Lipcse

A Múltunk wikiből
(Altranstädt szócikkből átirányítva)

Hasonló névvel lásd még: Zólyomlipcse

németül Leipzig, latinul Lipsiae

Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
The village of Breitenfeld belongs to the city of Leipzig. angol Wikipédia
Destroyed Manor (Fall, 1948), now the site of the Leipzig's animal rescue.

Altranstädt is a village in Saxony, Germany, now part of the Markranstädt district of Leipzig. angol Wikipédia

1689
Régeni Pál Mihály (később a kolozsvári unitárius kollégium tanára) kiadja Lipcsében Physica contracta című karteziánus szellemű fizikai összefoglalását.
1694
Lipcsében megjelenik az erdélyi szász Haner György Historia ecclesiarum Transsylvanicarum című munkája, az első erdélyi egyháztörténet.
1706. szeptember 24.
Altranstädtben XII. Károly svéd király és Frigyes Ágost szász választófejedelem békét köt: Ágost lemond a lengyel trónról.
1709. augusztus 8.
Frigyes Ágost szász választófejedelem semmisnek nyilvánítja a svédekkel kötött altranstádti békét, és visszaveszi a lengyel trónt Leszczyński Szaniszlótól.
1771
Megjelenik Bécsben és Lipcsében Benczur József Eusebius Verinus néven írt Commentatio iuridica critica de hereditario iure című műve, amely kétségbe vonja a Habsburg-ház Magyarországot illető örökösödési jogát.
1813. október 16–19.
A lipcsei csatában a koalíció seregei győzelmet aratnak Napóleon csapatai felett.
1834. augusztus 22.
Wesselényi megkapja a Lipcsében nyomtatott Balítéletekről első példányait.
1848. január 25.
Megjelenik Lipcsében az Ellenőr című ellenzéki zsebkönyv, Bajza József szerkesztésében.

Tartalomjegyzék

Pach Zsigmond Pál

Rendiség és abszolutizmus

16. század végi előzmények után a harmincéves háború mutatta fel a maga teljességében a Közép-Kelet-Európára hengeredő svéd roham nemzetközi jelentőségét. II. Gusztáv Adolf svéd király (1611-1632) part­raszállása Pomerániában, majd látványos menetelése Németország belse­jébe – ahonnan Európa meglepetésére visszavetette az osztrák Habs­burg-ág hatalmát, Tilly, majd Wallenstein seregeit (Breitenfeld, 1631; Lützen, 1632) – volt a háború egyik fordulópontja.

Zimányi Vera

Magyarországi bányatermékek az európai piacon

A szállítás másik iránya Zsolnán keresztül Teschenbe, Boroszlóba, Lipcsébe, innen a Fuggerek hohenkircheni rézolvasztójába vezetett; az itt feldolgozott rézzel látták el Majna-Frankfurtot, Kölnt, Nürnberget.

Sinkovics István

A védelem költségei

További jövedelemforrásul, mint erre már többször utaltunk, a német birodalmi gyűlésen megszavazott töröksegély (Türkenhilfe) szolgált. Nagy törökellenes hadjáratra nem lehetett számítani a Német Birodalom részéről, de arra igen, hogy saját területei mentesítése érdekében segíteni fogja a török elleni védelmet. A birodalmi gyűlés 1547-től öt éven keresztül évi 100 ezer forintot szavazott meg a végvárak építésére és a végvári katonaság fizetésére. Számítási egységnek az 1521. évi wormsi birodalmi gyűlésen a császári koronázásra megajánlott összeget vették.

Ez a „római hónap” (Römer Monat) 20 ezer gyalogos és 4 ezer lovas fizetését jelentette, pénzben 128 ezer forintra számították. A birodalmi gyűlések egyszerre több „római hónap”-ot és több évre szavaztak meg. A pénzt kijelölt gyűjtőhelyeken, Augsburgban és Lipcsében kellett befizetni a birodalmi fillérmester (Pfenningmeister) kezébe, évi két részletben.

