A piarista iskolák

A Múltunk wikiből

Időszakunk elején a piarista iskolák is szinte teljesen a jezsuita mintát követték. A század közepe felé azonban kezdtek már valamivel korszerűbbé válni. A piarista rend ugyanis, különösebb hatalom és vagyon híján, jobban alkalmazkodott a helyi társadalmi erők, elsősorban a nemesség feltételeihez és változó igényeihez. Ez magyarázta iskolahálózatának gyors kiépülését időszakunkban és növekvő népszerűségét. A 17. század végéig a rend mindössze két-három iskolával rendelkezett az ország északi részén. Ettől kezdve, főleg honosságának megszerzése (1715) és a magyar rendtartomány önállósítása (1721) után sorra alakultak új iskolái. Időszakunk végén, e gyarapodás eredményeként, hét alsóbb szintű és tizennégy teljes gimnáziummal rendelkezett. A legnagyobb a pesti volt, mintegy 500 diákkal. Ez utóbbinak 1747 óta már kétéves kiegészítő filozófiai tanfolyama is volt, amelyen egyebek közt magasabb szintű fizikát és matematikát is oktattak. E példát azután másutt is követték. A piaristák, bár maguk is buzgó katolikusok voltak, a skolasztikus hagyománnyal szemben mindinkább egy olyan eklekticizmust kezdtek képviselni, amely már Newton, Wolff és mások új tudományos eredményeit is figyelembe vette. Az újat Itáliában tanult piaristák hozták magukkal. Lengyel és magyar piaristák, köztük Bajtay J. Antal, közös római megbeszélésen döntöttek úgy, hogy az ottani Collegium Nazarenum mintáját és módszereit veszik alapul. Így született a magyar (1753) és lengyel (1754) piarista iskolai reform, amelyet azután újabb tervezetek igyekeztek továbbfejleszteni.

Nem volt tehát meglepő, hogy az udvar, midőn 1763-ban Szempcen kamarai tisztviselők és mérnökök képzése céljából gazdasági ügyviteli főiskolát állított fel, azt már nem a jezsuiták, hanem a piaristák, bár még ekkor is egyháziak kezére bízta. Állami tanintézet Magyarországon csak egy fajta volt időszakunkban: az a bányatisztképző iskola, amelyet III. Károly 1735-ben a csehországi jáchymovi (Joachimstal) intézet mintájára alapított Selmecbányán, és amelyet Mária Terézia 1763-ban, az első tanszék megalapításával kezdett akadémiai szintre emelni. Ezzel ugyanis (valamint az 1747-ben felállított szomolnoki, illetve bánsági hasonló iskolákkal) az Udvari Kamara saját kincstári bányászatának szakember-utánpótlását kívánta saját hatáskörén belül biztosítani.


Oktatásügy
Közép- és felsőoktatás. A jezsuiták. Tartalomjegyzék A protestáns iskolák