Arisztotelész

A Múltunk wikiből

görögül Ἀριστοτέλης, latinul Aristoteles

i. e. 384 – i. e. 322
görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára
Wikipédia
Aristoteles, Louvre

Péter Katalin

Udvari-főúri kultúra

A leginkább feltűnő az, hogy urak sok filozófiát tartanak, elsősorban természetesen Arisztotelészt.

Makkai László

Abszolutizmus és ellenreformáció

A jezsuiták újskolasztikus természetfilozófiája és társadalomelmélete visszanyúlt Arisztotelész világképéhez, melyet a reneszánsz már megingatott: s a tekintélyi rend előnyeinek ecsetelésével igyekezett hatni a reneszánsz és a reformáció meghiúsult ígéreteiben csalódott, a vallási és filozófiai vitákba belefáradt elmékre.

Pázmány Péter politikai szerepe

Más kérdés persze, hogy az uralkodó osztály nagy többsége eleinte nem úgy értelmezte a saját érdekeit, mint Pázmány, akinek egész élete szívós és nem is sikertelen küzdelem volt, hogy osztályával elfogadtassa kezdetben kisebbségi véleményét. Sokáig külföldön élt. A Habsburg-ellenreformáció fészkében, a grazi jezsuita főiskolán teológiát és filozófiát tanított Arisztotelész szellemében, elutasítva Kopernikusz és követői „tévelygéseit”.

Benczédi László

A rendi szervezkedés kibontakozása

A murányi gyűlés lefolyása azt is megmutatta, hogy a kibontakozó Habsburg-ellenes szervezkedés irányítására – tisztségénél és tekintélyénél fogva egyaránt – Wesselényi Ferenc nádor a legalkalmasabb személy, aki eredetileg nemcsak magas közjogi állása révén, de alkatában is a bécsi udvar és a magyar rendek közötti közvetítés, az együttműködés, a kompromisszumok politikusa volt, ámde a két fél közötti ellentétek kiéleződésekor – főként a vasvári béke után – látnia kellett, hogy tevékenysége egyre inkább a kölcsönös bizalmatlanság légüres terébe kerül. Ha ismét szilárd talajt akart tudni a lába alatt, választania kellett – s ha már erről volt szó, nem lehetett kétséges, hogy tiszténél fogva honfitársai oldalán van a helye. Elhatározásához bizonyára nagy lökést adott a rendszeres évnegyedes nemes törvénykezés 1665. novemberi kassai ülésének lefolyása is, amely egyszeriben ráébresztette helyzetének fonákságára. Erre a tanácskozásra ugyanis – melynek fő napirendi pontja azoknak a sérelmeknek az orvoslása volt, amelyek Báthori Zsófia részéről érték a protestáns rendeket – a bécsi udvar olyan kötött utasítással rendelte ki, hogy a nádornak szinte semmi teret nem hagyott egyeztető álláspontja érvényesítésére. A tanácskozás végül is dolgavégezetlenül oszlott fel, s a protestáns követek egész Felső-Magyarországon elhíresztelték: a nádor nem felelt meg bírói feladatának, újat kell választani helyette, mert ők „nem instrukciós palatinust kértek őfelségétől, hanem törvényt exequáló palatinust”. Wesselényit mérhetetlen keserűséggel töltötte el a kassai kudarc. Az ő tiszta bíróságában és igaz magyarságában senki a „legkisebb homályosítást nem teheti” – írta erről egy 1666 januárjában kelt levelében. Mióta ő ebben a kínos tisztben van, „fában szűkölködő, láng nélkül szipákoló, melegtelen tűzhöz” hasonlít, de a hiba nem az ő emberségében, hanem a tűzrakókban van. Nem törődvén már semmivel, Arisztotelészként(!) fog eljárni – írta sokat sejtetően –, „aki a vizek forgó titkait meg nem foghatván, foglyul adta magát nekik”[1]

Makkai László

A jezsuiták és a protestáns ortodoxia

A reformáció lutheri és kálvini irányzatai, valamint a jezsuita katolikus reform eleinte egyaránt a „pogány” neoplatonizmus ellen foglaltak állást, és hivatalos filozófusukká a saját, különböző szempontjaik szerint rehabilitált Arisztotelészt tették. A 17. század közepéig az ő természetfilozófiáját és az államformákat központba állító politikáját tanították, Rómában éppúgy, mint Genfben és Wittenbergben. Bármelyik felekezethez tartozott is egy külföldön tanuló magyar diák, mindenütt Arisztotelész megfellebbezhetetlen tekintélyét oltották belé, még az unitáriusokba is, mert ez utóbbiak a neoarisztoteliánus padovai egyetemet látogatták. Az arisztotelészi világképet megrendítő Kopernikusz anatéma volt nemcsak a katolikus, hanem a református és evangélikus egyetemeken is. Arisztotelész filozófiáját oktatták természetesen a királyi Magyarország és Erdély főiskoláin is 1640 előtt. A korai reformáció antiarisztoteliánus állásfoglalásának utóvédharcát folytató Pierre de la Ramée (Ramus) francia filozófus és teológus, a Szent Bertalan-éj egyik mártírja Magyarországon a 17. század elején egyetlen radikális követőre talált Újfalvi Anderko Imre debreceni tanár, majd esperes személyében. Újfalvi jelentős tankönyv- és énekeskönyv-szerkesztői tevékenysége mellett Ramus egyházigazgatási demokratizmusát képviselte a püspöki kormányzattal szemben, de az erdélyi fejedelmek által támogatott püspöki hatalom ellen lázadva, buknia kellett; előbb börtönbe került, majd 1614-ben száműzetésbe kényszerült. Ramus eszméit Magyarországon majd csak a puritánok eleveníthették fel újra.

