Amszterdam

A Múltunk wikiből
(Amstelodami szócikkből átirányítva)

hollandul Amsterdam

A Holland Királyság fő- de nem székvárosa
Wikipédia
Amszterdam címere
1531
Amszterdamban megnyílik az első tőzsde.
1688
Megjelenik Amszterdamban Apáti Miklós Vita triumphans című, karteziánus szellemben írt erkölcsbölcseleti műve.
1904. augusztus 14–20.
A II. Internacionálé VI. kongresszusa Amszterdamban.

Pach Zsigmond Pál

Háborúk és forradalmak

Éppen a portugál-spanyol, illetve a holland tengeri terjeszkedés gazdasági alapozottságának különbsége magyarázza, hogy míg a keleti fűszer-kereskedelemből származó busás hasznok s az amerikai „ezüst­flották” kincsei nem válhattak az Ibér-félsziget államai tőkés átalakulá­sának tényezőivé, hanem elfecsérlődtek, illetve különböző utakon kifoly­tak az országból (a spanyol hatalom 1581-től 1640-ig Portugáliára is kiterjedt), addig a feudális rend és az ellenreformációs Habsburg-abszolu­tizmus nyűgéből forradalmi úton kibontakozó kálvinista Hollandia, „a 17. század tőkés mintanemzetévé” vált,[1] Amszterdam pedig már a 16. század utolsó évtizedeitől fogva – a spanyol uralom alatt rekedt Antwerpen helyébe lépve – a nemzetközi kereskedelem központjává lett.

Hivatalszervezet, adózás, gazdaságpolitika

  • A szabadságharc győzelmét követő évszázadban kialakultak ugyan az önálló észak-németalföldi szövőipar manufakturális gócai egyes városokban (Leiden, Haarlem, Amszterdam), ámde felettük még itt is szigorú ellenőrzés érvényesült; s ami a legjellem­zőbb: a kapitalista manufaktúra kialakulása szempontjából oly nagy jelentőségű vidéki ipar tőkés alávetésére ez időben még nem kerülhetett sor.
  • Amikor Colbert 1672-ben XIV. Lajosnak azt a tanácsot adta, hogy indítson háborút Hollandia ellen, így érvelt: „Ha Őfelsége a maga hatalmának veti alá az Egyesült Tartományokat, akkor kereskedelmük Őfelsége alattvalóinak kereskedelme lesz, s a továbbiakban már nincs kérdés.”[2] A fejlemények, mint tudjuk, nem igazolták Colbert várakozását: Amszterdam kereskedelme nem lett Párizsé. A jövendő inkább azt váltotta valóra, amiről az angol forradalom burzsoái, amiről Cromwell álmodott: Amszterdam helyett London lett a világkereskedelem központja.

Kései feudalizmus

  • De hasonló jellege volt a portugálok örökébe lépő holland és angol gyarmatosítók importjának is a 17. század első felében: a Holland Kelet-Indiai Társaság Amszterdamba érkező szállítmányainak mintegy háromnegyedét, az Angol Kelet-Indiai Társaság behozatalának legalább kétharmadát bors és egyéb fűszerfélék tették ki 1619-1621-ben – mely­nek ellenében főként nemesfémet és vert pénzt vittek ki Távol-Keletre.
  • Az új árviszonyok nemcsak közvetlen kereske­delmi összeköttetések útján plántálódtak át a tőkésedés atlanti parti centrumaiból kelet felé – mint a lengyelországi gabonaexport esetében, mely túlnyomórészt Amszterdamba áramlott, vagy mint az alsó-magyar­országi (közép-szlovákiai) rézexport esetében, amely a 16. század hatva­nas éveiig zömében ugyancsak a balti-északi-tengeri útvonalon jutott Antwerpenbe, később Amszterdamba és Hamburgba -, hanem közvetve is, nem utolsósorban a délnémet városokon keresztül.

Zimányi Vera

Demográfiai feltételek

De az általános demográfiai növekedésen belül messze elöl járt a városi lakosság gyarapodása: Amszterdam az 1530. évi 30 ezer helyett száz év múlva 115 ezer főt számlált, Londonban 1545-ben 80, 1563-ban 93, 1580-ban 123, 1593-1595-ben 152 ezer ember élt, s ez a szám 1632-ben 317 ezerre nőtt.

