A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2016. december 23., 17:56-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

írta: Bóna István

  1. A hunok
  2. Pannonia osztrogót korszaka
  3. A gepidák
  4. A langobardok
  5. Az avarok
  6. A Karoling Pannonia
  7. Az Alföld és Erdély a IX. században: a bolgárok

Irodalom

A korszakra vonatkozó antik források kritikai gyűjteményét ma már fogalommá vált két klasszikus munka foglalja össze. A keleti, török népekre vonatkozó bizánci forrásokat lásd Moravcsik, Byzantinoturkica, a népvándorlás kor és kora középkor germán népeivel foglalkozó latin nyelvű adatokat pedig a "Wattenbach–Levison" tartalmazza: Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter. I. Vorzeit und Karolinger. (Weimar, 1952).

Az I. Justinianus haláláig (565) terjedő időszak késő római történelme szemszögéből foglalja össze az eseményeket Bury, Later Roman Empire I-II. Mélységben és alaposságban azonban hamarosan túlszárnyalta munkáját E. Stein műve, amelyet itt J-R. Palanque gondozásában és kiegészítéseivel ellátott új francia nyelvű kiadásában idézünk (Stein, Histoire du Bas-Empire I-II.). A népvándorlás jelentőségét mindmáig ellenkező szemszögből ítéli meg a "román" és "germán" kutatás. A francia, belga, olasz és spanyol történészek többsége a római rendet megbontó, értelmetlen barbár inváziókról ír, még a források sokszor csodálatos ismerete mellett is: például F. Lot, Les invasions barbares (Paris, 1937); La fin du Monde antique et le début du Moyen Age (Paris, 1951); P. Riché, Les invasions barbares (Paris, 1953); G. RomanoA. Solmi, La dominazione barbariche in Italia (Milano, 1940); G. Pepe, Il Medio Evo barbarico in Europa (Milano, 1948); Il Medio Evo barbarico d'Italia (Torino, 1963). Itt említhetjük meg az I goti in Occidente (Spoleto, 1956) című kötetben O. Bertolini, G. R. Picotti, R. M. Pidal, R. Gilbert, P. Vaccari tanulmányait is. Csak a legutóbbi munkák között találkozunk a történtek tárgyilagos elemzésének kísérletével: lásd Musset, Les invasions. Les vagues germaniques (Paris, 1969).

A régebbi német történetírás az új, középkori Európa megteremtőit üdvözli a germán hódítókban (de csak a germánokban!). Kissé lapos megbízhatóságával és alaposságával minden időkben alapvető munka marad Schmidt, Ostgermanen.

A történelmi tárgyilagosság fokán tárgyalják e korszak gazdasági és politikai mozgatórugóit az angol történészek: H. St. Moss, The Birth of the Middle Ages 395-814 (Oxford, 1961); J. M. Vallace-Hadrill, The Barbarian West 400-1000 (London, 1969); A. H. M. Jones, The Decline of the Ancient World (London, 1968). E tárgyilagosság jellemzi Ph. Verdier amerikai történész általános áttekintését is: Historical Survey. (In: Art of the Migration Period. Baltimore, 1961. 121-173).

W. Ensslin Nagy Theoderikról és koráról írott munkája a korszak gazdasági, társadalmi, politikai és ideológiaai viszonyainak kitűnő, hiteles rajza: Ensslin, Theoderich. Reális alapokon áll a kitűnő belga történész, H. Pirenne sokat vitatott könyve: Mohammed and Charlemagne (London, 1968). Könyve második részét, az iszlám negativ szerepének eltúlzását, ma már nem követi a kutatás.

A bizánci történet szemszögéből szemléli korszakunkat a két híres bizantonológus: A. A. Vasiliev, History of the Byzantine Empire 324-1453. I–II. (Madison, 1964); G. Ostrogorsky, History of the Byzantine State (New Brunswick, 1957).

Az eurázsiai sztyeppek történetének politikai felületén mozog R. Grousset könyve: L'empire des steppes. Attila, Gengis-khan, Tamerlan (Paris, 1960). Az avar korszakig terjedő keleti népmozgalmakat részleteiben lásd Czeglédy, Nomád népek. A népvándorlás korának egyes népeire és országaira: Chr. Courtois, Les vandales et l'Afrique (Paris, 1955); G. G. Diligenszkij, Szevernaja Afrika v IV-V. vekah (Moszkva, 1961); H. J. Diesner, Der Untergang der römischen Herrschaft in Nordafrika (Weimar, 1964); Das Wandalenreich (Leipzig, 1966); E. A. Thompson, The Goths in Spain (Oxford, 1969); A. R. Korszunszkij, Gotszkaja Iszpanyija (Moszkva, 1969); P. Hunter-Blair, Anglo-Saxon England (Cambridge, 1966). A gót Itália történetére W. Ensslin klasszikus művén kívül Z. V. Udalcova Italija i Vizantyija v VI. veke (Moszkva, 1959) című kitünő könyve mérvadó.

A frankok és a Meroving Gallia történetével foglalkozó könyvtárnyi irodalomból néhány modern összefoglalást említünk: SchmidtE. Zöllner, Geschichte der Franken bis zur Mitte des Sechsten Jahrhunderts (München, 1969); J. M. Vallace-Hadrill, The Long-Haired Kings (London, 1962); H. F. Muller, L'Epoque merovingienne (New York, 1945); É. Salin, La civilisation mérovingienne. I–IV. (Paris, 1950-1959).

A galliai egyházatyáknak a népvándorlásra és népeire vonatkozó adataira épül J. Fischer jó összeállítása: Die Völkerwanderung im Urteil der zeitgenössischen kirchlichen Schriftsteller Galliens (Heidelberg, 1948). A kora középkorban egyre jelentősebbé váló egyház történetét J. Haller munkája nyomán követtük: Das Papsttum. I-II. (München, 1965).

Magyarország népvándorlás kori régészeti leletei szempontjából máig használt monumentális mű: Hampel, Alterthümer I-III. A történeti és régészeti adatok modern szintézisére tesz kísérletet Nagy Tibor, Buda régészeti emlékei (In: Budapest műemlékei II. 63-79, 1O8-116; A népvándorlás kora. In: Budapest története r. 158-208). A régészeti és történeti forrásokra egyaránt építő összefoglaló feldolgozása nincs a korszaknak.

Előzmények
A római kor Tartalomjegyzék
A hunok