A nem magyar népek viszonya a magyarokhoz és mozgalmaik polgári jellegének erősödése (1792–1840)

A Múltunk wikiből

Írta Arató Endre

A nemzetiségi problematika útján az 1790–1792-es időszak első nagy fellángolása után hamarosan a lassúbb fejlődés szakasza következett: ez elsősorban a kultúra területén bontakozott ki. Az 1830-as évekre azonban az addig kulturális jellegű mozgalmak ismét politikai térre tolódtak át. A soknemzetiségű Magyarország egyik alapkérdése ismét a politikai küzdelmek sodrába került.

Mint már régóta ismeretes, párhuzamos fejlődési vonalakról volt itt szó, magyarok és nem magyarok fejlődésében egyaránt, a társadalmi struktúra fejlettségi szintjéből következő időbeli eltolódásokkal. Az ellentétek óhatatlanul a kiéleződés felé vezettek. Ugyanakkor a sok évszázados együttélés hagyományai, a magyarországi „hungarus” öntudat az ellentétek kiegyenlítődésének irányába hatottak. Távolodás és együttmaradás kettős vonzása alakította ki azt a terepet, amelynek erővonalai mentén az események lezajlottak.

A nemzetiségek vonatkozásában lényeges mozzanat volt a magyar feudális uralkodó osztály állásfoglalása, ami a kortársak tudatában (a helyzetet csakhamar bonyolítva) általában a magyar álláspontot jelentette a nem magyarokkal szemben. A nemzetiségi mozgalmak megértése érdekében ezért korszakunk kezdetétől először is e magyar álláspont alakulását kell szemügyre vennünk, majd pedig az ellentéteket tompító, csökkentő kapcsolatokat.

Figyelmünket először azokra az elgondolásokra és lépésekre kell fordítanunk, amelyek a magyarok és a nemzetiségek viszonyát megrontották.

  1. Magyarosító törekvések a 18. század végétől a 19. század negyvenes éveiig
  2. Türelmes nézetek
  3. Kulturális és politikai kapcsolatok a magyar és nem magyar polgári-nemzeti mozgalmak között
  4. A polgári jelleg erősödése a nem magyar népek politikai-nemzeti mozgalmaiban

Irodalom

A kapcsolatokra, ezek elsősorban pozitív vonatkozásaira hatalmas anyagot sorakoztat fel a Kemény G. Gábor szerkesztésében megjelent kötet: A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből. Válogatás hét évszázad írásaiból (Budapest, 1962).


Magyarország története 1790–1848
A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása (1830–1840)Gergely András Tartalomjegyzék A magyar reformellenzék harca a polgári átalakulásért (1840–1847)Vörös Károly
Magyarosító törekvések a 18. század végétől a 19. század negyvenes éveiig