Az aurignacien-kultúra

A Múltunk wikiből

A Bükk nyugati részén kb. ugyanebben az időben – azonos életfeltételek és hasonló vadászati irány mellett – teljesen más szerszámokat és fegyvereket használó műveltség élt: az aurignacien I. és az aurignacien II. (Olschewa-kultúra) embere. A két kultúra, a két etnikum származása teljesen eltér egymástól; a szeletien- és az aurignacien-embercsoport ezen a viszonylag kis területű hegyvidéken sohasem cserélt egymással lakóhelyet, életkörzetet – a régészeti leletanyag tanúsága szerint még hatásokról sem beszélhetünk –, ami a régibb kőkori kultúrák elszigetelődésének különös példája.

Az aurignacien I. és II. kultúrát csupán két lelőhelyről, az egymás közelében fekvő Istállóskői- és Peskő-barlangból ismerjük. Ismét különös, hogy ez a civilizáció csak ilyen szűk körzetben található. A műveltség csupán tág értelemben viseli az „aurignacien I. és II.” nevet, iparuk ugyanis eltér egymástól, és eredetük is különböző. A két csoport a Würm 1/2 interstadiális alatt egymást követte a Bükk-hegységben. Az első csoport életében még hűvös, a másodikében enyhe, erdei klíma uralkodott. Természeti környezetüket a sokoldalú rétegtani vizsgálatok alapján ma már részletesen ismerjük.

Az aurignacien I. kultúra leletanyaga elsősorban csiszolt csonteszközökből és -fegyverekből áll. Jellegzetességei a behasított alapú, nyélbe erősíthető csonthegyek, az úgynevezett vállas hegyek és a különféle típusú csont lándzsacsúcsok. Az ipar másik része különféle vakarókból, vakarópengékből áll. Külön meg kell említenünk az egészen kis méretű, csontból készült nyílhegyeket, mivel ezek az íjas vadászat legrégibb bizonyítékai.

Ami a kormeghatározást illeti, az Istállóskői-barlang alsó kultúrrétege a C14-es datálás szerint 44 300, illetve 39 800 éves (tehát majdnem idősebb lenne a Szeleta-barlang alsó, még moustérien eszközöket tartalmazó rétegénél!). A két dátum szinte elfogadhatatlan – de mindenesetre lényegesen idősebb a valódi, nyugat-európai aurignacien-kultúránál, amely teljesen más ágon fejlődött ki.

Az aurignacien II. leletanyaga elsősorban kőeszközökből áll – mellettük azonban hosszú, hengeres keresztmetszetű, csontból készült dárdahegyeket találunk. Az Istállóskői-barlangban csontfurulya, medvekoponya-temetkezés(?) került elő, amelyek esetleg bizonyos kultuszokkal állnak kapcsolatban. A barlang felső kultúrrétegének kora 30 900 év.

A két embercsoport eredetére nézve különböző feltevések vannak. Annak ellenére, hogy mindegyikben felismerjük a moustérien elemeit, ez a két csontlándzsás-íjas medvevadászcsoport, amely szinte egymást kerülte a Szeleta-kultúra emberével, nem áll genetikus kapcsolatban a helyi középső paleolitikus műveltséggel.

Az aurignacien I. esetleg délről, a Balkán felől jutott el a Bükk vidékére, és egyes nézetek szerint többszörös kulturális kereszteződéssel továbbjutott nyugat felé. Az aurignacien II. (olschewien) valószínűleg az Alpok délkeleti területén alakulhatott ki az ottani középső paleolitikumból – talán abból a módosult charentienből, amelynek korábbi összefüggését magyar területtel már láttuk –, és onnan áramlott szét észak-északkelet felé. – Végül újabb széles körű vizsgálatok szerint a Bükk hegységnek ezt a csonteszközös kultúráját teljesen különálló csoportnak kell tekintenünk, melynek eredete így egyelőre bizonytalan.

A Bükk hegységen kívül aurignacien-kultúrát – nem csont lándzsahegyekkel, hanem kőszerszámokkal – csak szórványosan ismerünk. Ilyen szerszámok fordulnak elő néha a következő kultúrában, a gravettienben, vagy egyes felszíni lelőhelyeken, ahol a régibb szerszámokat utólag gravetti típusokká alakították át. Mindez azonban egyelőre nem elég bizonyíték arra, hogy a gravettien a mi területünkön és a helybeli aurignacienből alakult volna ki. A közvetlen kontinuitás gondolatához ugyanis hozzá kell tennünk, hogy a gravettien szerszámtípusai már olyan általánosak, hogy gyakorlatilag bármely felső paleolitikus kultúrában megtaláljuk őket.


Felső paleolitikum
Megjegyzések bükki Szeleta-kultúráról Tartalomjegyzék A gravetti műveltség