Az utolsó fejedelmi beiktatás Erdélyben

A Múltunk wikiből

Rákóczi már 1706 őszén kísérletet tett, hogy a fejedelemségben is megvalósítsa gazdasági reformjait, Országgyűlést hívott össze, és utasította Pekryt, Erdély katonai főparancsnokát, hogy készítse elő az erdélyi nemesség megadóztatását. A medgyesi országgyűlésen elfogadták a rézpénz forgalmát, a háború szükségére adót vetettek ki, a hadsereg ellátására felajánlották a sójövedelmeket, monopolizálták a külkereskedelmet. A nemesség adómentességi kiváltságát azonban megőrizték, s a hadsereg regularizálása nem került szóba.[1]

Rákóczi így 1707 tavaszára újabb országgyűlést hívott össze Marosvásárhelyre.[2] Előkészítésére Vay Ádámot küldte, ő maga pedig diplomáciai tárgyalások miatt késve, március közepén indult a fejedelemségbe. Anarchikus viszonyok fogadták. Tapasztalatait így foglalta össze: „mód nélkül is felháborítá elmémet ezen országban addig mind nevekedett zűrzavar, és az hatalmasok kegyetlen uralkodása, sacczoltatása (!); úgy is látom, hogy csak azért fogtanak némelyek fegyvert, hogy magok azt el nem követhetnék a német idejében, az mit az német, és nem azért, hogy köz légyen a szabadság”.[jegyzet 1]

1707. április 8-án, a fejedelmi beiktatás után a református vártemplomban megnyíló marosvásárhelyi országgyűlésen a rendek követelték a fegyvert fogott jobbágyok hazabocsátását,a katonaság megfegyelmezését, a károk megtérítését, valamint szabad és biztonságos kereskedelmet, jó pénzt, egységes mértékrendszert. A Ráday Pál által megfogalmazott fejedelmi előterjesztés azonban reformokat ajánlott: szükséges a szabad kereskedelem, az országos jövedelmek megnövelése, az állandó hadsereg megszervezése.[3]

Az udvari hadakkal övezett Rákóczinak és híveinek nagyrészt sikerült keresztülvinnie akaratát, bár a hadsereg nagy része Szeben ostromával volt elfoglalva. Az országgyűlés kimondta, hogy Erdély elszakad a Habsburg-háztól, és uralkodójának II. Rákóczi Ferenc fejedelmet tekinti. Rákóczi teljhatalmat kapott az ország külügyeinek intézésében, egyedül ő rendelkezik az ország hadseregével, javaival és jövedelmeivel. Az országgyűlés törvénybe iktatta a konföderációt a magyar rendekkel. Vay Ádám az Erdélyi Tanács tagja, Ráday a fejedelemség kancellárja lett. A fejedelem felülvizsgáltatta a számadásokat, a kereskedelmi forgalmat ösztönző határozatokat hozott, és elrendelte a kolozsvári pénzverő ház újjászervezését.

Megerősítette az ekkor Erdélyhez tartozó Debrecen szabad királyi városi kiváltságát, s adómentességet adott több városnak. Intézkedett a közterhek arányos elosztásáról, és különös gonddal foglalkozott a katonaság helyzetével. Visszautasította a jobbágykatonákat az Approbatae Constitutiones alapján visszakövetelő s a fegyverviselők tehermentességét megszüntetni kívánó nemesi követeléseket. Marosvásárhelyen Esze Tamás ezereskapitányt brigadérossá és három gyalogezred parancsnokává nevezte ki. Az országgyűlés 15. törvénycikke elvben alapul szolgált az állandó hadsereg megszervezésének. Tervbe vette az erdélyi katolikus püspökség visszaállítását is, de egyházszervezeti nehézségek miatt ezt nem tudta keresztülvinni.

Az országgyűlés után Rákóczi Brassó alá készült, amikor Magyarországról híre jött, hogy a vármegyék összeesküvést szőnek a magyar konföderáció ellen.

Lábjegyzet

  1. II. Rákóczi Ferenc fejedelem leveleskönyvei, levéltárának egykorú lajstromaival. Összeállította: Thaly Kálmán. Pest, 1873—Budapest, 1874. 61–62

Irodalom

  1. Csutak Vilmos, Adatok az 1706. évi medgyesi és az 1707. évi besztercei kuruc országgyűlés történetéhez (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1927).
  2. A marosvásárhelyi országgyűlésre Thaly Kálmán, A marosvásárhelyi trónbeiktató országgyűlés törvényczikkei (Magyar Történelmi Tár 1897); R. Kiss István, Az 1707. évi marosvásárhelyi propositiók és articulusok kinyomtatása (Századok 1906); Biás István, II. Rákóczi Ferenc beiktatása az erdélyi fejedelemségbe (Marosvásárhely, 1903).
  3. A propositiók új kiadása, az országgyűlés több, eddig nem ismeretes iratával együtt, amelyek alapján Ráday és Vay szerepének jelentősége is tisztázható, Ráday Pál Iratai. II. 91–150; továbbá Vízkeleti András, Bartha Andrásnak II. Rákóczi Ferenc fejedelem beiktatásán elhangzott beszédje (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960).


Küzdelmek a korszerű magyar állam megteremtéséértR. Várkonyi Ágnes
Béketárgyalások és gazdasági reformok Tartalomjegyzék Rendi-vármegyei ellenzék és az ónodi országgyűlés