Az Oriens és korai szervezete

A Múltunk wikiből
804–805 tele
Nagy Károly az Oriens területére menekült avar kagánnak a Savariától és Carnuntumtól keletre eső területet ajándékozza.
811
A dél-pannoniai szlávok támadásai miatt Karoling-seregek kelnek az avarok védelmére.
811–813
I. Mihály keletrómai császár uralkodása.
813–820
V. Leó keletrómai császár uralkodása.
814
Nagy Károly frank császár halála.
818
A bolgár uralom alól kiváló timocanok a Szerémségbe, az abodritok a Bánát Dunától északra levő részére költöznek.
819–823
Ljudevit, Pannonia Inferior szláv törzsfője fellázad a frankok ellen.
820–829
II. Mihály keletrómai császár uralkodása.
822 ősze
A frankfurti birodalmi gyűlésen Pannonia Superior (Dunántúl) avar fejedelmei hűségükről biztosítják a frankokat. Itt emlitik első ízben a morvák nevét és követeit.
824–826
Sikertelen bolgár–frank tárgyalások a hatalmi érdekfszférák elhatárolása ügyében.
825
Német Lajos Bajorország és az Oriens élén.
826
A bolgárok megtámadják és elűzik a frankokat Pannonia Inferior keleti részéről.
827–831
Az elhúzódó harcok során bolgár kézen marad a Szerémség és Kelet-Szlavónia, leszámolnak az abodritokkal. A Tisza alsó folyásvidékét és a Maros völgyét is meghódítják Omurtag kán hadvezérei.
829–842
Theophilosz keletrómai császár uralkodása.
832
Omurtag utóda, Malamir bolgár kán békét köt a frank birodalommal.

A meghódított avar birodalom részeiből Nagy Károly csak a volt gyepűt kapcsolta be közvetlenül birodalmába. Az Ennstől keletre eső, a mai Duna menti Ausztriából Avaria nevű tartományt létesítettek (Avaria, terra Avarorum, provintia Avarorum vagy németül: Hunalant) az antik Lauriacum (Lorch) székhellyel. A mai Felső-Ausztria és Stájerország Enns mentén fekvő részeiből alakították ki a Sclavinia nevű tartományt. Mindkét tartományt Bajorország prefektusa alá rendelték.

A mai Dunántúlt és a Dráva–Száva közét, vagyis az ókori Pannoniát külső határtartományként kormányozták. Területét etnikumok szerint osztották ketté, a belső határ három évtizeden keresztül a Dráva volt. A mai Dunántúl Pannonia Superior néven az avarok vazallus országa volt, míg a mai Horvátország és Szlavónia Pannonia Inferior néven szláv törzsfők, rectorok uralma alá került. Az avar kagánok 805 után a Savaria (Szombathely) és Carnuntum (Deutsch-Altenburg) határvonaltól keletre rendezték be új szállásukat, a Dráván túli szláv törzsfők Siscia (Sziszek), az antik nagyváros romjai közt, a Száva déli partján. 803-ban Nagy Károly Regensburgban megszervezi az önálló Oriens-prefektúrát, amely az egész Karoling-korszak alatt a Dunántúl feletti frank–bajor uralom hivatalos fedőneve és szervezete maradt. Pannonia Superior nyugati határát 828-ig Avar limesnek is nevezték, az Oriens grófja volt a limes őre.

A Dráva–Száva közötti Pannonia Inferior feletti katonai–politikai felügyeletet 796–828 között a friauli dux, a Pannon limes őre látta el. A szláv földet politikailag éppúgy elválasztották az avar földtől, mint egyházilag.

A meghódított pannon föld lakosainak megtérítésével két egyházi szervezetet bíztak meg már 796-ban. A Drávától délre eső Pannonia Inferior az aquileiai pátriárka felügyelete és joghatósága alá került. Az avar Pannonia Superior s vele a Duna északi oldaláról határos szláv törzsek egyházi kormányzását a 798-tól érsekség rangjára emelt Salzburg látta el. Kivették azonban közvetlen joghatósága alól Avaria és Sclavinia provinciát, amelyek a passaui püspöki székhez kerültek.