R. Várkonyi Ágnes

Földrajzi adottságok, gazdasági értékek

A réz ára 1651–1672 között emelkedett, különösen nagy az áremelkedés 1667 –1668-ban – 18 birodalmi tallérról 23 birodalmi tallérra –, mert az angol–holland háború az olcsóbb japán és svéd rezet távol tartotta Hamburg, Antwerpen és Amszterdam kikötőitől. 1672 után ezeket a kikötőket a Holland Kelet-Indiai Társaság ugyan már a japán rézzel is ellátta, és a magyarországi réz a svéd szállítmányokkal sem vehette fel a versenyt, de közben a török területeken, valamint Regensburgban, Svájcban s főleg Trieszten át Itáliában továbbra is piacra talált.

Makkai László

Külföldi peregrináció

A hollandiai Leiden, Franeker, Utrecht, Groningen és Hardewijk egyetemein, valamint az amszterdami és deventeri akadémián ez idő alatt (de csak 1623-tól kezdve, a heidelbergi egyetem kiesése miatt) mintegy 1400 református diák tanult.

R. Várkonyi Ágnes

A háború költségei

A háború előrehaladtával egyre jelentősebb hadi vállalkozói és bankári tevékenységet kifejtő Oppenheimer egyrészt az udvari arisztokraták egy csoportjától, városi testületektől és más bécsi bankházaktól, nagyobbrészt azonban London, Amszterdam, Brüsszel nagy bankjaitól szerzett hiteleket az udvar számára, és hadseregszállításai lebonyolítására.

Eszmék harca

1686 őszén Róma, Amszterdam, Bécs, Párizs, Madrid, Velence tűzijátékok, népünnepélyek, hálaadó körmenetek színtere. Ágyúdörgés, harangzúgás tudatta, képújságok meg röplapárusok hirdették, hogy Buda, a magyar királyok egykori rezidenciája felszabadult a másfél százados török uralom alól. Egész Európa ünnepelt, és joggal, hiszen mindaz, ami 1683–1686 között Bécstől Budáig, Velencétől Lengyelországig történt, nemzetközi összefogás győzelme volt. Névtelen tömegek – lengyel, osztrák, magyar, cseh, olasz, brandenburgi, francia, szász, spanyol, német, orosz, svéd, rác, svájci és angol katonák – harcoltak a csatatereken, és maradtak holtan a várfalak alatt. Az oszmán hatalom erejét a kora újkori Európa nagy teljesítményei roppantották össze: a pápai diplomácia, a nemzetközi pénztőke, a Habsburg-állam szervezése, a velencei, stájer, sziléziai, német ipar, a lengyel hadvezetés, a francia, olasz haditechnika és Magyarország népei, akik munkában, pénzben, javakban, életben, emberi mivoltuk megpróbáltatásaiban teherbírásukhoz képest talán legtöbbet áldoztak. Hadvezérek és parasztkatonák, diplomaták és mérnökök, hivatalnokok és polgárok, fegyverkovácsok, kenyérsütő asszonyok, hajóácsok, fuvarosok, bankárok és kereskedők, földművesek és sebkötözők, a legkülönbözőbb vallásúak, milliók és milliók vettek részt közvetlenül vagy közvetve a törököt Magyarországról kiűző háborúban. De különböző célok, egymást keresztező érdekek vezették őket, és egyéni teljesítményük közösségi értékét a társadalmi tudat nagyon különböző szintjein fogták fel, koruk nagy eseményét a tudatosság eltérő fokain, más és más fogalomrendszerben élték meg.

Heckenast Gusztáv

Magyarország bányászata és ipara a török kiűzése után

Az udvar viszont nagyon is tisztában volt a bányászat fontosságával, s mindent elkövetett a bányaművelés jövedelmezőségének fokozására. Annál is inkább ezt kellett tennie, mert az 1695 és 1703 közt különböző németalföldi tőkésektől felvett államkölcsönök fedezetéül a besztercebányai és a szomolnoki rézbányák, valamint az idriai és az újonnan Habsburg-uralom alá jutott erdélyi higanybányák termelését kötötte le, kötelezettséget vállalva évi 6 ezer mázsa (azaz 360 t) réz és 3 ezer mázsa (azaz 180 t) higany Amszterdamba szállítására.

R. Várkonyi Ágnes

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

Korszerű nyomdaofficínát azonban csak 1689 után próbált Tótfalusi Kis Miklós nagy tehetséggel és néhány karteziánus támogatásával létesíteni. Vállalkozása korszerűségben a nagyszombatin is túltesz majd. A nagyenyedi kollégium egykori neveltje 1680-ban ment ki Hollandiába, és kitanulva a betűmetszés és a könyvnyomtatás mesterségét, 1686-ban amszterdami nyomdájában kiadta a Zsoltárokat 4200 példányban.

