Abele Kristóf

A Múltunk wikiből
Abele Kristóf nemességet megerősítő levele, 1665

Benczédi László

A török háború kiújulása

Ilyen körülmények között Thököly magában a bécsi udvarban is szószólókra talált a franciák elleni háborút szorgalmazó úgynevezett spanyol párt képviselőiben, köztük olyan jelentős személyiségekben, mint Sinelli bécsi püspök, Abele, az Udvari Kamara elnöke, valamint a Haditanács élén álló Badeni Hermann, akivel a fejedelem részben a kuruc–császári tárgyalásokat közvetítő Saponara sárospataki kommendáns révén, részben külön levelezés útján is folyamatos kapcsolatot tartott.

R. Várkonyi Ágnes

A háború költségei

Vas vármegyétől 1684-ben Abele Kristóf főhadbiztos 9 ezer porciót követelt, s a kiszabott összegeken kívül minden porció után 2–2 forint készpénzt. „Oly ínségben és nyomorúságban vagyunk, hogy ha lehetne, a földbe búnánk … az hegyeknek reánk való szakadását kívánhatnánk” – írja a vármegye, mert „a sok ezer reánk vetett porciókon felül, éppen valóságos prédája vagyunk a Vitézlő Rendnek”[1] Trencsén vármegye 1686 elején, megkapván a főhadbiztos tábornok, Rabatta Rudolf gróf utasítását a hadsereg ruházatára fizetendő külön adóról, így foglalta össze terheit: „német előtt kastélyok és nemes házak meg nem maradhatnak”, annak ellenére, hogy Abele beszállásolási szabályzata [1685] szerint a kúriák mentességet élveznek, „porcióbeli pinzeket offícirek szedik s a fegyvereseket, lovakot szegénységgel natura tartattyák, ahoz míg eddig hallatlan fosztásokat követnek, máris ednehány százokra való károkat tevén”.[2] 1685-ben Czobor Ádám ezredes a kiszabott ellátás kétszeresét követelte Nógrád vármegye falvaiban. Súlyosbította a helyzetet, hogy 1683–1685-ben országszerte rendkívül rossz volt a termés, tavaszi fagy, aszály és sáskajárás pusztított, s a hadműveletek miatt amúgy is akadozó kereskedelmet Abele rendelete valósággal megbénította: a katonaság szálláskörzeteiben – vagyis az egész országban – tilos magánosoknak a kereskedés.

Buda visszavívása

Rabatta Rudolf gróf, az Abele Kristóf báró után bécsi főhadbiztossá kinevezett tábornok 1686 tavaszán hatalmas készleteket gyűjtött össze.

Lábjegyzetek

  1. Vas vármegye a nádornak, 1685. január 4. OL P 125 Esterházy Pál iratai 53/5055.
  2. Trencsén vármegye a nádornak, 1686. január 4. OL P 125 Esterházy Pál nádor iratai 52/4958.

Irodalom

Ami viszont a kapcsolat másik oldalát illeti, említésre méltó, hogy főként Thököly 1682. évi sikerei a magyar udvari arisztokrácia körében olyasféle találgatásokra és gyanakvásra adtak okot, hogy vajon az udvar nem szántszándékkal játssza-e Thököly kezére Felső-Magyarországot, annál is inkább, mivel köztudott volt, hogy Badeni Hermannon kívül az Udvari Kamara elnöke, Abele is a spanyol frakcióhoz tartozott. Ezt a kérdést egyébként Csáky István nyíltan szembeszegezte Lipótnak, aki természetesen tagadó választ adott. Lásd Széchényi György győri püspök és kalocsai érsek levelét Batthyány Kristófhoz, 1682. szeptember 9. Szombathely, Országos Széchényi Könytár Kézirattára Thaly-gyűjtemény. Fol. Hung. 1389/I. fol. 46.