1791. február 3.
Az országgyűlés megkezdi a törvényszövegek kidolgozását.
1791. február 8.
Az országgyűlés törvénybe iktatja az uralkodó vallásügyi döntését, s megválasztja a kilenc rendszeres bizottság tagjait; ezzel lezárul a törvényalkotás.
1791. február 11.
Az erdélyi országgyűlés bizottságot küld ki az esetleges unió feltételeinek kidolgozására.
1791. február 20.
II. Lipót szétválasztja a Magyar és az Erdélyi Udvari Kancelláriát. Illír Udvari Kancelláriát állít fel. Teleki Sámuelt ideiglenes erdélyi udvari kancellárrá, Balassa Ferencet illír udvari kancellárrá nevezi ki.
1791. február 26.
Megkezdődik a törvényszövegek egyeztetése a Magyar Udvari Kancellária tagjai s az országgyűlés bizottsága között.
1791. február
Hajnóczy József megírja Dissertatio politico-publica de regiae potestatis in Hungariae limitibus című röpiratát.
1791. március 5.
Az országgyűlés feliratban tiltakozik a kancelláriák átszervezése ellen.
1791. március 11.
Az országgyűlés az uralkodó elé terjeszti az 1971. évi törvényeket.
Az erdélyi románok képviselői II. Lipót elé terjesztik a románok negyedik nemzetként való elismerését kérő Supplex Libellus Valachorumot.
1791. március 12.
II. Lipót szentesíti az 1791. évi magyar törvényeket.
Az erdélyi országgyűlés tiltakozik az önálló Erdélyi Udvari Kancellária felállítása ellen.
1791. március 13.
Befejeződik a magyar országgyűlés.
1791. április 19.
II. Lipót magyar nyelv és irodalom tanárt nevez ki a pesti egyetemre.
1791. április 23.
II. Lipót elutasítja a temesvári szerb nemzeti kongresszus által kérelmezett területi autonómiát.
1791. május 3.
A diéta megszavazza és II. Szaniszló Ágost király jóváhagyja az új lengyel rendi alkotmányt.
1791. május 17.
II. Lipót elutasítja az erdélyi országgyűlés javaslatait.
1791. július 6.
II. Lipót padovai jegyzéke a francia forradalom elleni közös védekezésre szólítja fel az európai uralkodókat.
1791. július 20. körül
Martinovics Ignác II. Lipót titkos ügynöke lesz.
1791. július
A korcsmáltatási jog megszorítása miatt a Fejér megyei Móron és a Tolna megyei Pakson jobbágymegmozdulás tör ki.
1791. augusztus 4.
Szisztovóban aláírják a békét II. Lipót és III. Szelim szultán között.
1791. augusztus 9.
Az erdélyi országgyűlés elutasítja a Supplex Libellus Valachorumot.
Befejeződik az erdélyi országgyűlés.
1791. augusztus 10.
Megkezdődik a kilenc rendszeres bizottság üléssorozata.
1791. augusztus 25–27.
II. Lipót és II. Frigyes Vilmos porosz király megállapodik abban, hogy seregeiket hadiállapotba helyezik. Pillnitzi nyilatkozatukban megfenyegetik a francia forradalmat.
1791. szeptember 14.
Életbe lép a forradalmi francia alkotmány.
1791. november 4.
II. Lipót utasítja a Cseh–Osztrák Udvari Kancelláriát, hogy dolgozzon ki tervezetet a nem nemesek rendi képviseletéről.
1791. november 29.
A francia törvényhozó gyűlés felszólítja a trieri választófejedelmet, hogy távolítsa el a területén gyülekező francia emigránsokat.
1791. december 21.
Kaunitz államkancellár jegyzéke közli a francia uralkodóval, hogy egy Trier elleni akció a német fejedelmek fegyveres beavatkozását eredményezné.
1791. 1791 vége
Martinovics Ignác megbízást kap II. Lipóttól, hogy szervezze meg a városok és a parasztság kérvényakcióját az igazságosabb rendi képviselet érdekében.
  1. A köznemesi szervezkedés kibontakozása és céljai
  2. II. Lipót és magyarországi politikája
  3. A polgári átalakulás értelmiségi előkészítői
  4. Az 1790–1791. évi országgyűlés. Az uralkodó és a magyar nemesség kiegyezése.
  5. II. Lipót és a magyarországi politika megszilárdulása

Irodalom

A korszak forrásanyagából elsősorban a kormányzattörténeti adatok láttak nyomtatásban napvilágot. A II. József halálát követő eseményekre, a nemesi mozgalomra és az 1790–1791-es országgyűlésre nagy anyagot hoz Marczali Henrik műve: Az 1790/1-diki országgyűlés. I–II. (Budapest, 1907, továbbiakban: Marczali 1907). A következő időszakra a nádorok iratainak forráskritikailag mintaszerű kiadása nélkülözhetetlen. Az 1790–1795. évekre: Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Kiadta és a bevezetést írta Mályusz Elemér (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Budapest, 1926, továbbiakban: Sándor Lipót iratai), az 1795–1809. évekre: József nádor iratai. I–III. Kiadta Domanovszky Sándor (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Budapest, 1925–1935, továbbiakban: József nádor iratai). A magyar jakobinus mozgalom és az 1794–1795. évi felségsértési és hazaárulási per iratanyaga megjelent: A magyar jakobinusok iratai. I–III. Sajtó alá rendezte Benda Kálmán (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Budapest, 1952–1957, továbbiakban: A magyar jakobinusok iratai). A korszak nagy politikai röpiratirodalmára máig nélkülözhetetlen Ballagi Géza munkája, mely az egyes művek tartalmát részletesen elmondja: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig (Budapest, 1888, továbbiakban: Ballagi 1888). A korszak egészének irodalmát ismerteti Kosáry Domokos, Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. II–III. (Budapest, 1951–1958, továbbiakban: Kosáry 1951–1958).

A feldolgozások közül elsőnek Mályusz Elemér, illetve Domanovszky Sándor nagy tanulmányait kell említenünk, amelyet már említett forráskiadványaik bevezetéseként írtak, s amelyek magukon viselik ugyan megírási idejük szemléleti jegyeit, anyaguk azonban nélkülözhetetlen. (Domanovszky Sándor feldolgozása külön kötetben jelent meg: József nádor élete. I. 1–2. Budapest, 1944.) Hasonlóan fontos Benda Kálmánnak a forrásanyagot is értékelő tanulmánya: A magyar jakobinus mozgalom története (Budapest, 1957, továbbiakban: Benda 1957). Az életrajzok, a monográfiák és tanulmánykötetek közül említsük meg H. Balázs Éva életrajzát: Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus 1763–1795 (Budapest, 1967), mely a korszak egy jellegzetes reformerének törekvéseit ismerteti, élete első szakaszában, továbbá Benda Kálmán korszakunk egészét felölelő tanulmánykötetét: Emberbarát vagy hazafi? (Budapest, 1978). A korszak európai történetére kitűnő összefoglalás Georges Lefebvre, La Revolution frangaise. 6. kiadás (Peuples et Civilisations. Paris, 1968) és ugyancsak Georges Lefebvre, Napoléon. 6. kiadás (Peuples et Civilisations. Paris, 1969; jegyzetek nélküli magyar fordítása: Budapest, 1976).


Magyarország története 1790–1848
Tartalomjegyzék A nem magyar népek nemzeti ideológiája és mozgalmai a polgári fejlődés kezdetén (1790–1792)Arató Endre
A köznemesi szervezkedés kibontakozása és céljai