Az önkényuralom kora (1849–1867)

A Múltunk wikiből

Írta Szabad György

  1. Önkényuralmi kísérlet Magyarország beolvasztására az Osztrák Császárságba
  2. Politikai magatartásformák az 1850-es években
  3. Az önkényuralom gazdaság- és társadalompolitikája
  4. A kapitalista fejlődés kibontakozása
  5. A társadalmi átrétegződés folyamatának előrehaladása
  6. Kulturális értékek mentése és gyarapítása
  7. Az önkényuralom válsága (1859–1861)
  8. Az önkényuralom megújítása Magyarországon és a politikai ellenállás válsága (1861–1865)
  9. A kiegyezés (1865–1867)

Irodalom

Feldolgozásunk 1973–74-ben készült. Később megjelent művekre így csak kivételesen hivatkozhatunk.

Magyarország beolvasztásának önkényuralmi kísérlete 1849 után különös fontosságot kölcsönöz a Habsburg-birodalom központi kormányzati szervei Bécsben őrzött iratanyagának. Legjelentősebb állagairól tájékoztatást nyújt: L. Bittner, Gesamtinventar des Wiener Haas-, Hof- und Staatsarchivs. I–V. (Wien, 1936–1940). A birodalmi kormányzati szervek fontos iratairól készült mikrofilmek a Magyar Országos Levéltárban is tanulmányozhatók. Tájékoztatást nyújt: Ausztriai levéltári anyagról készült mikrofilmek. Repertórium. Szerkesztette Borsa Iván (Budapest, 1969).

A magyarországi politikai hatóságok és a nekik alárendelt szakhivatalok feldolgozásunkban sokoldalúan értékesített, de itt nem részletezhető irathagyatékának a Magyar Országos Levéltárban őrzött állagairól beható és szakszerű áttekintést ad Sashegyi Oszkár, Az abszolutizmuskori levéltár (Budapest, 1965) című értékes kormányzattörténeti bevezetéssel ellátott leltár és Kállay István, Az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási levéltár. Repertórium (Budapest, 1979). A levéltárak és késirattárak további önkényuralom korabeli állagairól a megfelelő segédletek nyújtanak tájékoztatást.

A Habsburg-birodalom történetével foglalkozó könyvészeti anyag átfogó, de korántsem teljen bibliográfiája K. UhlirzM. Uhlirz, Handbuch der Geschichte Österreichs und seiner Nachbarländer Böhmen und Ungarn. I–IV. (GrazWienLeipzig, 1927–1944). Korszakunkat illetően a birodalom történetének egészére is fontos: Handbuch der Geschichte der böhmischen Länder. Hrsg. von Karl Bosl. III. (Stuttgart, 1968). A korszak történetét is átfogó, de befejezetlen hazai bibliográfiai sorozatnak eddig a következő kötetei jelentek meg: Magyar történeti bibliográfia 1825–1867. I–III. Szerkesztette I. Tóth Zoltán (Budapest, 1950–1952); IV. Szerkesztette Kemény G. Gábor és Katus László (Budapest, 1959). További tájékozódás a szak- és a kurrens bibliográfiák segítségével lehetséges.

Az európai erőviszonyok és a diplomáciai kapcsolatok alakulására a hatalmas egyetemes történeti irodalomból a következő munkákra hívjuk fel a figyelmet: O. Hausner, Vergleichende Statistik von Europa. I–II. (Lemberg, 1865); A. W. WardG. P. Gooch, The Cambridge History of British Foreign Policy 1783–1919. I–II. (Cambridge, 1923); Benedetto Croce, History of Europe in the Nineteenth Century. 3. ed. (London, 1953); P. Renouvin, Histoire des relations internationales. V. Le XIXe siecle. 1. De 1815 a 1871 (Paris, 1954); A. J. P. Taylor, The Struggle for Mastery in Europe 1848–1918 (Oxford, 1957); W. E. Mosse, The European Powers and the German Question 1848–1871 (Cambridge, 1958); G. Mann, Politische Entwicklung Europas und Amerikas 1815–1871 (In: Propyläen – Weltgeschichte. VIII. BerlinFrankfurtWien, 1960); The Zenith of European Power 1830–1870. Ed. J. T. P. Bury (In: The New Cambridge Modern History. X. Cambridge, 1960); Világtörténet. VI. Szerkesztette N. A. Szmirnov, N. A. Jerofejev, A. R. Joanniszjan, A. Sz. Nyifontov (Budapest, 1964); Diószegi István, Klasszikus diplomácia – modern hatalmi politika (Budapest, 1967); E. J. Hobsbawm, The Age of Capital 1848–1875 (London, 1975).

