Az 1905–1906. évi belpolitikai válság

A Múltunk wikiből

Írta Hanák Péter

1905. január 1.
A Gautsch-kormány megalakítása Ausztriában.
1905. január 3.
A parlament feloszlatása.
Apponyi Nemzeti Pártjával belép a függetlenségi pártba.
1905. január 4
Ugron Gábor és csoportja belép a függetlenségi Pártba.
1905. január 6.—június 18.
Tisza István ideiglenes miniszterelnök.
1905. január 10.
A Román Nemzeti Párt nagyszebeni komitéjának ülése, az aktivitás újonnani kimondása.
1905. január 22.
Véres vasárnap Pétervárott, az oroszországi forradalom kezdete.
1905. január 25.
Osztrák-magyar–német kormányközi kereskedelmi megállapodás.
1905. január 26.—február 4.
Országgyűlési választások, a szabadelvű párt veresége.
1905. február 5.
A fővárosi munkásság tiltakozó tüntetése a „cárizmus állatiassága” ellen.
1905. február 15.
A mukdeni ütközet
1905. február 17.
Az országgyűlés érvényteleníti a házszabály-revíziót.
1905. április 1.
A Népszava napilappá alakul.
1905. április 4–5.
Általános sztrájk Szegeden.
1905. április 8.
Strossmayer djakovári püspök halála.
1905. április 11–18.
Általános sztrájk Nagyváradon.
1905. április 23.
A szociáldemokrata párt XI. kongresszusán baloldali ellenzék lép fel.
1905. április 23–24.
Az első szociáldemokrata munkásnő kongresszus.
1905. május 1.
Kolozsvárott sztrájk, országszerte munkástüntetések.
1905. május 14.
A csuzimai ütközet.
1905. május 15.
A budapesti vas- és fémöntők hathetes sztrájkjának kezdete.
Gázgyári sztrájk.
1905. május 24.
Baranya megyében kitör az első mezőgazdasági sztrájk, mely ezután tíz megyére terjed ki.
1905. május 28.
Eszéken bevezetik az ostromállapotot.
1905. május 28.—július 2.
Fővárosi általános vasmunkássztrájk.
1905. június 10–11.
Pozsonyban kimondják az önálló Szlovák Szociáldemokrata Párt megalakítását.
1905. június 10.—1906. április 8.
Fejérváry Géza kormánya.
1905. június 21.
A koalíció meghirdeti a nemzeti ellenállást.
1905. június–július
Arató- és cselédsztrájkok a Dunántúlon.
1905. július 4.—augusztus 26.
3000 pécsvidéki bányász sztrájkja.
1905. július 5–7.
A łódźi munkásfelkelés.
1905. július 12.
A Fejérváry-kormány „intő szózata” a törvényhatósághoz.
1905. július 27.
Kristóffy József belügyminiszter az MSZDP Bokányi Dezső által vezetett küldöttsége előtt bejelenti választójogi reformtervét.
1905. július 30.
Országszerte munkásgyűlések az általános választójogért.
1905. augusztus 10.
A koalíció „útmutatása” a vármegyei ellenállás számára.
1905. augusztus 13.
Norvégia különválása Svédországtól.
1905. augusztus 14.
Abaúj-Torna vármegye törvényhatósági bizottsága által kiküldött 30-as bizottság felhívása a megyei ellenállásra.
1905. augusztus 22.
A koronatanácsi ülésen elutasítják a választójogi program hivatalossá tételét.
1905. augusztus 26.
Az Általános Titkos Választói Jog Ligájának megalakítása.
1905. szeptember 5.
Portsmouth-i béke, az orosz–japán háború vége.
1905. szeptember 6.
A koalíció vezérlő bizottságának javaslata a kormány vád alá helyezéséről.
1905. szeptember 9.
Kristóffy németbogsányi beszéde a választójogi reformról.
1905. szeptember 12.
A Fejérváry-kormány lemondása.
1905. szeptember 15.
Vörös péntek, a budapesti munkásság első általános politikai sztrájkja és tüntetés az Országház előtt.
1905. szeptember 18.
Az osztrák keresztényszociális párt eggenburgi határozata.
1905. szeptember 22–23.
Birodalmi szociáldemokrata konferencia Bécsben.
1905. szeptember 23.
Az ötperces audiencián Ferenc József elutasítja a koalíció követeléseit.
1905. október 1.
Moszkvai nyomdászok sztrájkja, amely általános sztrájkká fejlődik.
1905. október 3.
A fiumei rezolúció.
1905. október 16.
Fejérváry másodszori miniszterelnöki kinevezése, választójogi reformprogrammal.
1905. október 17.
A szerb képviselők Zadarban csatlakoznak a fiumei rezolúcióhoz.
1905. október 29.
Fejérváry bejelenti az új kormánypárt, a Haladó Párt megalakítását.
1905. október 30.
A cár kiáltványa a polgári demokratikus szabadságjogokról.
Tahy István kinevezett Pest-Pilis—Solt-Kiskun vármegyei főispánt a megyeházára érkezésekor az ”ellenállók” becsukják.
1905. november 18.
Kristóffy beszünteti 12 vármegyei törvényhatóság állami dotációját.
Az Alkotmánypárt létrehozása.
1905. november 28.
Az ausztriai proletariátus általános választójogi sztrájkja.
1905. november
Választójogi tüntetések Bécsben, Prágában, Brünnben, Innsbruckban. Bécsben és Prágában összetűzés a rendőrséggel.
1905. december 14.
A Szlovák Néppárt megalakítása.
A budapesti ifjúmunkások nagygyűlése jóváhagyja az Ifjúmunkások Országos Szövetségének alapszabály-tervezetét.
1905. december 19.
Kristóffy beterjeszti választójogi törvényjavaslatát.
1905. december 22–31.
Moszkvai fegyveres felkelés.
1905. december 25–26.
A magyarországi románok első szociáldemokrata kongresszusa.
1905. december 28.
Bolgár–szerb vámunió.
1905.
Marx és Engels válogatott művei első kötetének megjelenése Szabó Ervin szerkesztésében.
Szabó Ervin: Hogyan módosítsuk a pártszervezeti szabályzatot?
Albert Einstein tanulmánya a speciális relativitáselméletről.
Beksics Gusztáv: Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
Filippo Tommaso Marinetti: Futurista kiáltvány.
Csók István: Műteremsarok című képe.
Henri Matisse: A zöldsugaras kép.
Richard Strauss: Salome című zenedrámája.
Lehár Ferenc: A víg özvegy című operettje.
1906. január 2.
Debreceni főispánverés.
1906. január 7.
