A római kor

A Múltunk wikiből

írta Mócsy András

  1. A Iulius–Claudius-dinasztia kora
  2. A Flaviusok és Antoninusok kora
  3. A virágzás és a válságok kora
  4. Az “illír vezérszerep” és a dominátus kora
  5. A római uralom vége

Irodalom

A Kárpát-medence két római tartományának, Pannoniának és Daciának utolsó együttes áttekintését Kuzsinszky Bálint írta meg: Pannonia és Dacia (In: A magyar nemzet története r. LVII-CCLII. 1). E jócskán túlhaladott érdemes összegezést az elmúlt nyolc évtized nagyszámú feldolgozása a két római tartományra nézve külön-külön pótolja. Az alább következő bibliográfia kiterjed a két tartomány egész történetére; épp ezért a fejezetben elmondottakat nem kísérjük az elöljáróban idézett összefoglalásokra való ismételt utalásokkal.

Pannonia történetének utolsó összegezése bibliográfiával és részletes forráshivatkozásokkal: A. Mócsy, Pannonia and Upper Moesia (London, 1974), vesd össze a könyv Pannoniára szorítkozó, forráshivatkozások nélküli magyar változatát két kötetben: Mócsy András, Pannonia a korai császárság idejében, illetve Pannonia a késői császárkorban (Budapest 1975). A kutatás irodalmának és a forrásoknak rendszeres összegezését adja a PaulyWissowa, Realencyclipädie IX. pótkötetében (Stuttgart, 1962) megjelent "Pannonia" cikk, amelynek folyamatos kiegészítését négy kutatási beszámoló nyújtja: A. Mócsy, Pannonia-Forschung 1961–1963 (Eirene 4. 1965. 133–155); Pannonia-Forschung 1964–1968 (Acta Archeologia Hungarica 21. 1969. 340–375); Pannonia-Forschung 1969–1972 (uo. 25. 1973. 375–403); Pannonia-Forschung 1973–1976 (uo. 29. 1977. 373–401). A felsorolt munkák felmentenek minket az alól, hogy a fejezet egyes pontjaihoz részletesebb irodalmat adjunk meg. Kiemelkedő azonban Csehszlovákia ókori történetének legalaposabb feldolgozása: J. Dobiáš, Dějiny československého územi před vystoupením slovanú (Praha, 1964).

Dacia történetének összefoglalása az Istoria Rominiei I. kötetében található (Bucuresti, 1960), amihez lásd a Dacia-kutatás vezető egyéniségének életművét egybegyűjtő kötetet: Constantin Daicoviciu, Dacica (Cluj, 1970), valamint M. Macrea, Viara in Dacia Romana (Bucuresti, 1969), D. Tudor, Orase, tirguri si sate in Dacia Romana (Bucuresti, 1968) és az Aufstieg und Niedergang der Römischen Welt II/6. kötetében (BerlinNew York, 1977) megjelent közléseket (H. Daicoviciu, I. Glodariu, D. Protase). Fontos szempontokat ad Dacia romanizációjának és társadalmának megítéléséhez Balla Lajos, Oikumene 1. 1976. 185. skk. és Évkönyv: DDM 1966-1967, 1972. 89. skk. Dacia provincia emlékanyagának gazdag, új áttekintése: I. MicleaR. Florescu, Daco-Romanii. I-II. (Bucuresti, 1980).

A Kárpát-medence római uralom alá nem került területeinek régészeti áttekintése a következő munkákban található: Párducz Mihály, A szarmata kor emlékei Magyarországon. I–III. (Budapest 1941–1950), vesd össze ehhez a vonatkozó fejezeteket az Orosháza Története I. kötetében (Orosháza, 1965). Az újabb kutatások még nem jutottak el az összegezésig. Jobb a helyzet Szlovákia római korát illetően, ahol T. Kolnik számos munkája idézendő, különösen: Prehl'ad a stav badania o dobe rimske (Slovenské Archeológia 19. 1971. 499. skk.). A szlovákiai gazdag fejedelmi sírleleteket közli V. Ondrouch, Boháté hroby z doby rimskej na Slovensku (Bratislava, 1957). A szabad dákok régészetéhez lásd S. DumitraşcuT. Bader, Asezarea dacilor liberi de la Mediesul Aurit (Satu Mare, 1967); Gh. Bichir, Cultura carpicǎ (Bucuresti, 1973).

Az írott forrásokra vonatkozóan lásd a III. fejezet 5. pontjánál idézett kiadványokat, továbbá I. Borzsák, Die Kenntnisse des Altertums über das Karpatenbecken (Budapest 1936). Az antik szerzők szórványos adataival legalábbis egyenértékű írott forrásanyag a több ezer felirat, amelynek új kritikai kiadása mindkét tartományra vonatkozóan megindult: Die Römischen inschriften Ungarns. I-III. (Budapest 1972–1981), illetve Inscriptiile Daciei Romane. I-III/2. (Bucuresti, 1975–1980). A régebben ismert anyag teljes gyűjteménye 1902-ben zárult: Corpus Inscriptionum Latinarum III. (Berlin, 1873–1902), amihez lásd V. Hoffiller – B. Saria, Antike Inschriften aus Jugoslavien. I. (Zagreb, 1938); A. et J. Šašel, Inscriptiones quae in Iugoslavia ... editae sunt (Ljubljana, 1963, 19782). A pannoniai és daciai vonatkozású, máshol előkerült feliratok gyűjteménye Á. Dobó, Inscriptiones extra fines Pannoniae Daciaeque repertae ad res earundem provinciarum pertinentes (Budapest 1975).

A régészeti forrásanyag feldolgozása és értékelése több irányú feladatot ró a kutatásra: az ásatások és topográfiai kutatások eredményeinek a leletösszefüggéseket szem előtt tartó, abból kiinduló vizsgálata és a leletanyag nagyobb területre, lehetőleg egész tartományra kiterjedő vizsgálata a lelettárgyak csoportjai szerint. Mindkét feladatnak párhuzamosan, egymást kiegészítve és egymásra építve kell haladnia. Az ásatások közlése általában folyamatosan halad, a leletcsoportok rendszerező feldolgozása azonban Pannonia tekintetében előbbre van, mint Daciát illetően. A pannoniai edényművesség, bronzipar, üveggyártás, kőfaragás emlékei és egyes importtárgyak stb. számos nagy gyűjteményben már rendelkezésre állnak. Ezek felsorolásától terjedelmi okokból el kell tekintenünk. A nagyarányú régészeti kutatómunka folyamatos közlése az egyes országok központi régészeti folyóirataiban és múzeumi évkönyveiben található, bibliográfiájuk: BannerJakabffy I-IV. Jó vezérfonal a Tabula Imperii Romani két térképlapja: L 34. (Budapest 1968) és L 35. Bucuresti, 1969). Sajnos használhatatlan a Nyugat-Magyarországot tartalmazó L 33. lap (Roma, 1950).

Előzmények
A nemzetségi és törzsi társadalom története Magyarországon Tartalomjegyzék A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon
A Iulius–Claudius-dinasztia kora