A magyarországi iparfejlődés az 1760-as évektől 1790-ig

A Múltunk wikiből

A magyarországi iparfejlődés az 1760-as évtized közepe táján vett újabb lendületet. Az 1720-as és 1730-as évek manufaktúraalapításai után még negyed százados pangás következett; az 1760-as évek alapításaitól kezdve a fejlődés már folyamatos, ha üteme és élénksége változik is: az 1770-es években kissé lefékeződött, de azért el nem akadt, az 1780-as években ismét nekilendült, az 1784-es prohibitív vámrendelet életbelépését követően 18. századi csúcsára érkezett, 1789-től kezdve átmenetileg megint lelassult. A magyar történetírás még adós manufaktúra-korszakunk első évtizedeinek összefoglaló gazdaságtörténeti vizsgálatával, de a rendelkezésünkre álló monográfiákból és részlettanulmányokból már ma is vitathatatlanul kitűnik, hogy Magyarországon az alsó-ausztriainál vagy a cseh-morvaországinál – különböző gazdasági és történeti okok következtében – természetesen lényegesen gyengébb, de az adott lehetőségekkel élő, önerejű fejlődés ment végbe, amelynek ritmusát a birodalmi gazdaságpolitika változásai csak kismértékben módosították. Indokolt tehát a kor legfontosabb iparágainak fejlődését önmagukban, és nem a gazdaságpolitikából kiindulva vizsgálni.

Irodalom

A magyarországi manufaktúra-korszak összefoglaló monografikus vizsgálata eddig nem történt meg. Értékes és tárgyánál szélesebb körben is jól használható kezdeményezés: Anton Špiesz, Manufaktúrne obdobie na Slovensku 1725–1825 (Bratislava, 1961), aki azonban túl kedvezően ítéli meg a mai szlovákiai terület manufakturális fejlődésének állapotát az osztrák-cseh területekhez viszonyítva az 1760-es évek végén. Špiesz osztrák-cseh manufaktúra adatai a valóságosnál alacsonyabbak. Téved tehát Endrei Walter, Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században (Budapest, 1969. 230–231), amikor Špiesz nyomán úgy látja, hogy manufakturális textiliparunk ekkor még alig különbözött az osztrák örökös tartományokétól; a valóságban ezek már jóval előrébb voltak.


Bányászat és ipar manufaktúra-korszakunk első szakaszábanHeckenast Gusztáv
Magyarország bányászatának ismeretlen fénykora Tartalomjegyzék Tőkés, kézműves és munkás a magyarországi manufaktúra-korszak első szakaszában
Textilipar