A Földmunkások Országos Szövetségének megalakítása.
1906. január 12.
Megalakul a koalíció vezérlő bizottságának és az alispáni bizottságnak a vegyesbizottsága.
1906. január 16.
Algecirasi konferencia (a záróokmányt június 6-án írják alá).
1906. január 21.
Goluchowski felszólítja a magyar miniszterelnököt a szerbiai állatbehozatali tilalom elrendelésére.
1906. február 17.—március 5.
Aradi vagongyári munkások sztrájkja.
1906. február 19.
Katonaság szállja meg a parlamentet, házfeloszlatás.
A horvát&ndsh;szerb koalíció megalakítása.
1906. március 1.
Az új kereskedelmi szerződések rendeleti úton való életbeléptetése.
1906. március 5.
Bánffy Dezső kilép a koalícióból.
1906. március 6.
Eötvös Károly kilép a koalícióból.
1906. március 16.
A kormány feloszlatja a koalíció vezérlő bizottságát.
1906. március 17.
Az Áchim L. András vezette Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt megalakítása.
1906. március 18.
A magyarországi Szlovák Szociáldemokrata Párt beolvadása az MSZDP-be.
1906. március 24.
Az Országos Iparpártoló Szövetség létrehozása.
1906. március 25.
A Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség megalakítása az Áchim és a Várkonyi által vezetett pártok egyesítésével.
1906. március 26–27.
Miskolci általános sztrájk.
1906. április 4.
A koalíció megegyezése az uralkodóval.
1906. április 6.
Kossuth Ferenc és Andrássy Gyula látogatása [[Ferenc József király|Ferenc Józsefnél].
1906. április 7.
Wekerle Sándor kormányalakítási megbízatása.
1906. április 8.—1910. január 17.
Wekerle Sándor kormánya.
1906. április 9–17.
Kaposvári építőmunkássztrájk.
1906. április 9–19.
A Ganz-gyár elektrotechnikai részlegének sztrájkja.
1906. április 11.
A szabadelvű párt feloszlatásának bejelentése.
1906. április 17.
Budapesti szabászati üzemi sztrájk.
1906. április 18.
Román politikusok paktumkísérlete.
1906. április 21.
A horvát szábor feloszlatása.
1906. április 27.
Brassói román nemzetiségi értekezlet, a passzivitás feladásának kimondása.
1906. április 29.—május 8.
Országgyűlési választások.
1906. április 30.
Gautsch osztrák kormányfő felmentése.
1906. május 2.
A Hohenlohe-kormány kinevezése Ausztriában.
1906. május 19.
Nagykanizsai sztrájk.
1906. május 21–23.
Temesvári általános sztrájk.
1906. május 28.
Hohenlohe a magyar kormánnyal való ellentéteire hivatkozva lemond.
1906. május 29.
Kossuth Ferenc a képviselőház elé terjeszti az osztrák–magyar „szerződéses” vámtarifa tervezetét.
1906. május 30.
A horvát Nemzeti Párt kimondja feloszlatását.
1906. június 2.
A Beck-kormány kinevezése Ausztriában.
1906. június 3.
Országos szociáldemokrata pártértekezlet a választójogról.
1906. június 3–4.
A horvát Haladó Párt felveszi a Horvát Népi Haladó Párt nevet, programot és szervezeti szabályzatot fogad el.
1906. június 4–5.
Az MSZDP XII. kongresszusa; román, szerb, német szekciók és agitációs bizottságok megalakítása.
1906. június 9.
1906:III. tc. A külkereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről.
1906. június 24.
4000 salgótarjáni bányász sztrájkja.
1906. június 25.
Karánsebes, Lugos, Debrecen általános sztrájkja.
1906. július 2–5.
Budapesti légszeszgyári sztrájk.
1906. július 7.
Ismét megtiltják a szerb állatbehozatalt; a vámháború kezdete.
1906. augusztus 7.
A Társadalomtudományi Társaság rendkívüli közgyűlése. A kilépettek megalakítják a Magyar Társadalomtudományi Egyesületet.
1906. augusztus 29.—szeptember 10.
Petrozsényi bányászsztrájk.
1906. szeptember 17.
Áchim Andrást megfosztják mandátumától.
1906. nyár
Aratósztrájk, centruma a Délvidék és a Bánság.
1906. október 11.
A Nemzeti Társaskör megalakítása.
1906. október 24.
Goluchowski bukása.
1906. október 24.—1911.
szeptember 20.
Franz von Schönaich a közös hadügyminiszter.
1906. október 24.—1912. február 17.
Alois Lexa von Aehrenthal az új közös külügyminiszter.
1906. október 25.—november 1.
Villamosvasúti sztrájk.
1906. október 29.
II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvainak temetése Kassán.
1906. november 8.
Megindul a Szocializmus, az MSZDP elméleti folyóirata.
1906. november 9.
Az 122 000 BM. sz. rendelet a földmunkás-szövetkezetek ellenőrzését a közigazgatási hatóságokra ruházza.
1906. december 2.
Az osztrák képviselőház elfogadja az általános választójogot.
1906. december 9.
Hlinka és Šrobár elítélése.
1906. december 23.—1907. január
Szerb nemzeti egyházi kongresszus.
1906. december 27.
1906:XXI. tc. A külkereskedelmi és forgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről. (Az 1906:III. tc. egy éves meghosszabbítása.)
1906.
Ernest Rutherford atommodellje.
Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története.
Diner-Dénes József: Leonardo da Vinci és a Renaissance kialakulása.
Goldziher Ignác: Az iszlám.
Zalai Béla: A közvetlen tapasztalás összefüggésrendszere.
Ady Endre: Új versek.
Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek című képe.
Stróbl Alajos: Szent István-szobra.
Szépművészeti BP.JPG
Szépművészeti BP
A Szépművészeti Múzeum felépülése (Schickedanz Albert).
Gresham Palace - Stierch 01.jpg
Gresham Palace - Stierch 01
A Gresham-palota (1903–1906) átadása (Guittner Zsigmond, Vágó József és László terve).
Bartók és Kodály első népdalfeldolgozásai.
Albert Schweitzer: Német és francia orgonaművészet.
  1. A szabadelvű párti kormányzat felbomlása
  2. A kibontakozás három esélye
  3. Választójogi tömegmozgalom és nemzeti ellenállás

