Báncsa nembeli István

A Múltunk wikiből
váci püspök, esztergomi érsek (1243-1253)
Wikipédia – Esztergomi érsekek

Kristó Gyula

A tatárok Magyarországon

  • Ugyanezen a napon, március 17-én a tatárok előőrsei elfoglalták Vác váro­sát, és kirabolták a kincsekben bővelkedő püs­pöki szék­helyet. A város püspöke, Báncsa nembeli István, a tatár­járást követően hosszú évekig esztergomi érsek, a király paran­csá­nak megfelelően ekkor már úton volt Laszkarisz Máriával az osztrák határ­szélre.
  • IV. Béla Zágrábból írta segélykérő levelét 1241. május 18-án IX. Gergely pápához, s küldte a levéllel együtt követségbe István váci püspököt. Levelet küldött Béla IX. Lajos francia királyyhoz, és felvette a kapcsolatot a tatár közeledés folytán a terü­leti közelség miatt leginkább fenyegetett Német-Római Császárság uraival, [[II. Frigyes német császár[[ral és fiával, IV. Konrád német királlyal. A magyar király végső elke­se­redésében felajánlotta országát hűbérként a császárnak, ha segítséget kapna Fri­gyes­től. Konrádhoz írott levelében támogatást kért Magyarország, illetve az egész keresz­tény emberiség meg­men­tésére. Úgy akarta érdekeltté tenni a német királyt a segít­ségnyújtásban, hogy tudomására hozta: információja sze­rint a tatárok a tél ele­jén Németország megrohanására készülnek, azt remélve, hogy innen minden orszá­got és tar­to­mányt elfoglalhatnak. Bélával együtt még Kálmán herceg is írt a pápá­nak, de Muhinál szerzett sebeibe hamarosan bele­halt, testét Szlavóniában, az ivanicsi domonkos apácák (beginák) templomában helyezték örök nyugalomra. Európa azonban nem mozdult IV. Béla segélykérésére. IX. Lajos csak álta­lá­nos­sá­go­kat, frázisokat üzent a magyar király­nak. A pápa és a császár az egymás elleni küz­delemmel voltak elfoglalva. A pápát támogató egyik észak-itáliai város, Genua flot­tája 1241. május 3-án vereséget szenvedett Frigyes császártól, aki alkalmasnak látta a helyzetet és az időt arra, hogy döntésre vigye a dolgot a pápával. A pápai pro­pa­ganda Frigyest azzal vádolta, hogy a tatárokkal szövetkezik, s IX. Gergely pápa azt fontolgatta, hogy a tatárok helyett Frigyes ellen hirdeti meg a keresztes hadat. István váci püspök 1241 júniusában, útban Róma felé Itáliában találta meg a csá­szárt, aki elfogadta Bélának Magyarországra mint biro­dalmi hűbérre tett fel­a­ján­lá­sát, s fiának, Konrád német királynak a segítségét helyezte kilátásba.
  • Béla tudatában volt annak, hogy a Duna csak időlegesen állította meg a tatár sere­get. Éppen ezért az 1241. májusi sikertelen próbálkozás után ismét azzal kísér­le­tezett, hogy segítséget biztosítson külföldről országa számára. István váci püspök kül­detése után Lukács győri prépostot és István főesperest indította útnak a pápá­hoz, de a követek a tengerbe vesztek.
  • IV. Béla Csázma vidékéről, ahol még 1242. január közepén is tartózkodott, a Dunán történt tatár átkelés hírére a Ten­ger­mel­lékre vonult. Kíséretében a következő évtizedek számos nagy hatalmú arisz­tok­rata családjának őse ott található: Türje nembeli Dénes, Kán nembeli László, Csák nembeli Máté, Rátót nembeli Roland, Pok nembeli Móric és más vilá­giak, az egy­há­ziak közül pedig István zágrábi, István váci püspök, Benedek királyi kancellár és választott kalocsai érsek, Bertalan pécsi püspök és még számos egyházfő. A király és kísérete előbb Spalatóba húzódott, majd még nagyobb biz­ton­ságról akarván a király gondoskodni a maga és családja számára, Trauba ment, amely szigeten feküdt.