Péter Katalin

A királyi udvar

Végül nagyon fontos a bécsi udvar és Magyarország kulturális kapcsolatában Zsámboki János szerepe. A tudomány világa Sambucus néven ismeri a nagyszombati származású polihisztort, aki bécsi, lipcsei, strassburgi, párizsi, padovai tanulmányok és egész Európa beutazása után 1564-ben telepedett le végleg Bécsben.

Makkai László

Külföldi peregrináció

A diákok túlnyomó része eleinte a német birodalmi egyetemeken és akadémiai rangú főiskolákon tanult. Az evangélikusok elsősorban Wittenbergben, a reformátusok pedig 1621-ig (elpusztulásáig) Heidelbergben, de az előbbiek Jéna, Lipcse, Tübingen, Rostock, Stettin, Hamburg, Altdorf, Giessen, Meissen, Görlitz és Boroszló, az utóbbiak pedig Odera-Frankfurt, Marburg, Herborn, Bréma, Strassburg, továbbá a svájci Bázel és Genf főiskoláit is látogatták. A német birodalmi és svájci protestáns egyetemeken tanuló magyarországi diákok száma a 17. században meghaladja a 3 ezret.

R. Várkonyi Ágnes

A magyar diplomácia a nemzetközi elszigetelődés ellen

XII. Károly még 1704-ben lengyel királlyá választatta Leszczynsky Szaniszlót, s 1706-ban az altranstädti békében lemondatta II. Ágostot a lengyel trónról.

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

A század közepétől kezdve a német egyetemek közül Wittenberg, Halle, Lipcse látott egyre több magyar diákot, de emelkedett a száma az angliai, svájci egyetemeket és főleg az Egyesült Németalföld Köztársaság híres akadémiáit látogató magyar diákoknak is.

Életmód, testkultúra, egészségügy

Auner István, Medgyes orvosa, Lipcsében és Wittenbergben, Francisci Pál brassói orvos Altdorfban, Köpeczi János, Apafi fejedelem orvosa, Franekerben és Leydenben végzett.

A Habsburg-abszolutizmus művelődéspolitikája

Ezekben az években került Kollonich közreműködésével Nagyszombaton át Magyarországra Carpzov (1595–1666) lipcsei jogászprofesszor műve, a Practica Rerum Criminalium (1635). Ez hivatalosan ugyan csak az örökös tartományokban vált törvénykönyvvé, de a törvényesített démonhittel, sugalmazott, igennel vagy nemmel megválaszolható kérdéseivel és a beismerő vallomásig fokozható tortúrával, halálbüntetéssel, miként Európában általában, a boszorkányüldözés kézikönyvévé vált.

Tudományok

A karteziánus fizikát Régeni Pál Mihály, a kolozsvári unitárius kollégium későbbi tanára foglalta össze (Physica contracta. Lipcse, 1689).

Kosáry Domokos

Külföldi tanulmányok

Akadt katolikus nemesifjú, aki Bolognában vagy Lipcsében tanult jogot.

Cenzúra, nyomdák, könyvek

Bizonyos kárpótlást jelentett egyrészt az, hogy a hazai pietisták külföldön, Halléban, Jenában, Lipcsében is nyomtathattak könyveket, másrészt pedig az, hogy időszakunkban itthon is létrejött már néhány olyan polgári vállalkozásszerű nyomda, amely nemcsak a katolikus, hanem a protestáns megrendelőknek is rendelkezésére állt.

H. Balázs Éva

Kaunitz kancellár

Így Kaunitz 1731 elején jól felkészülten kezdhette meg a néhány szemeszternyi lipcsei tanulást. Jogot nem nagynevű, de nagy hatású mestereknél, filológiát, antik művészettörténetet és nyelvismeretet ChristnélHeynének, a nagy göttingai professzornak, a klasszika-filológia megalapítójának tanáránál – hallgatott. Tudatosan készült hivatali pályafutására; ekkorra már kialakult egyénisége, erősségeivel és jellegzetes korlátaival. A családját sújtó sok haláleset válthatta ki, hogy már ilyen fiatal korában óvni kellett attól, hogy képzelt beteggé ne váljon. Úgy tűnik, már ekkor sokat gyengélkedett, amihez légcsövi betegségeinek különös kezelése is hozzájárult: az akkoriban sűrűn alkalmazott érvágásokkal labilis szervezetét tovább gyengítették, A szemeszterek egy részét ágyban olvasva töltötte el.