A Habsburg-birodalom önkényuralom korabeli történetét is tárgyaló összefoglaló művek közül mindenekelőtt az alábbiakat tekintjük az egymást követő történetírói irányzatok és korszakok reprezentatív osztrák és külföldi alkotásainak: J. A. Helfert, Geschichte Österreichs vom Ausgang des Wiener Oktoberaufstandes. I–IV. (Prag, 1869–1886); W. Rogge, Oesterreich von Világos bis zur Gegenwart. I–V. (LeipzigWien, 1872–1879); L. Eisenmann, Le Compromis Austro-Hongrois de 1867 (Paris, 1904). (Címével ellentétben a korszak egészét átfogja.); H. Friedjung, Österreich von 1848 bis 1860. I–II. (StuttgartBerlin, 1908–1912); R. Charmatz, Österreichs innere Geschichte von 1848 bis 1895. 3. Aufl. (Berlin, 1918); R. Charmatz, Geschichte der auswärtigen Politik Österreichs im 19. Jahrhundert I–II. 2. Aufl. (LeipzigBerlin, 1918). A korszak politikai történetének egészét átfogó, nagy tényanyagot felvonultató, kiemelkedő jelentőségű alkotás: J. Redlich, Das Österreichische Staats- und Reichsproblem. I–II. (Leipzig, 1920–1926); H. Hantsch, Die Geschichte Österreichs. I–II. 2. Aufl. (GrazWienKöln, 1953); R. A. Kann, Das Nationalitätenproblem der Habsburgermonarchie. Geschichte und Ideengehalt der nationalen Bestrebungen vom Vormärz bis zur Auflösung des Reiches im Jahre 1918. I–II. 2. Aufl. (GrazKöln, 1964); E. Winter, Revolution, Neoabsolutismus und Liberalismus in der Donaumonarchie (Wien, 1969); C. A. Macartney, The Habsburg Empire 1790–1918 (London, 1971); Die Habsburgermonarchie 1848–1918. Hrsg. von Adam Wandruszka und Peter Urbanitsch. I–II. (Wien, 1973–1975). (Nemzetközi együttműködéssel készült reprezentatív tanulmánygyűjtemény.) Itt említjük meg, hogy a birodalmi államjog kiadott jogforrásainak legfontosabb lelőhelye: E. Bernatzik, Die österreichischen Verfassungsgesetze. 2. Aufl. (Wien, 1911). A korszak birodalmi kormányzattörténetére lásd: F. Walter, Die Österreichische Zentralverwaltung. III. Abteilung. Von der Märzrevolution 1848 bis zur Dezemberverfassung 1867. I–II. (Wien, 1964).

Magyarország önkényuralom alatti történetére lásd: Beksics Gusztáv, I. Ferencz József és kora (In: A magyar nemzet története. Szerkesztette Szilágyi Sándor. X. Budapest, 1898); Berzeviczy Albert, Az absolutizmus kora Magyarországon 1849–1865. I–IV. (Budapest, 1922–1937); Szekfű Gyula, Az abszolutizmus és kiegyezés (In: Hóman BálintSzekfű Gyula, Magyar történet. V. Budapest, 1936); Az új Magyarország (In: Magyar művelődéstörténet. V. Szerkesztette Domanovszky Sándor. Budapest, év nélkül); Szabad György, Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849–1867 (In: Magyarország története. II. Főszerkesztő Molnár Erik. 3. kiadás, Budapest, 1972).

Itt említjük meg, hogy a felhasznált nagy helytörténeti irodalomból az egyes fejezeteknél külön említetteken kívül legtöbbet a következő művekből merítettünk: Lakatos Ottó, Arad története. I–III. (Arad, 1881); Reizner János, Szeged története. I–IV. (Szeged, 1899–1900); Szeremlei Samu, Hódmezővásárhely története. I–V. (Hódmezővásárhely, 1900–1913); Kiss Pál, Marosvásárhely története (Marosvásárhely, 1942); Orosháza története. I–II. Szerkesztette Nagy Gyula (Orosháza, 1965); Szabó BélaHorváth István, Nógrád … 1849–1918 (In: Nógrád megye története. Főszerkesztő Balogh Sándor. I. Salgótarján, 1969); Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerkesztette Kristó GyulaSzékely Lajos (Békéscsaba, 1970); Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerkesztette Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó László (Győr, 1971); Tanulmányok Sarkad múltjából. Szerkesztette Komoróczy György (Sarkad, 1971); Baranyai helytörténetírás 1973. Szerkesztette Szita László (Pécs, 1973); Hajdúnánás története. Szerkesztette Rácz István (Hajdúnánás, 1973); Mezőberény története. I–II. Szerkesztette Szabó Ferenc (Mezőberény, 1973); Vésztő története. Szerkesztette Szabó Ferenc (Vésztő, 1973); Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Szerkesztette Kanyar József (Kaposvár, 1975).


Magyarország története 1848–1890
Polgári forradalom (1848–1849)Spira György Tartalomjegyzék Magyarország története a dualizmus első negyedszázadában (1867–1890)
Önkényuralmi kísérlet Magyarország beolvasztására az Osztrák Császárságba