A vaskor jellemzése

A Múltunk wikiből
i.e. 800 – i.sz. 500
Az Oka-Volga közti gorogyeci vaskori műveltség kora.
i.e. 700–300
A Minuszmszk környéki tagari kora vaskori kultúra kora.
i.e. 500–200
Az Ob alsó szakasza menti uszty-poluji vaskori műveltség kora.
i.e. 300 – i.sz. 100
A Bjelaja-völgyi kara-abizi kultúra kora.
i.e. 250 – i.sz. 200
Az Alsó-Káma vidéki pjanobori vaskori műveltség kora.
i.e. 200 – i.sz. 250
A glagyenovói műveltség kora a Felső-Káma vidékén.

A vaskorszak az i.e. IX–VIII. – i.e. III. század és az i.e. III. – i.sz. IV. század közötti szakaszokra tagolódik.

A helyi előzményekből kialakult ananyinói műveltség (i.e. IX–III. század) nyugaton az Unzsa–Vetluga közétől, keleten a Kelet-Urálig, északon Perm, délen Kujbisev és a Dél-Urál körzetéig terjedt. A Moszkva határáig hatoló gyakovói, az Oka–Volga közti gorogyeci, valamint a nyugat-szibériai Ob menti műveltségeket bensőséges szálak fűzik az ananyinói műveltséghez. Az ananyinóit követő pjanobori műveltség korában (i.e. III – i.sz. II. század) a helyzet megváltozott, a helyi csoportok egyéni vonásai markánsabbá váltak, a szibériai kapcsolatok fellazultak, ellenben a nyugati és különösen a déli kapcsolatok megerősödtek.

A pjanobori műveltség északi, glagyenovói csoportjának névadó helyén az i.sz. VIII. századig folyamatosan funkcionáló szentély állt. Közelében a nyugat-uráli vogulok és baskírok a XVI. század folyamán is áldoztak. A votjákok a XIX. században is ananyinóipjanobori ízlésben készült áldozati tárgyakat használtak.

A felsorolt testvércsoportoknak és -műveltségeknek a fogalom széles értelmében vett finnugor etnikai háttere valószínű. Az említett helyi csoportok összekapcsolása az egy helyben élő vagy elvándorolt finnugor népek elődeivel megbízhatóan nem bizonyítható. Az egyes finnugor népek kultúrájának alaprétege nem egyetlen, hanem több, egymástól távoli műveltségi csoport elemeihez is kapcsolódik. E csoportok száma felülmúlja kútfőkből ismert és a ma élő finnugor népekét.

Az egykori Baskíria területén az ananyinói és a pjanobori műveltségeknek ufai, más néven kara-abizi csoportja alakult ki, vele volt határos a Volga jobb partján elhelyezkedő gorogyeci műveltség. A kara-abizi és a gorogyeci műveltségek egymással szoros érintkezésben álltak. Az ugor magyarokkal kapcsolatba hozni eddig egyetlen eddigi kultúrát sem lehet, noha, mint erről szó volt, valószínűleg ők is ezen a tájon éltek.

A nyugat-szibériai kapcsolatok a kora vaskor folyamán változó intenzitással éreztették hatásukat. A minuszinszki kapcsolatok mellett a Középső-Volga vidékéről érkező ananyinói hagyományok is szerephez jutottak a nyugat-szibériai vaskori műveltségekben. Kialakulásuk időrendje tisztázatlan: az ismert adatok szerint a Felső-Ob vidékéről az időszámítás kezdete körül, illetve az első évszázadokban kezdtek északra hatolni a kora vaskori műveltségek hordozói. Elképzelhető, hogy ebben a nép- és kulturális mozgalomban az ugor ágnak Urálon túlra vándorolt elemei, a vogulok és az osztjákok ugor nyelvű ősei is részt vettek.

A korai és a fejlett vaskor
Tartalomjegyzék Gazdálkodási és települési viszonyok