Az eredetileg rövidebbre tervezett lipcsei tanulmányokat a közel másfél éves „gavallér-körút” követte. (A Kavaliertournak, mely minálunk időben tovább divatozott – túl a jozefinus évtizeden –, nem találjuk megfelelő magyar fordítását.) Kaunitz útvonala Lipcséből Berlinbe, onnan Hannoverbe és a Németalföldre vezetett.

A középnemesség

Az ifjú evangélikus és református nemesek körében az új elvek elfogadása legalább olyan mértékben írható a hallei, lipcsei, jenai egyetem javára, mint később Göttingáéra. A protestáns fiatalok itt ismerkednek meg olyan történeti, jogi felfogással, új tudományokkal, így a statisztikával, a gazdaságtannal, melyeket a közéletben is, de magánemberként is, ha csak birtokuk agrár- és ipari lehetőségeire összpontosítják figyelmüket, magas szinten hasznosíthatnak.

Az állam és egyház viszonyának átrendezése

A bécsi egyetem kánonjogtanára, Josef Valentin Eybel Mi a pápa? című röpiratában (amely FrankfurtLipcse megjelöléssel, de valójában Bécsben jelent meg) 70 kérdést tett fel, megindítva a „kérdező” pamfletek áradatát.

Kosáry Domokos

Más hazai népek és a felvilágosodás

A szerb ortodox egyházi szervezet nem volt a horvát rendi önkormányzathoz mérhető, de kiváltságaival mégis fontos „nemzeti” összetartó keretnek minősült. Az új fejlődés bázisát, minden külső hatás mellett, a hazai szerb társadalmi fejlődés hozta létre. Így a kereskedő és kézműves polgárság erősödése, főleg a bácskai városokban, azután a császári sereg szerb tisztjeinek szerepe, akik közül többen nemességet kaptak, valamint az értelmiség gyarapodása, olyanokból, akik az ortodox egyházból igyekeztek világi pályák felé utat találni, vagy olyan diákokból, akik esetleg Szegeden, vagy a pozsonyi evangélikus líceumban végezték a középiskolát, sőt olykor Halle, Lipcse vagy éppen Göttinga egyetemére is eljutottak.

A szerb irodalomban, főleg annak vallási jellegű termékeiben, az 1780-as évekig az egyházi ószláv-orosz keveréknyelv volt előtérben. Ezt képviselte a szépirodalomban a változatos életű Zaharija Orfelin érseki írnok. A szerbnek irodalmi nyelvvé emelését a bánsági születésű Dositej Obraković kezdte meg, aki az egyházi pályától elfordulva fő élményeit Bécsben, a felvilágosult abszolutizmus műhelyében szerezte, míg közben Halléban, Lipcsében is megfordult.

Arató Endre

A történetírás és az irodalom a szász önkormányzatért

Például a lipcsei irodalmi társaság mintájára Nagyszebenben is létrejött a Német Társaság, amely a szász irodalmat a német literatúra áramába kapcsolta.

Mérei Gyula

A Magyar Királyság külkereskedelme 1790–1815

A bécsi béke egyébként az észak felé irányuló magyarországi kivitel egészét sújtotta. Trencsén, Abaúj, Turóc, Szepes megyék Lipcse, Berlin, Stettin, Danzig, Varsó és Moszkva felé irányuló, korábban jelentős kiviteli lehetőségeik elvesztése miatt panaszkodtak, mert a magas orosz és szász beviteli vámok eladhatatlanokká tették áruikat.

