Bán

A Múltunk wikiből

Bánovce nad Bebravou

város Szlovákiában
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.

Györffy György

Népesség, település, termelés, árucsere

Az erdős hegyek medencéi közül Trencsén felett Szkalka vidéke 1060 körül remeték lakta vadonság (solitudo) volt, s az erdőkben latrok tanyáztak; 1082-ben Trencsén megye déli csücskében, Bán körül telepedett meg átmenetileg közel 10 000 cseh. Kálmán törvényének „szabad vendég-telepesek miként szlávok és mások”[1] kitétele, valamint az, hogy ez a réteg társadalmi problémát jelentett, komoly szláv beköltözésről, illetve az itt lakott kisszámú szláv népességhez való hozzáköltözésről tanúskodik.

Bácskai VeraNagy Lajos

Piackörzetek és piacközpontok

A központok és vonzáskörzeteik földrajzi meghatározása és térképre vetítése alapján a vonzásterület nagysága, illetve a tiszta és tág körzetben élő népesség arányának alakulása alapján a piackörzetek következő négy típusa különböztethető meg 1828-ban:

  1. Nagy területű tiszta, és más központok körzetével csak a határterületeken érintkező, jelentéktelenebb kiterjedésű tág körzet kombinációja. Ez leginkább a Dunántúl és a Duna–Tisza köze déli részén, valamint a Felvidék északkeleti részén fordul elő. Ilyen körzete volt például Pestnek, Bajának, Zombornak, Zentának, Kanizsának, Pécsnek és Miskolcnak.
  2. Kis területű, elég élesen elhatárolódó tiszta és jelentéktelen kiterjedésű tág körzet együttese. Ilyenek elsősorban a Felvidék nyugati részén, a Vág, a Nyitra, a Garam alsó és középső folyásánál voltak: például Esztergom, Ság, Léva, Selmec, Trencsén, Bán és Oszlány körzete.

Lábjegyzet

  1. Závodszky, Szent István, Szent László és Kálmán törvényeinek és zsinati határozatainak forrásai 194.