Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikája a századfordulón

A Múltunk wikiből

Írta Diószegi István

Irodalom

A Monarchia külpolitikájáról szóló összefoglaló művek száma meglepően csekély. Egészen az utóbbi időkig Richard Charmatz, Geschichte der auswärtigen Politik Österreichs im 19. Jahrhundert (Leipzig, 1912) című munkája számított az egyetlen összefoglalásnak, de mivel még a bécsi levéltár megnyitása előtt készült, teljesen elavult. Régi hiányt pótol F. R. Bridge, From Sadova to Sarajevo. The Foreign Policy of Austria–Hungary 1866–1914 (London, 1972), amely a külügyminisztérium rezervált iratainak felhasználásával készült és a korszak egészére nézve jó áttekintést nyújt. Az osztrák szintézisek közül alapos bibliográfiával ellátott, jó külpolitikai fejezetek találhatók Karl und Mathilde Uhlirz, Handbuch der Geschichte Österreichs und seiner Nachbarländer Böhmen und Ungarn. II/2. 1848–1914. (Graz 1941) című kézikönyvében.

Az ugyancsak összefoglaló jellegűnek számító életrajzi irodalomban sem túlságosan gazdag a Monarchia külpolitikai történetével foglalkozó historiográfia. Ferenc József külpolitikai nézeteiről és tevékenységéről fontos W. Wagner, Kaiser Franz Joseph und das Deutsche Reich (Wien, 1951) című kéziratos disszertációja. A trónörökösről a családi levéltár felhasználásával készült Rudolf Kiszling, Erzherzog Franz Ferdinand (Graz, 1953) című munkája tájékoztat. A vezérkari főnökökről több biográfia készült. Beckről: E. Glaise-Horstenau, Franz Josephs Weggeffährte. Das Leben des Generalstabschefs Grafen Beck (Zürich, 1930); Conradról: Oskar Regele, Feldmarschall Conrad (Wien, 1955) című mű érdemel elsősorban említést. A külügyminisztereket már sokkal mostohábban kezelte a történetírás. Közülük csupán Berchtoldról készült részletes életrajz: Hugo Hantsch, Leopold Graf Berchtold. Grandseigneur und Staatsmann. I–II. (Graz, 1963). Aehrenthalról még mindig Musulin, Das Haus am Ballplatz (München, 1924) című műve a legjobb; Buriánról Diószegi István, A Ballplatzi palota utolsó gazdája (In: Hazánk és Európa. Budapest, 1970) című műve említhető meg.

A memoárirodalom bő választékot kínál az érdeklődőknek, ezek jegyzéke megtalálható Uhlirz már idézett munkájában. A források kiadásával nem jeleskedett az osztrák külpolitikával foglalkozó történetírás. Ha a szórványos és alkalmanként megjelent vörös könyvektől eltekintünk, ez a műfaj szinte kizárólag a világháborút megelőző hat esztendő nyolckötetes forráskiadására korlátozódik. A szóban forgó kiadvány: Österreich–Ungarns Außenpolitik von der bosnischen Krise bis zum Kriegsausbruch 1914. I–VIII. (Wien, 1930), amely a világháború előtti évek kutatásának egyik legfontosabb bázisa. Jelentős osztrák–magyar vonatkozású akták találhatók a hasonló német, francia, angol, belga, szerb és szovjet kiadványokban. Ezek címei megtalálhatók az összefoglaló diplomáciatörténetekben. Az államközi szerződéseket A. F. Pribram adta ki: Die politischen Geheimverträge Österreich–Ungarns 1879–1914 (Wien, 1920) címmel.

Az osztrák–magyar külpolitika sajátos soknemzetiségű indíttatását nem munkálta ki még teljesen a történetírás. A Monarchia nemzetiségi problematikájával foglalkozó munkák azonban szempontokat és adalékokat nyújtanak a kérdéskör tanulmányozáséhoz. Különösen fontos Robert Kann, Das Nationalitätenproblem der Habsburgermonarchie. I–II. (Graz, 1964) című munkája, amely a nacionalizmus számos külpolitikai vonatkozását is megvilágítja. Külpolitikai aspektusa folytán is érdekes Aurel Popovici, Die Vereinigten Staaten von Groß–Österreich (Leipzig, 1906), úgyszintén Edvard Beneš, Le probleme autrichien et la question tscheque (Paris, 1908) című tanulmánya. A külpolitika és a nemzeti kérdés összefüggéséről, különös tekintettel a magyar álláspontra Diószegi István, A függetlenségi ellenzék és a Monarchia külpolitikája 1900–1914. (Századok, 1973. 1.) című tanulmánya tájékoztat.

