Az Állami Kancellária

A Múltunk wikiből

Az Osztrák Kancellária legelső feladata 1742-ig az uralkodóház ügyeinek intézése volt, működése e tekintetben. tárgyi alapon nyugodott. A feudális államok dinasztikus jellegéből következett, hogy ezeket a házi ügyeket tekintették a legfontosabb államügynek, aminek megfelelt, hogy az Osztrák Kancelláriának azt a részlegét, amely a házi ügyeket, ezek között elsősorban a külügyeket, a diplomáciai levelezést intézte, állami expeditiónak nevezték.

Ez az állami expeditio hasonló fejlődésen ment át, mint annak idején a Birodalmi Kancellária osztrák expeditiója, hogy végül 1742-ben önállósuljon és Állami Kancellária (Staatskanzlei) néven kiváljon az Osztrák Kancelláriából. Már megalakulásakor kettős néven: Udvari és Állami Kancelláriának (Hof- und Staatskanzlei) nevezték, utóbb hármas néven: Házi, Udvari és Állami kancelláriának (Haus-, Hof- und Staatskanzleí) hívták.

Az Állami Kancellária, hatáskörében az uralkodócsalád házi ügyeivel, köztük a külügyekkel, a Habsburg Birodalom legmagasabb rangú udvari hatósága lett. Vezetői, az államkancellárok, a birodalom legelső tisztviselői voltak. Legyen elég Kaunitzra és Metternichre utalni, valamint arra a tényre, hogy Ausztria miniszterelnökségét ma is Állami Kancelláriának, miniszterelnökét államkancellárnak nevezik.

Irodalom

Az Állami Kancelláriáról: Die österreichische Zentralverwaltung. II/1/1. 77–78; II/3. 431–433; G. Winter, Die Gründung des kaiserlichen und königlichen Haus-, Hof- und Staatsarchivs. 1749–1762 (Archiv für Österreichische Geschichte XCII, 1902).


Az uralkodói központi kormányzat
A Birodalmi Kancellária Tartalomjegyzék Az Osztrák Kancellária