Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikája a kiegyezés után

A Múltunk wikiből

Írta Diószegi István

Irodalom

A Monarchia külpolitikájáról összefoglaló jellegű munka ez ideig igen kevés készült. Egészen az utóbbi időkig R. Charmatz, Geschichte der auswärtigen Politik Österreichs im 19. Jahrhundert (Leipzig, 1912) című munkája volt az egyetlen összefoglalás, de mivel még a bécsi levéltár megnyitása előtt készült, teljesen elavult. Régi hiányt pótol F. R. Bridge, From Sadowa to Sarajevo. The Foreign Policy of Austria–Hungary 1866–1914 (London, 1972) című munkája, amely a külügyminisztérium rezervált iratainak felhasználásával készült, és a korszak egészére nézve jó áttekintést nyújt. Az osztrák politikai szintézisek közül alapos bibliográfiával ellátott, jó külpolitikai fejezetek találhatók M. Uhlirz, Handbuch der Geschichte Österreichs című már idézett könyvében.

Életrajzokban sem gazdag a külpolitikát tárgyaló irodalom. Az uralkodó külpolitikai nézeteiről és tevékenységéről igen fontos W. Wagner, Kaiser Franz Joseph und das Deutsche Reich című kéziratos disszertációja (Wien, 1951). Rudolf trónörökösről O. Mitis, Das Leben des Kronprinzen Rudolf (Leipzig, 1929) című munkája ma is haszonnal forgatható. Külpolitikai vonatkozásai folytán szintén fontos E. Glaise-Horstenau, Franz Joseph Weggefährte. Das Leben des Generalstabschefs Grafen Beck (Zürich, 1930) című életrajza. A korszak külügyminisztereiről is írtak életrajzokat, ezek nagyobb része azonban régi keletű. Beustról F. W. Ebeling, Friedrich Ferdinand Graf von Beust. Sein Leben und vornehmlich staatsmannisches Wirken. I–II. (Leipzig, 1870) című munkája teljesen elavult. Andrássyról Wertheimer Ede, Gróf Andrássy Gyula élete és kora. I–III. (Budapest, 1910–1913) anyaggazdagsága folytán még mindig használható. Rövid, de korszerű összefoglalás A. Novotny, Außenminister Gyula Graf Andrássy d. Ae. (1823–1890) (In: Gestalter der Geschichte Österreichs. Hrsg. von H. Hantsch. InnsbruckWienMünchen, 1962).

A memoár-irodalom igen bő választékot kínál az érdeklődőnek, ezek jegyzéke megtalálható Uhlirz már idézett munkájában. Az osztrák–magyar külpolitikára vonatkozó forráskiadás a korszakra nézve kimerül a vörös-könyvek szórványos megjelentetésében. Fontos osztrák–magyar vonatkozású akták találhatók az 1866–71 közötti időszakra nézve a porosz és francia, az 1871 utáni időszakra nézve a német és francia aktapublikációkban. Ezek címe megtalálható bármely összefoglaló jellegű diplomáciatörténetben. A szerződéseket A. F. Pribram adta ki Die politische Geheimverträge Österreich–Ungarns 1879–1914 (Wien, 1920) címmel.

A külpolitika és a nemzeti, nemzetiségi kérdés összefüggésére fontos szempontokat és adalékokat nyújt R. A. Kann, Das Nationalitätenproblem der Habsburgermonarchie. I–II. (GrazKöln, 1964) című munkája.

A nemzetközi kapcsolatok történetéről a következő munkák nyújtanak áttekintést: P. Renouvin, Histoire des relations internationales. T. VI. Le XIXe siecle. II. De 1871 a 1914. L'apogée de l'Europe (Paris, 1955); A. J. P. Taylor, The Struggle for Mastery in Europe 1848–1918 (Oxford, 1957); V. M. Hvosztov, Isztorija diplomatyii. II. 1871–1914 (Moszkva, 1963); Diószegi István. Klasszikus diplomácia &mndash; modern hatalmi politika (Budapest, 1967); Barbara Jelavich, The Habsburg Empire in European Affairs, 1814–1918 (Chicago, 1969).

Az 1867–1890 közötti időszak számos kérdését még nem tárgyalta a történeti irodalom, a feldolgozás során ezért a levéltári források felhasználása is fontosnak bizonyult. A levéltári források közül legfontosabb az osztrák–magyar külügyminisztériumnak a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött iratanyaga. Az általános kérdésekről a közös minisztertanács jegyzőkönyvei és a rezervált iratok adnak áttekintést, az egyes kérdések a külügyi képviseletekkel folytatott soros levelezésben kutathatók. A bécsi levéltárban őrzött külügyi forrásokról R. Stropp, Die Akten des k.u.k. Ministerium des Aeußern 1848–1918 (In: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, 20., 1967) című tanulmánya nyújt áttekintést. Fontosak még a Kabinettsarchiv emlékirat gyűjteményei, úgyszintén a Kriegsarchiv Militärkanzlei részlegének elkülönített iratai.

Az egyes részkérdésekre vonatkozó fontosabb munkák a tárgyalás időrendjében a következők: Walter Platzhoff, Die Anfänge des Dreikaiserbundes 1866–1871 (Preußische Jahrbücher, 1922); H. Oncken, Die Rheinpolitik Kaiser Napoleon III. von 1863 bis 1870 und der Ursprung des Krieges von 1870–1871. I–III. (Berlin, 1926); H. Potthoff, Die deutsche Politik Beusts (Bonn, 1968); Diószegi István, Ausztria–Magyarország és a francia–porosz háború 1870–1871 (Budapest, 1965); I. Diószegi, Beust, Andrássy et la question de la Mer Noir, 1870–1871 (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica. IX. 1967); H. Lutz, Politische und militärische Planung in Österreich–Ungarn zu Beginn der Aera Andrássy (In: Geschichte und Politik. Festschrift für Karl R. Stadler. Europaverlag, 1974); Diószegi István, Andrássy indulása és megtorpanása (Történelmi Szemle, 1976. 1–2.).


A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása (1867–1875)Kolossa Tibor
A magyarországi munkásmozgalom kezdeteiS. Vincze Edit Tartalomjegyzék