A manufaktúra-korszak első szakasza Ausztriában

A Múltunk wikiből

Közel száz éves előzmények, számos rövid életű és néhány életképes manufaktúraalapítás után, a 18. századnak pontosan a derekán, 1750 körül, megkezdődött a Habsburg Birodalom osztrák-cseh tartományaiban a manufaktúra-korszak. A legújabb gazdaságtörténeti vizsgálatok szerint Ausztria és Csehország iparfejlődésének manufaktúra-korszaka 1750 tájától az 1830-as évekig tartott, és az 1790-es, 1800-as évekkel, az első gépek megjelenésével és elterjedésével tagolható két szakaszra. Az első szakasz, vagyis a 18. század második felének iparfejlődése a Habsburg Birodalom nyugati felében rendkívül szembeötlő, akár a század első felének osztrák-cseh állapotaihoz, akár az egyidejű magyarországi és erdélyi helyzethez viszonyítjuk. A régebbi osztrák gazdaságtörténetírás e nagyarányú gazdasági növekedést érzékelve – határozott túlzással – egyenesen a nagyipar kezdeteit emlegette. Pedig a kibontakozó osztrák és cseh manufaktúraipar, bármilyen fejlettnek hatott is a magyarországihoz képest, és bármekkora fejlődést jelentett saját előzményeihez viszonyítva, egyetemes történeti távlatból tekintve, Nyugat-Európa egyes országaihoz képest erős lemaradásban volt. A 18. század második fele Angliában az ipari forradalom időszaka. Azok az évtizedek, amelyek a Habsburg Birodalomban a manufaktúra-korszak kibontakozását jelzik, Angliában a gyáripar születésének évtizedei.

Az angol ipari forradalom tárgyalása nem feladatunk; nem azért, mert Magyarország, illetve a hazánkat akkor magába foglaló Habsburg Birodalom ipartörténetét tekintjük át, hanem azért, mert azok a jelenségek és problémák, amelyek az angol ipari forradalmat jellemzik, Kelet-Közép-Európában általában csak 80-100-120 év múlva fognak felvetődni.[1] Nem foglalkozunk tehát most sem a munkásosztály kialakulásával, sem az ipari tőke eredetével, sem a mindennapi élet minden eddigi változásnál rohamosabb és mélyrehatóbb átalakulásával. Ezek a mi országunk történelmében egy következő korszak alkotóelemei. Nem térhetünk ki azonban néhány találmány megemlítése elől, mert a világszínvonaltól való lemaradást éppen azon tudjuk a legszemléletesebben megmutatni, hogy az ipari forradalom legfontosabb találmányai mikor, mekkora késéssel terjednek el nálunk.[2]

A textilipart a fonás gépesítése forradalmasította. James Hargreaves kézzel hajtott 8 orsós fonókerekét, a „Jenny”-t (1764) Richard Arkwright vízikerékkel hajtott fonógépe, a „Water” (1769) követte; ezek még viszonylag durva és egyenetlen fonalat készítettek, de 1779-ben Samuel Crompton e két találmány kombinációjával („mule” = öszvér) megalkotta a finomfonásra alkalmas gépet. A fonal ára ennek következtében 1780-tól 1800-ig ötödére, majd tizedére esett, s Robert Owen megállapítása szerint 2500 munkás termelt annyi fonalat, mint azelőtt hatszázezer.

Az angliai fonógépek csak ipari kémkedés és lopás útján juthattak el a kontinensre. Franciaországban 1773-ban, Ausztriában 1783-ban jelent meg az első jenny, az Arkwright-féle gép egy változatát Magyarországon Vay Miklós báró 1789-ben szabadalmaztatta. De a szabadalom korántsem jelentette még az elterjedést. A jennyt még a 18. század végén is csak elvétve használták Alsó-Ausztriában,[3] a fonógépekkel elsőnek kísérletező magyarországi textilmanufaktúrák pedig egy-két év alatt csődbe jutottak.[4] A fonógépek szórványos feltűnése Kelet-Közép-Európában még nem indította meg az ipari forradalmat.[5]

A fonás gépesítését szükségszerűen nyomon követte Angliában a szövőgép (Edmund Cartwright, 1784) és a hengernyomógép (Th. Bell, 1785) feltalálása. Ezek a találmányok Kelet-Közép-Európában egyelőre éppúgy ismeretlenek maradtak, mint a vaskohászatot forradalmasító kőszénkokszolás (Abraham Darby, 1735), tégelyacélöntés (Benjamin Huntsman, 1742) és kavarás (Henry Cort, 1784).

