Andreas Scheu

A Múltunk wikiből
* 27. Jänner 1844 in Wien; † 29. August 1927 in Rapperswil (Schweiz)
österreichischer sozialdemokratischer Politiker
német Wikipédia
Andreas Scheu

S. Vincze Edit

Kísérletek munkáspárt alapítására

Az ausztriai munkások első szervezetét, az 1867 decemberében alakult bécsi Munkásképző Egyletet alapszabályai nem jogosítottak politikai tevékenységre, ezért a szocialisták körében már korán megérlelődött egy politikai jellegű munkáspárt létrehozásának a gondolata. A pártért indított harc élén az Internacionálé tagjai, a bécsi munkásmozgalom legtevékenyebb irányítói álltak: Heinrich Oberwinder újságíró, Hermann Hartung asztalos és a tehetséges, ifjú proletárköltő, Andreas Scheu, mintakészítő.

A magyarországi munkáspárt

1873 tavaszán ugyanis heves belső pártviszály robbant ki az ausztriai szociáldemokrata párt vezető testületében. Az Andreas Scheu vezetése alatt álló, internacionalista szellemű és radikális harci módszereket követelő csoport hevesen támadta a kormány iránt lojális, a német nacionalista polgárság képviselőivel együttműködő Oberwinder-féle pártvezetést. A csak néhány szavazatnyi kisebbségben maradt, Andreas Scheu vezette radikális csoport kivált a pártból, és a forradalmi érzelmű munkásokat tömörítő szakegyletekre támaszkodva ellenzéket alkotott. Legfontosabb feladatának egy összmonarchiai szociáldemokrata kongresszus összehívását tekintette, azzal a céllal, hogy új, forradalmi jellegű programot fogadjon el, és létrehozza az egységes, a Monarchia valamennyi szocialistáját nemzeti különbség nélkül tömörítő legális munkáspártot.

Scheu radikális csoportja – egyévi szívós küzdelem után – maga mellé állította az ausztriai szocialisták többségét, közöttük a párttól addig távol maradt cseh proletárokat is. A Magyarországi Munkáspárt vezetői előbb semleges álláspontot foglaltak el a pártviszály ügyében, 1874 első hónapjaiban azonban már Scheut támogatták és segítették a kongresszus előkészítésében.

Irodalom

Karl Renner, Zur politischen und sozialen Geschichte 1848–1870; és Österreich von 1870 bis 1907 und die Wahlrechtskämpfe der Arbeiterschaft (Der Hochverratsprozess. Bericht über die Schwurgerichtsverhandlung gegen Andreas Scheu, Heinrich Oberwinder, Johann Most und Genossen. Neu hrg. von Heinrich Scheu. Wien, 1911);