A Magyar Királyság külkereskedelme 1815–1848

A gyapjúforgalom méreteit érzékeltetheti, hogy a június eleji pesti gyapjúvásáron 1836 óta kimutathatóan átlag 40–50 ezer bécsi mázsa gyapjú került forgalomba, és az esetek többségében el is kelt. Összehasonlításként említhető, hogy ebben az évben a lipcsei, a brünni, a Majna melletti frankfurti vásárok felhozatala nem, vagy csak alig múlta felül a gyapjú fő eladási időpontjául szolgáló Medárd-napi pestiét.

Bácskai VeraNagy Lajos

Piacközpontok és városi funkciók

Pestet nyerstermék-kereskedelme miatt tartották összehasonlíthatatlannak Béccsel vagy Németország – Dél- és Közép-Németország – kereskedővárosaival, noha az üzletkötések és a pénzforgalom szempontjából a lipcsei és a frankfurti vásárvárosokéhoz mérték jelentőségét.

Vörös Károly

Európa a bécsi kongresszustól a júliusi forradalomig

1813 októberében a lipcsei csata megpecsételte az európai francia hegemónia sorsát: a napóleoni hadsereg, kiürítve Közép-Európát, visszavonult a Rajna mögé.

Gergely András

Széchenyi István

Széchenyi István Stádium, Wesselényi Miklós Balítéletekről címmel 1831-ben írott, de a cenzúra tilalma miatt csak két, illetve három év múlva, Lipcsében publikált művében ismertette a soron következő feladatokat.

Arató Endre

Az irodalmi-művelődési visszhang, a fordítások

A Hasznos Mulatságokban Kultsár István ismertette (1824) Karadžić gyűjteményének egy szerb–német nyelvű lipcsei kiadását.

Vörös Károly

A magyarországi németek művelődése

A magyarországi németség a kor modern műveltségének elsősorban az irodalom és általában a kulturális sajtó által közvetíthető eredményeit és izgalmát legnagyobb részben a nagy német nyelvterületről (a cenzúra korlátozásaitól eltekintve) akadálytalanul és számszerűen egyelőre nehezen felmérhető mennyiségben beáramló sajtótermékekből: könyvekből és periodikákból ismeri meg – köztük olyanokból is, mint a hazai németek által külföldön, de elsősorban feléje szólva és őt bemutatni kívánva írott, Henszlmann szerkesztette lipcsei Vierteljahrschrift aus und für Ungarn (1843).

Táncsics Mihály

1844-ben Lipcsében jelenteti meg Sajtószabadságról nézetei egy rabnak című kis munkáját, a cenzúrát mint a feudalizmus eszközét támadva és leplezve le: egészében meglehetősen visszhang nélkül, bár a füzeteket az országgyűlés alatt a követekhez is eljuttatta.

