Adony

A Múltunk wikiből

németül Adam

város Fejér megyében az adonyi kistérségben
Wikipédia
HUN Adony COA.jpg

Bóna István

A középső bronzkor

A legerősebb halotthamvasztásos népesség a következetesen urnákban temetkező vatyai kultúra volt. Nagyrévi alapokból továbbfejlődő Duna menti telepein virágzott az élet, egyes telepeken nagyszámú lakosság élt együtt. Pásztorcsoportjaik a történelem során első ízben népesítették be a Duna–Tisza köze homokbuckás vidékét, urnatemetőik sokfelé megtalálhatók. A mozgékony vatyai csoportok sikeresen terjeszkedtek az egész középső bronzkor idején. A hatvani kultúra katasztrófája idején megszállták a Tápió menti erődített hatvani telepeket, ezáltal szilárd határt alkottak a füzesabonyi kultúra felé. Dél felé szabad volt az útjuk. Hatalmukat rákényszerítik a Duna menti gerjeni csoportra, majd a Duna–Tisza közén egészen a Bácskáig (nagyjából a mai jugoszláv határig) nyomulnak előre, előőrseik közvetlenül a szőregi csoportig hatolnak.

A sikeres keleti és déli terjeszkedés ára dunántúli területveszteség, majd a védekezés volt. Már a középső bronzkor első harmadában a Velencei-tó–Sió–Sárvíz vonalra szorítja vissza őket a dunántúli mészbetétes edények népe. E korántsem barátságos „rokonok” elleni védekezés során építik ki a vatyai erődrendszert, a magyarországi bronzkor „Maginot-vonalát”. A budai hegyektől a Sió torkolatáig, 15–20 kilométerenként követik egymást a több részre tagolt (külső és belső vár, akropolisz) tagolt, sáncokkal, árkokkal kitűnően megerősített vatyai erődtelepek (Pákozd–vár, Lovasberény, Sárbogárd–Bolondvár stb.) A külső erődláncolaton belül földsáncokkal veszik körül a Duna jobb partján fekvő központi vatyai telepeket, a politikai hatalom, a földművelés, a kereskedelem és a bronzművesség központjait (Dunaújváros–Koszider-padlás, Adony, Bölcske, Baracs stb.).

Az avar kor gazdasági alapjai

Az ötvössírok arról tanúskodnak (Kunszentmárton, Jutas, Adony, Főnlak, stb.), hogy az ötvös-kovácsok a katonai arisztokrácia közé tartoztak, teljes fegyverviselési joggal, beleértve a páncélt is, egyeseket közülük lóval temettek el.

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Adony X

Makkai László

A Dunántúl etnikai átalakulása

A Buda alatt létesített Érd, Ercsi, Adony és Pentele palánkjaihoz még magyar települések csatlakoztak, de Dunaföldvár, Paks, Fadd, Tolna, Szék, Mohács, Baranyavár, a Duna-vonaltól befelé pedig Pécs, Simontornya, Törökkoppány, Szekszárd, Ozora, Dombóvár, Döbrököz, Kaposvár, Sásd, Szentlőrinc, Mecseknádasd várainak, illetve palánkjainak külvárosaiban már vegyesen éltek magyarok s görögkeleti vagy katolikus rácok, amire az Alföldön csak a legritkább esetben került sor.

Siklós András

„Rendcsinálás” és megtorlás

A Fejér megyei Adonyban egy főhadnagy vezetése alatt álló katonai karhatalmi alakulat november 10-én ostromállapotot hirdetett, letartóztatásokat eszközölt, és az elfogottak közül 6 katonát golyó általi, 1 nőt kötél általi halálra ítélt.

Irodalom

Bulla Béla, Teraszvizsgálatok Budapest és Adony között (Földrajzi Közlemények 67. 1939. 92-107, 176-190)