A gyáripar legjellegzetesebb termelőeszközének, a gőzgépnek az előtörténete a 17. század végére nyúlik vissza. Papin találmányát (1690) Newcomen tette alkalmassá 1712-ben bányaszivattyúk hajtására. Ez a korai gőzgép gyorsan megjelent, és meg is honosodott Magyarországon. Isaac Potter 1722-ben, tehát Newcomen után tíz évvel helyezte üzembe „tűzgép”-ét Újbányán; tökéletesített változatait a század folyamán rendszeresen használták a magyarországi bányászatban.

Az első egyenletesen működő, tehát az ipari termelésben használható gőzgépet James Watt 1769-től alkotta meg, majd tovább tökéletesítette, úgyhogy 1787-től kezdve Angliában már mindenféle iparágban alkalmazni kezdték. A Watt-féle gőzgép azonban sokkal lassabban jutott el Kelet-Közép-Európába, mint kezdetleges őse: Csehországban az 1810-es, Ausztriában az 1820-as, Magyarországon az 1830-as években helyezték üzembe az első gőzgépeket; elterjedésük Ausztriában a polgári forradalom előtti évtizedben, Magyarországon pedig csak a polgári forradalom után indult meg.

Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak elterjedési adatai azt mutatják, hogy a Habsburg Birodalom iparfejlődése a manufaktúrakorszak nagy fellendülése idején, a 18. század második felében egy teljes fejlődési szakasszal volt lemaradva az élenjáró Angliához képest.

Irodalom

A Habsburg Birodalom osztrák és cseh tartományainak manufaktúra-korszakáról alapvető: H. Hassinger, Der Stand der Manufakturen in den deutschen Erbländern der Habsburgermonarchie am Ende dos 18 Jahrhunderts (Die wirtschaftliche Situation in Deutschland und Österreich um die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert. Forschungen zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. Hrsg. Fr. Lütge. 6. Stuttgart, 1964).

  1. Az angol ipari forradalomról többé-kevésbé részletesen minden, a 18. századot tárgyaló egyetemes történeti és technikatörténeti összefoglalás megemlékezik.
  2. A szövegben felsorolt találmányokat Fr. Klemm, Kurze Geschichte der Technik (Freiburg. i. Br., 1961) és (Wellmann Imre)—Endrei Walter, A termelőerők fejlődése az ipari forradalom korában (Budapest, 1964) alapján ismertetem. A közölt évszámok általában csak tájékoztató jellegűek, mert a feltalálás, üzembe helyezés, szabadalmaztatás és további tökéletesítés a legtöbb esetben nem is néhány éves, hanem egy-két évtizedes folyamat volt.
  3. A fonógépek lassú elterjedéséről Alsó-Ausztriában V. Hofmann, Beiträge zur neueren Österreichischen Wirtschaftsgeschichte, II. Die Anfänge der österreichischen Baumwollwarenindustrie in den österreichischen Alpenländern im 18. Jahrhundert (Archiv für österreichischen Geschichte CX. 1926. 440),
  4. magyarországi megjelenésükről Endrei Walter, Textilipari szabadalmak Magyarországon a nyugat-európai ipari forradalom idején (Történelmi Szemle 1961. 80–83).
  5. Hogy a fonógépek szórványos megjelenése még nem jelenti az ipari forradalom kezdetét, tisztázta J. Purš, K problematice průmyslové revoluce V českých zemích a na Slovensku (Historický časopis 1955. 553–618).


Bányászat és ipar manufaktúra-korszakunk első szakaszábanHeckenast Gusztáv
Tartalomjegyzék Magyarország bányászatának ismeretlen fénykora
A gazdaságpolitika