A protestantizmusnak az arisztoteliánizmussal szövetkező irányzatai tulajdonképpen az ellenreformációt is segítették, amikor a maguk részéről is hozzájárultak a neoplatonista antitrinitarizmus felszámolásához, mely csak apró szórványokban vészelte át a 17. századot. Végeredményben azonban az arisztoteliánizmus sem a lutheri irányzat platonista-misztikus hajlamainak nem felelt meg, sem a kálvini gondolkozásnak, mert az meg az Arisztotelésznél sem hiányzó panteizmustól riadt vissza. Mégis, mielőtt Descartes nem kezdeményezte a mechanisztikus természetfilozófiát, a protestantizmus is csak arisztoteliánus filozófiai alapra helyezkedhetett, ebben pedig a katolicizmus erősebbnek bizonyult. Arisztotelész és a pápaság ókori tekintélyére hivatkozva, a jezsuita hitvitázók eleve fölénybe kerültek protestáns ellenfeleikkel szemben, akik belső vitáikkal cáfolták meg azt, amit állítottak, hogy tudniillik ők képviselik a hamisítatlan bibliai hitet.

Külföldi peregrináció

Heidelberg, amíg a kálvinista ortodoxia fellegváraként fennállt, ugyancsak Arisztotelész világképét tanította.

Filozófiai modernizmus

A 17. század hazai filozófiai gondolkodásának legjelentősebb úttörője tehát kétségkívül Apáczai volt, mert a skolasztikus Arisztotelész-hagyománnyal és a humanista panteizmussal egyaránt ő szakított legkövetkezetesebben, s ezt a szakítást visszafordíthatatlanná tette az egész magyarországi református főiskolai oktatásban: a ramusi dialektikát összeházasította a karteziánus fizikával.

R. Várkonyi Ágnes

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

Többé-kevésbé minden magánkönyvtárnak számottevő részét klasszikusok alkotják: Cicero, Vergilius, Arisztotelész. Seneca-, Epiktétosz-, Marcus Aurelius-kötetek minden valamirevaló könyvtárban megtalálhatók, még mindig különös érdeklődéssel olvasták a sztoikusokat.

Kosáry Domokos

Korszerűbb tendenciák és rendi provincializmus

E három új jelszót a polgárosult Hollandiából hozták volt haza bátor szándékú, ifjú teológus nemzedékek, készen Erdély hegyeit és a református ortodoxiát megostromolni. Ez utóbbi azonban, miután az elsőt visszaverte, a másik kettőt, az első csaták után, még veszélyesebben, kezdte már úgy magába venni és magához áthasonítani, hogy Arisztotelész helyét, az egyébként változatlanul spekulatív tekintélykultusz közepén, lassan már Descartes foglalta el.

H. Balázs Éva

A német természetjogi tanítások

A felvilágosult abszolutizmus érvrendszerének kialakításában – úgy véljük – nem a felvilágosodás, hanem a holland és német földről eredő, Sziléziában tökéletesedett természetjogi tanítások állnak az első helyen.

E tanok kezdetét szokás Arisztotelésztől eredeztetve Aquinói Tamáshoz kötni.

Sonnenfels professzor

De 1769-ben minden örökös tartományban kötelező tankönyv lett főműve, a háromkötetes Grundsätze der Polizey-, Handlung- und Finanzwissenschaften, amelynek szívesebben használták egykötetes kivonatát. A munka hét kiadást ért meg, évtizedekig tankönyv volt az egyetemeken és akadémiákon, mondandóit sokszor dogmává egyszerűsítve. Kompiláció volt, és mégis mérhetetlenül eredeti: hiszen szerzőjének műveltsége és olvasottsága egészen kiemelkedő. A mű idéz, elemez vagy kritizál angol, francia, német, olasz és klasszikus szerzőket, például Youngot, Smitht, Hume-ot, Peningtont, Montesquieu-t, Mirabeau-t, Forbonnais-t, Justit, Bielefeldet, Pliniust vagy Arisztotelészt.

Lábjegyzet

  1. A fentiekre: Wesselényi Ferenc levele Csáky Ferencnek, 1666. január 15. Országos Levéltár P 71 Csáky levéltár fasc. 259/c.