Niederalteich

A Múltunk wikiből
(Altaich szócikkből átirányítva)
village on the Danube in Bavaria
angol Wikipédia
Wappen von Niederalteich.png

Niederaltaich Abbey or Niederaltaich Monastery (Abtei or Kloster Niederaltaich) is a house of the Benedictine Order founded in 731 (or possibly 741), situated in the village of Niederalteich on the Danube in Bavaria. angol Wikipédia

Bóna István

Az egyház

A pannoniai bajor–frank egyházi szervezet kiépülésének korlátait és visszásságait Nagy Károly rendelkezése alapozta meg. A király 796 után megengedte a püspököknek, kolostoroknak, sőt magános egyházaknak, hogy az újonnan meghódított terület elhagyott földjeit formaságok nélkül birtokba vegyék. Az egyházak versengve élnek a lehetőséggel, elsősorban a salzburgi érsekség, a passaui és regensburgi püspökség, a niederaltaichi apátság, de más apátságok is.

Györffy György

Az augsburgi csata vélt és valós jelentősége

Reálisabb képet ad a magyar és német veszteséget egyaránt számba vevő Szász Évkönyv adata, amely a Quedlinburgi, Hersfeldi, Hildesheimi és Altaichi Évkönyvekben maradt fenn: „955. Ottó király a magyarokat saját maga és övéi nagy veszedelmével kegyetlen öldökléssel szétszórta, amely háborúban Konrád herceg, a király veje sok másokkal elesett.”[1]

Géza történelmi szerepe és egyénisége

A magyar krónikák egybehangzó vallomása szerint Géza egyetlen felesége István anyja, Sarolt volt, az erdélyi gyula leánya. Ez a híradás összhangban van az Altaichi Évkönyvek azon adatával, mely szerint István anyai nagybátyja Julus rex volt, de összhangban van a kortárs Thietmár híradásával is, aki Géza időskori feleségét Beleknegininek, „fehér úrasszony”-nak nevezi, ez ugyanis a bolgár-török Sar-aldy „fehér hölgy” (menyét) név fordítása.

Központosító harcok

István, aki a tartományurak helyére megbízható rokonait ültette, Dél-Erdélybe, Gyula helyére egyik unokatestvérét, Erdőelvi Zoltánt helyezte, Észak-Erdélybe, Zsombor várába és a szamosi útra másik unokaöccsét, Dobokát; Zsombor Olt-menti legelőterületét pedig helynevekből következtethetően részben Zoltán, részben Doboka kapta. Mint az Altaichi Évkönyvekből megtudjuk, rögtön ezután megkezdődött a tartományban a keresztény hitre való erőszakos térítés.

Udvar és udvari szervezet

Az itt alapított bakonybéli apátságnak Gizella királyné is tett adományt többfelé, egyebek mellett az erdélyi Lapádon. Magyarlapád Asszonynépe faluval együtt egy patakvölgyet tölt ki, Asszonynépe jelentése pedig régi magyar nyelven „királyné népe”, ami igazolja a bakonybéli feljegyzés valódiságát, de egyben a királynéi birtokszervezet Gizella kori meglétét is. Erről egyébként az Altaichi Évkönyvek is tudatnak Péter király Gizellát megrövidítő intézkedései kapcsán.

Új egyházi alapítások, újjászervezés

A Szent István-nagylegenda szerint István „kúriáját” gyakorta felkereste Csehországból Szent Günther. Ez a türingiai főnemes, Gizella királyné rokona, ifjúkori kicsapongásait megbánva az altaichi Szent Móric-apátság szerzetese lett, majd 1018 táján maga is alapított egy remeteséget a bajor-cseh határvidék erdeiben.

Trónutódlás

A közel egykorú Altaichi Évkönyvek segítségével ellenőrízve az egyoldalú hazai forráshelyek hitelét, a következő állítások fogadhatók el a Vazul-esetben igaznak:

  1. Amikor István király Vazul mellőzésével Pétert jelölte királynak, Vazul összeesküdött a király ellen.
  2. A beteg király elleni sikertelen merénylet után a király bírósága a bűnösöket elfogatta és megvakíttatta, Vazul fiait pedig száműzette. Vazul forró ólommal való megsüketítése nem tekinthető történeti ténynek; az Altaichi Évkönyvek csak megvakításáról írnak.
  3. Gizella királyné aktív támogatója volt, és Péter még István életében esküt tett a királyné és javai védelmére. A Vazul-fiak Gizella elleni gyűlöletének volt objektív alapja.

Az Árpád-ház mellőzésétől a német hűbérig

Péterről azonban az egykorú Altaichi és Sankt Gallen-i Évkönyvek olyan ismertetést adnak, ami inkább támogatja a róla idehaza megőrzött negatív véleményt, semmint egyetlen kortárs megbocsátó szavait.

Kristó Gyula

A tatárok Magyarországon

A délnémet Niederaltaich évkönyvébe egyenesen azt írták, hogy Magyar­or­szágot 350 évi fennállás után a tatárok 1241-ben megsemmisítették.

Lábjegyzetek

  1. Gombos I. 92, 140, 186.

Irodalom