Irodalom

Bár a másfél éves válságperiódus nem szűkölködik egykorú és mai feldolgozásokban, a fejezetet jórészt az Országos Levéltár (továbbiakban: Országos Levéltár), a Párttörténeti Intézet Archívuma (továbbiakban: Párttörténeti Intézet Archívuma), az Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban: Országos Széchényi Könyvtár) Kézirattára, a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv (továbbiakban: Haus-, Hof- und Staatsarchiv) és a Kriegsarchiv anyagai alapján dolgoztuk fel. Az általános irodalomra ezúttal is a bevezetésben elsoroltak adnak felvilágosítást. Ezeken túlmenően az egész fejezetben a legújabb marxista irodalomból T. M. Iszlamov, Polityicseszkaja borba v Vengrii v nacsale XX v. (Moszkva, 1959); Mucsi Ferenc, A Kristóffy–Garami-paktum (Budapest, 1970) és Dolmányos István, A koalíció az 1905–1906. évi kormányzati válság idején (Budapest, 1976) című monográfiáját használtuk fel.


Magyarország története 1890–1918
A belpolitikai ellentétek kiéleződése a századelőnHanák Péter Tartalomjegyzék A koalíció kormányzatának első szakasza (1906–1907)Dolmányos István
A szabadelvű párti kormányzat felbomlása