Vallások és világnézetek

A Poiret köréhez tartozó debreceni teológus, Apáti Miklós (Vita triumphans, Amsterdam, 1688) nemcsak az ember megismerőképességét tekinti korlátlannak, hanem átveszi Descartes terminológiáját, módszertanát és eszmerendszerét: akaratunk szabadsága öntudatunk pillére, a világ megismerésének legfőbb eszköze a matematika.

Heckenast Gusztáv

Magyarország bányászatának rekonstrukciója

Az erdélyi bányaügy rendezésére 1699-ben Thavonat főkamaragróf vezetésével kiküldött bizottság ugyan Köleséri Sámuel szakértő közreműködésével még rendbe hozatta a bányákat, s a 18. század elején az idriaival együtt szállították az erdélyi higanyt Amszterdamba, de az idriai bányák 1727-ben megkezdett rekonstrukciója után a zalatnai higanybányászatot – nyilván a szállítási nehézségek miatt – már elhanyagolták, a legjobb zalatnai szakmunkásokat is áttelepítették Idriába, és ezek ott meghonosítottak a zalatnai technológiát, a cinóberércnek mésszel keverve történő olvasztását.

H. Balázs Éva

Nemzetközi krízis — hazai krízis

Természetesen a londoni és az amszterdami tőzsde érzékenyen reagált a politikai változásokra: ez a monarchiában is pénzreformra vezetett.

Vörös Károly

A zsidók

Ezzel a tőkével a nagybirtokos arisztokrácia szolgálatában – részben az által bátorítva és élvezve a főnemes szolgáló népének kijáró kedvezményeket – megkezdték a nagybirtok terményeinek felvásárlását vagy legalább bizományba vételét s forgalmazását az örökös tartományokban és még távolabbi piacokon is. Ebben – számos adat tanúsága szerint – egyeseket részben családi alapon továbbra is fennmaradt, sőt házasságok által még tovább erősített (Budán, Pozsonyon, Bécsen, Prágán át olykor egészen Amszterdamig, Európa akkor még egyik legjelentősebb tőkepiacáig is elnyúló) kapcsolataik is segítettek.

Erényi Tibor

A szociáldemokrata párt és a nemzetközi munkásmozgalom

Már az 1900. évi párizsi kongresszuson erősen érvényesültek a revizionista nézetek, az 1904. évi amszterdami kongresszuson pedig bekövetkezett a revizionisták ellenfeleinek – a Bebel, Kautsky, Guesde és híveik köré tömörülő szocialisták – ellentámadása.

Ormos Mária

A munkásosztály nemzetközi szervezetei

Közben megindult, de csak nagyon nehezen haladt előre a szakszervezetek nemzetközi szervezkedése. Legelőször 1919 júliusában Amszterdamban gyűltek össze 14 ország szakszervezeteinek küldöttei, akik csaknem 18 millió szervezett munkást képviseltek. Ebből több mint 14 millió a német, az angol, az amerikai és a belga szervezetek tagja volt. Az amszterdami nemzetközi szakszervezeti kongresszus azonban kizárólag gazdasági programot fogadott el, a munkásosztály politikai érdekeivel, szervezésével stb. nem foglalkozott, s tevékenysége szinte kizárólag az iparilag magasan fejlett államok mozgalmát érintette.

Lábjegyzetek

  1. K. Marx, A tőke. 1. MEM 23. köt. Budapest, 1973. 703.
  2. Idézi P. Goubert, Louis XIV. et vingt millions de Français. Paris, 1968. 95.

Irodalom

Az amszterdami spanyol kiadványról: Köpeczi Béla, „Magyarország a kereszténység ellensége” (Budapest, 1977. 256).

A múlt századi munkásmozgalom több mint három évtizedéből elsődleges levéltári jellegű források alig maradtak fenn: a szocialista egyletek, munkáspártok saját irattára elpusztult, csupán a munkásmozgalom vezetői és a nemzetközi szocialista mozgalom közismert személyiségei közt folyt levelezés egyes darabjai állnak rendelkezésre. Az eredeti leveleket főként külföldi levéltárak őrzik (Marxizmus–Leninizmus Intézet, Moszkva, Központi Pártarchívum; Internationaal Instituut voor Sociale Geschiedenis, Amszterdam;

Kiadványok