Az avar vazallus fejedelemség megbízhatónak bizonyult. Kagánjaik hűsége olyan mérvű volt, hogy 811-ben az avarok védelmére maga Nagy Károly küldte el a birodalmi sereget a szláv szomszédok ellen. Nem így a Dráva–Száva közötti szlávok, akik az Adria szigetein és Dalmácia egyes pontjain uralkodó bizánciak támogatására számítottak. 818-ban Pannonia Inferior szláv törzsfője (dux), Ljudevit összekülönbözött elöljárójával, Cadaloch friauli gróffal, s mivel az ügyet nem sikerült elsímítani, a következő évtől nyíltan fellázadt. Baldrich, Friaul új grófja a Drávánál megverte Ljudevitet, majd a Kulpán túlra, a dalmáciai szlávok törzsfőnöke, Borna országába szorította. Borna ellenségesen fogadta Ljudevitet, a frankok pedig elhatározták, hogy nagy erőkkel megsegítik a támogatást kérő dalmata herceget.

Miután a frank seregek eltávoztak, Ljudevit visszatért országába. A Karoling-seregek a következő években rendszeresen három irányból támadták Ljudevitet, aki minden évben elfutott vagy kiostromolták váraiból, lázadását mégsem sikerült leverni. A háború egyetlen eredménye Pannonia Inferior feldúlása volt. Közben a Dráva feletti Pannonia Superiorban béke honolt. Az avar kagán és az előkelők újból kifejezték hódolatukat a frankfurti birodalmi gyűlésen (822). A Ljudevit-féle lázadást végül is nem a katonai fölény nyomta el, hanem Borna apósa, a dalmáciai sorabok fejedelme, aki a hozzá menekülő Ljudevitet meggyilkoltatta (823). Ljudevit felkeléséből fény derült a vazallus fejedelemségek megbízhatatlanságára, a frank határvédelem gyengeségére, a központi hatalom seregeinek alkalmatlanságára rendfenntartó akciók céljára, a birodalmi gyűlés mint legfőbb közigazgatási szerv nehézkességére és tehetetlenségére, legfőképpen az Oriens addigi kormányzási módjának elavultságára. Mindez azonban csak 826 után vált végleg világossá.

Az avar birodalom maradványait tönkretevő bolgárokkal a frank birodalomnak addig nem akadt dolga. 818-ban azonban szláv törzsek váltak ki a bolgár uralom alól, és a frankok szövetségét keresték. Omurtag bolgár kán hiába tiltakozott a szökevények támogatása miatt, a tárgyalások nem vezettek sikerre. 826-ban a bolgárok megtámadták Pannonia Inferior keleti részeit, a mai Szerémséget és Szlavóniát, elűzték a frank dux határőr-seregét, s megszervezték a bolgár kormányzatot. A további harcok során (827–831) a frank birodalom vereséget szenvedett, egész tartományrészt veszített el.

Irodalom

Az Oriens, illetve Pannonia 9. századi közigazgatását a régi és új forráskiadványokra támaszkodva igyekeztem rekonstruálni, a korábbi megoldásokkal alig van közös eredményem. A tartomány belső határait és felosztását 828-ig már korábban az egykorú forrásokból kiolvasható módon rekonstruálta Bóna, Cundpald fecit 316. skk. A 829 utáni osztatlan Pannoniára: MGH Diplomata regum Germaniae ex stirpe Karolinorum I. D. 96 (p. 139): "in regione Pannonia" (0..869); D. 109 (p. 157): "in Pannonia" (a. 863); D. 115 (p. 163): "in Pannonia" (a. 864); MGH Diplomata regum Germaniae ex stirpe Karolinorum II. D. 75 (p. 123): "in Oriente iuxta fluvium qui vocatur Raba" (a. 883). Következetesen az osztatlan Pannonia fogalmával találkozunk a kor évkönyvében: Annales Fuldenses (MGH Scriptores 1. a. 861, 883, 884, 890, 894, 896, 900).

A Karoling Pannonia
Tartalomjegyzék Az Oriens közigazgatásának átszervezése, 828–829