A nemzetközi kapcsolatok történetéről a következő munkák nyújtanak áttekintést: Pierre Renouvin, Histoire des relations internationales. VI. Le XIXe siecle., II. De 1871 a 1914. L'apogée de l'Europe (Paris, 1955); A. J. P. Taylor, The Struggle fo Mastery in Europe 1848–1918 (Oxford, 1957); V. M. Hvosztov, Isztorija diplomatii. II. 1871–1914 (Moszkva, 1963); Diószegi István, Klasszikus diplomácia — modern hatalmi politika (Budapest, 1967).

Az 1890–1914 közötti időszak külpolitikájának egyes kérdéseiről még nem készült feldolgozás, így az összegező áttekintés alkalmával a levéltári kutatás is fontosnak bizonyult. A levéltári források közül a legfontosabb az osztrák–magyar külügyminisztériumnak a bécsi Haus- Hof- und Staatsarchivban őrzött iratanyaga. Az általános kérdésekről a közös minisztertanács jegyzőkönyvei és a rezervált iratok adnak áttekintést; az egyes problémák a külügyi képviseletekkel folytatott soros levelezésben kutathatók. A bécsi levéltárban őrzött külügyi forrásokról R. Stropp, Die Akten des k.u.k. Ministerium des Außern 1848–1918 (Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, 1967. 20) nyújt áttekintést. Fontosak még a Haus- Hof- und Staatsarchiv, Kabinettsarchiv emlékirat-gyűjteményei, úgyszintén a Kriegsarchiv Militärkanzlei elkülönített iratai. Ezeket kiegészítik Burián Istvánnak a Budapesti Református Egyházi Zsinat Levéltárában (REZSL, korábbi jelzéssel REKL) őrzött iratai.

Az egyes részkérdésekre vonatkozó fontosabb munkák a tárgyalás időrendjében a következők: J. A. S. Grenville, Gołuchowski, Salisbury and the Mediterraen Agreements 1895–97 (Slavonic and East European Review, 1958. 36); Palotás Emil, A Balkán-kérdés az osztrák–magyar és az orosz diplomáciában a XIX. század végén (Budapest, 1972); Friedrich Engel-Janosi, Geschichte auf dem Ballhausplatz (Wien, 1963); E. Walters, Unpublished Documents. Austro-Russian relations under Gołuchowski 1895–1906 (Slavonic and East European Review, 1953. 31., 1954. 32); Józsa Sándor, Kína és az Osztrák–Magyar Monarchia (Budapest, 1966); Tokody Gyula, Ausztria-Magyarország a Pángermán Szövetség (Alldeutscher Verband) világuralmi terveiben 1890–1918 (Budapest, 1963); St. Verosta, Theorie und Realität der Bündnissen (Wien, 1971); Fritz Fellner, Der Dreibund. Europäische Diplomatie vor dem ersten Weltkrieg (München, 1960); Fritz Fellner, Die Haltung Österreich–Ungarns während der Konferenz von Algeciras 1906 (Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, 1963. 51); D. Jánossy, Der handelspolitische Konflikt zwischen der Österreichisch–Ungarischen Monarchie und Serbien in den Jahren 1904–1910 (Jahrbuch des Wiener Ungarischen Historischen Instituts. 1932. 2); E. Walters, Unpublished Documents. Aehrenthal's attempt in 1907 to re-group the European Powers (Slavonic and East European Review, 1951. 30); Solomon Wank, Aehrenthal's programme for the constitutional transformation of the Habsburg Monarchy: three secret Mémoires (Slavonic and East European Review, 1963. 41); W. M. Carlgren, Iswolsky und Aehrenthal vor der bosnischen Annexionskrise (Uppsala, 1955); Hans Übersberger, Österreich zwischen Rußland und Serbien (Köln, 1958); F. B. Bridge, Great Britain and Austria–Hungary 1906–1914 (London, 1972); Horst Brettner-Messler, Die Balkanpolitik Conrad von Hötzendorfs. Von seiner Wiederernennung zum Chef des Generalstabes bis zum Oktober-Ultimatum. Dezember 1912—Oktober 1913. Diss. (Wien, 1966); Gerhard Ritter, Die Zummmenarbeit der Generalstäbe Deutschlands und Österreich–Ungarns vor dem ersten Weltkrieg (In: Zur Geschichte und Problematik der Demokratie. Berlin, 1958).


Magyarország története 1890–1918
A dualizmus válságának kezdetei a 19. század végénHanák Péter Tartalomjegyzék Magyarország gazdasági fejlődése (1890–1914)Katus László
A külpolitikai feltételek romlása