Báthori Anna

A Múltunk wikiből

Somlyói Báthory Anna

1594–1636
Báthory Gábor erdélyi fejedelem húga
Wikipédia

Makkai László

Hajdúvilág Erdélyben

Báthori Gábor a kassai szerződés megkötése után egy ideig nem gyanította, mi készül ellene Magyarországon. Erdélyt családi örökségének tekintette: Somlyai Báthori Istvánnak, Báthori Boldizsár 1601-ben elhunyt öccsének fia volt. Árvaságában – húgával, Annával együtt – távoli rokona, Ecsedi Báthori István országbíró nevelte, s lévén gyermektelen, általános örökösévé tette. A Báthoriak két ágának óriási birtokai így 1605-ben egy kézben egyesültek, s a testvérek házasságával (Gábor Palocsai Horváth Annát, Bocskai unokahúgát vette el, míg Anna Bánffy Déneshez, Bocskai unokaöccséhez ment nőül) még a Bocskai-vagyonból is gyarapodott.

Katolikus összeesküvés Báthori Gábor ellen

Forgáchék háborús pártja nem számolt Erdély katonai erejének megszilárdulásával, vagy talán éppen azért sietett megelőzni Báthori további erősödését, mert számításba vette ezt. Megtámadására jogcímet nem találván, belső összeesküvést igyekeztek szítani, hogy annak örvén avatkozhassanak be. Erre Báthori maga szolgáltatott alkalmat. Kendy István kancellár, az erdélyi katolikus arisztokrácia vezére már titkon érintkezésbe lépett a magyarországi katolikus mágnásokkal, s Radu Şerban havasalföldi vajda, Basta pártfogoltja és Mihály vajda Habsburg-barát politikájának örököse is ajánlgatta magát Bécsben hátbatámadására, amikor Báthori még gyanútlanul fel s alá utazgatott a számára ismeretlen Erdélyben, egyik lakomáról a másikra. Az erdélyiek megdöbbenésére hamarosan kiderült, hogy zajos mulatozásai, botrányos szerelmi kalandjai nem egy vérbő kamasz múló túlhevültségének tudhatók be, hanem önmagát és másokat is pusztulással fenyegető erkölcsi gátlástalanságának. Borral, asszonnyal nem tudott betelni, tanácsosainak feleségeivel erőszakoskodott, s már mindenki elhitte a kerengő pletykát, hogy tulajdon húgával, a hírhedt ledér életű Annával is viszonya volt. A nagy család utolsó sarjai féktelen szenvedélyeikben égtek el. Ecsedi Báthori Istvánnak, a kegyes országbírónak húga, Nádasdy Ferencnek, a "fekete bégnek" felesége, Erzsébet – akinek anyja Somlyai Báthori leány volt – beteges szexualitásból fakadó rémtetteivel a „csejtei szörny” nevet érdemelte ki. Míg Erzsébetet és Annát a kortársak súlyosan elítélték, Gábornak, férfi létére, sok mindent megbocsátottak; érthető azonban, hogy azok, akiknek családi becsületébe gázolt, csak gyűlölettel gondolhattak rá.

Udvari iskola

A rossz közérzetet még fokozta az erkölcsök általános leromlása a tizenöt éves háború nyomorúságai során, ami alsó szinten a rablóvilág eláradásában s vele szemben a parasztvármegye önvédelmi szervezkedésében nyilvánult, a csúcsokon pedig olyan kilengésekre vezetett, mint az utolsói Báthoriak (Gábor, Erzsébet, Anna) botrányos életmódja vagy a század közepén egy Liszty László bűnhalmazata.