Az Oriens közigazgatásának átszervezése, 828–829

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2016. december 24., 11:16-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A bolgár támadás következtében előállott új helyzetben az első intézkedést még Jámbor Lajos kormányzata hozta az aacheni birodalmi gyűlésen (828). Elcsapta Baldrich friauli grófot, aki nemhogy feltartóztatta volna a bolgárokat, e még tudomást sem szerzett az előkészületeikről.

A további intézkedéseket már Német Lajos kormánya vezette be. A két Pannoniát megszüntették, ettől kezdve oklevelekben és világi iratokban mindenkor csupán Pannoniáról van szó (regio Pannonia), amelyet később azonosítottak a korábbi Oriens-fogalommal. Az új tartomány Dráva menti szakasza bolgár limes lett, keleti fele pedig kifejezetten terminus (határvidék) – a későbbi pannon pusztaság. A megmaradt Pannonia tartományt négy grófságra osztották. Pannonia világi kormányzásának bizonyos mértékű tagolására részben a prefektusok túlzott, nemegyszer lázadáshoz vezető hatalmának megnyírbálása, részben – mint meglátjuk – az időközben lezajlott belső etnikai átcsoportosulás miatt volt szükség.

Egészen másként szervezték át az egyházmegyéket. 829. november 18-án az egyházmegyék határait Német Lajos az új Pannonia keretei közt szabályozta. Passau kapta Pannonia Superiort, amely nem más, mint az egykori Avaria a Rába–Rábca vonaláig kiterjesztett új, keleti határral, míg a Rábától délkeletre Salzburg kezében maradt az új Pannonia Inferior diocesis. Ez az egyházmegyei felosztás szerepel a 871-ben írott Conversio Bagoariorum et Carantanorum című salzburgi iratban, mégpedig úgy, mintha Nagy Károly és Pippin rendelkezésére visszamenő „örök és megváltoztathatatlan” egyházi és tartományi felosztás volna. A valóságban a földrajzi és egyházi fogalmak mesterséges antikizálása, egyházpolitikai célokból.

826 után valószínűleg a bolgárok elől menekülő timočanok és egyéb szláv töredékek szaporították a Dél-Dunántúl szláv lakosságát. Baranyában, Dél-Somogyban, a Zala mentén és a mai Veszprém megye területén a 830-as évektől kezdve egyre sűrűbb szláv csoportokat gyaníthatunk, különösen az avaroktól soha be nem népesített dombos-erdős vidéken. E dél-dunántúli szlávok összefogása és kormányzása csakhamar gondokat okozott a Karoling-kormányzatnak. Kezdetben valószínűleg a Keszthely környéki keresztény lakosság fölé helyezett grófnak (Salacho?) rendelték alá őket, csakhamar megtalálták azonban a szláv származású, tökéletesen megbízható Karoling főurat, a Nyitráról elmenekült Pribina személyében, akit a szlávok kormányzására rendelhettek. Ezzel egy időben az egyre összébb szoruló avar maradvány lakosság, a Wangariorum marcha, valamint a Rábától keletre élő avarok fölé is frank grófot neveztek ki. Az etnikus grófságok felállításával kialakult Pannonia tartós kormányzati rendszere, amelyet csak a magyar honfoglalás számolt fel.

863-tól kezdve a 870-es évek végéig feltűnik a források egy részében Pannonia meglepő, új elnevezése: Carantania, a karantánok regiója, regnum Carantanorum, esetleg a vele azonos jelentésű Sclavinia. Területi körülhatárolása pontosan megfelel a korabeli Pannoniának. Az elnevezés számtalan téves politikai, etnikai és egyházpolitikai elmélet alapja lett. Kizárólag alpesi és pannon szlávok lakta, politikailag Karantániával egyesített félvazallus államként értelmezik, amelynek közös karantán–pannon egyháza lett volna, karantániai székhellyel, stb. Ilyen karantán–pannon etnikai feudális állam és közös karantán–pannon egyház létezése nem igazolható.

Az elnevezés az apja ellen lázadó Karlmann ambícióival és a Conversio egyházpolitikai szóhasználatával függ össze, csak Karlmannhoz közel álló forrásokban szerepel. Amikor 861-ben Karlmann mint az Oriens prefektusa fellázadt Német Lajos ellen, és rövid időre meghódította és egyesítette az Innig terjedő területeket, letette prefektusi címét, és Carantania vagy Carantania és Sclavinia urának, királyának stb. nevezte magát. A vereség, majd apjával való kibékülése után a prefektusságba visszahelyezett Karlmann (864–876 közötti) nem titkolt politikai törekvései tükröződnek az uralma idején írott salburgi vitairatban is, szerzője a Karlmann-féle koncepció értelmében jelölte meg az Oriens egyes részeit. Ez az elnevezés Német Lajos, az Ifjabb Lajos és Arnulf okleveleiben egyetlen esetben sem fordul elő, mindenkor megkülönböztetik Carantaniát az egyre következetesebben mindvégig Pannoniának nevezett tartománytól.

Irodalom

Az Oriens, illetve Pannonia 9. századi közigazgatását a régi és új forráskiadványokra támaszkodva igyekeztem rekonstruálni, a korábbi megoldásokkal alig van közös eredményem. A tartomány belső határait és felosztását 828-ig már korábban az egykorú forrásokból kiolvasható módon rekonstruálta Bóna, Cundpald fecit 316. skk. A 829 utáni osztatlan Pannoniára: MGH Diplomata regum Germaniae ex stirpe Karolinorum I. D. 96 (p. 139): "in regione Pannonia" (0..869); D. 109 (p. 157): "in Pannonia" (a. 863); D. 115 (p. 163): "in Pannonia" (a. 864); MGH Diplomata regum Germaniae ex stirpe Karolinorum II. D. 75 (p. 123): "in Oriente iuxta fluvium qui vocatur Raba" (a. 883). Következetesen az osztatlan Pannonia fogalmával találkozunk a kor évkönyvében: Annales Fuldenses (MGH Scriptores 1. a. 861, 883, 884, 890, 894, 896, 900).

A Karoling Pannonia
Az Oriens és korai szervezete Tartalomjegyzék Etnikai viszonyok