Szabad György

„Kijózanítás” és illúziókeltés

A liberális államberendezkedés ellenmondásait teoretikusan sok vonatkozásban reálisan felismerő Eötvös, amikor a Habsburg-hatalmat akarta az általa követendőnek ítélt irányba fordítani, nem számolt a birodalombeli tényleges valósággal. Egyfelől a már hatalomra jutott nyugat-európai, pozícióit őrző polgárság problémáinak megoldási módjait kínálta fel annak a birodalombeli társadalomnak, amelyben a polgárság még vezető szerephez sem jutott. Másfelől alkotmányosságot javasolt az attól a birodalom egységét és saját uralmi helyzetét féltő Habsburg-hatalomnak. Elméleti tanulmányainak folytatásával egyidejűleg, 1850-ben Lipcsében német nyelvű politikai röpiratot tett közzé A nemzetiségek jogegyenlősítéséről Ausztriában címmel. Az akkor még nem hatálytalanított olmützi alkotmány javított kiadását ajánlotta a birodalom újjászervezésének alapjául. Olyan államberendezkedés kialakítását javasolta, amely egyensúlyt teremt a birodalmi centralizáció és a tartományok önkormányzata között. Szembefordult a jogeljátszás elméletével, de a nemzeti önrendelkezési törekvéseket – a magyart is beleértve – alárendelni kívánta a birodalmi egység érdekeinek. A névtelenül kiadott röpirat, amelynek szerzője nem maradt ismeretlen, közfeltűnést keltett. Fejtegetései azonban nem bizonyultak eléggé meggyőzőeknek, még kevésbé népszerűeknek. Állásfoglalása az alkotmányos birodalom egységének koncepciója mellett, amit – a tartományi önkormányzat biztosításának indokoltságát erőteljesebben hangoztatva – fenntartott az 1859-ben megjelent Ausztria hatalmának és egységének biztosítékai című, ugyancsak német nyelvű röpiratában is, egyik tényezője lett Eötvös hazai elszigetelődésének. (Felfogását többek között 1858-ban Mocsáry Lajos Nemzetiség és 1860-ban báró Kemény Gábor Néhány szó br. Eötvös Józsefhez című röpiratában nyíltan is bírálta.) Illúziónak bizonyult Eötvösnek az a reménye is, hogy érvei meggyőzik Bécset az alkotmányos államberendezkedés megújításának indokoltságáról, pedig ilyen irányú javaslataival – mint azt 1859-ben kiadott röpiratában a hatalmon levők legfőbb félelmét felidézve fogalmazta – „korunk minden államot fenyegető legnagyobb veszélye, egy demokratikus forradalom”[1] megelőzését kívánta szolgálni. Első röpirata megjelenésekor azonban a Habsburg-hatalom már az abszolutizmus kiépítésének útján haladta, a második kiadása idején pedig Ferenc József még görcsösen ragaszkodott a kormányzás önkényuralmi rendszeréhez.

S. Vincze Edit

A francia–porosz háború és a Párizsi Kommün hatása. Az 1871–72. évi „hűtlenségi per”.

A 70-es évek elején a burzsoázia minden országban az erőszak fegyverével igyekezett véget vetni a szocialista eszmék továbbterjedésének: 1870-ben a bécsi, 1871 őszén a braunschweigi, majd 1872 elején a lipcsei szociáldemokratákat fogták perbe „felségárulás” címén, és ítélték őket hosszabb börtönbüntetésre.

Lábjegyzet

  1. (Eötvös József), Die Garantien der Macht und Einheit Oesterreichs. Leipzig, 1859. 215.

Irodalom

A korszak történetének nagy értékű forrásanyaga a külföldi – a svájci, a német és az ausztriai – munkássajtó. A következő lapokat használtam fel: Der Vorbote (Genf, 1868–71); Demokratisches Wochenblatt (Leipzig, 1868–69); Der Volksstaat (Leipzig, 1869–75).

Kiadványok

év nélkül

1723

1740

1773

1774

  • Chr. Adolphi, Dissertatio aeademica de equitationis eximio usu medico, in Academia Lipsiana 1773. proposita (Lipsiae, 1774);

1777

1782

1786

1790

  • Herrn Jenne's Reisen nach St. Petersburg, einen Theil von Deutschland, Frankreich. Kroatien, Slavonien, Italien, die Moldau, Wallachei, Siebenbürgen und Ungarn, nebst einem Reise-Journal der Donaufahrt von Essegg bis ans Schwarze Meer (Pest, 1788; FrankfurtLeipzig, 1790);

1798

1831

1833

1840

1842

1843

1846

1848

1850

1851

1852

1854

1858

1859

1860

1861

1863

1864

1865

  • (Teleki Domokos), Siebenbürgen und die Österreichische Regierung in den letzten vier Jahren (Leipzig, 1865);

1868

1870

1871

1873

1874

1875

1878

1879

1880

1883

1884

1885

1888

1889

1890

1893

1894

1896

1897

1898

1899

1900

1902

1903

1905

1906

1907

1908

1909

1910

1911

1912

1913

1914

1916

1917

1918

1919

1920

1921

1922

1923

1924

1926

1927

1928

1929

1930

1931

1932

1933

1934

1935

1937

1938

1939

1940

1941

1942

1961

1962

1963

1964

1966

1968

1976

1979

1985