Bátaszék

A Múltunk wikiből

horvátul Bacik, németül Badeseck

város Tolna megyében a szekszárdi kistérségben
HUN Bátaszék COA.jpg
A cikádori kolostortemplom a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emléke. Wikipédia – Ciszterci kolostor (Bátaszék)
Bátaszék1.jpg

Bóna István

Régészeti emlékek

Arannyal bevont kardokban, íjakban, lószerszámokban gazdag halotti áldozatok kerültek elő Pécs–Üszögpusztán, Bátaszéken s legutóbb Pannonhalmán is.

Kristó Gyula

Pénzviszonyok

Amikor Imre király 1196-ban a cikádori egyházat megerősítette birtokaiban, elrendelte, hogy az izmaeliták, besenyők és mások az eszéki vásáron és az egyházhoz tartozó valamennyi réven vámot fizessenek.

Egyházi társadalom

Az első cisztercita monostort az 1140-es évek elején a Tolna megyei Cikádoron II. Géza alapította, az első premontrei prépostságot a Bihar megyei Váradelőhegyen, Nagyvárad közvetlen közelében talán már II. István.

Sinkovics István

Ipar és kereskedelem

A török a külkereskedelmi utak mentén több helyen vámot állított fel: Budán, Pesten, Vácon, Esztergomban, Székesfehérvárott, Pakson, Bátaszéken, Mohácson, Pécsett, Kálmáncsán stb.

Makkai László

A Dunántúl etnikai átalakulása

A Buda alatt létesített Érd, Ercsi, Adony és Pentele palánkjaihoz még magyar települések csatlakoztak, de Dunaföldvár, Paks, Fadd, Tolna, Szék, Mohács, Baranyavár, a Duna-vonaltól befelé pedig Pécs, Simontornya, Törökkoppány, Szekszárd, Ozora, Dombóvár, Döbrököz, Kaposvár, Sásd, Szentlőrinc, Mecseknádasd várainak, illetve palánkjainak külvárosaiban már vegyesen éltek magyarok s görögkeleti vagy katolikus rácok, amire az Alföldön csak a legritkább esetben került sor.

Irodalom

Báttaszék 1721-i törvénye (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1900);