Báthori Zsófia

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2016. december 27., 19:21-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Somlyó, 1629 – Munkács, 1680. június 14.
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége
Wikipédia
Báthory Zsófia 1629
1643
február 3. II. Rákóczi György házassága a Báthori fejedelmi család utolsó tagjával, Zsófiával.
1661
augusztus 14. II. Rákóczi György özvegye, Báthori Zsófia, kiskorú fiával, I. Ferenccel együtt katolizál.
1671
február 21. I. Rákóczi Ferenc 400 ezer forint fejében amnesztiát kap.
október 20. Báthori Zsófia a sárospataki református főiskola épületét és minden vagyonát a jezsuita rendnek adományozza.

R. Várkonyi Ágnes

II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata

Ha viszont Erdély gazdasági érdekei és a vallási harc hagyományai Svédország mellé szólítják II. Rákóczi Györgyöt, akkor felesége, Báthori Zsófia kiterjedt lengyel rokonsága ellen is harcba száll, s idegen földön, Erdéllyel addig jó diplomáciai kapcsolatokat tartó ország ellen visel háborút.

Az 1662. évi országgyűlés

1647 óta a Dunántúl nyugati nagybirtokairól szívósan kelet felé terjedő ellenreformáció már behatolt a végvárakba, elérte a mezővárosokat, s a rekatolizált Báthori Zsófia buzgóságából átcsapott a Hegyaljára és az északkeleti vármegyékbe is.

Zrínyi, Turenne, Montecuccoli

1663 végétől 1664 májusáig Regensburgban időzött a magyar király, sőt a magyar királyi kancellária feje és az államtanács. Okkal és törvényesen forgolódtak tehát ott a nádor, a vármegyék, a városok követei, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegyének, Báthori Zsófiának megbízottjával együtt.

Benczédi László

A vasvári béke és a magyar politikai vezető réteg

Az 1660-as években azonban az erőszakos térítés még jobbára magánföldesúri keretek között bontakozott ki. A vallásügyi viszályok főszereplője ekkor II. Rákóczi György rekatolizált özvegye, Báthori Zsófia volt, aki munkácsi várából valóságos irtóhadjáratot indított a kiterjedt Rákóczi-birtokok protestáns gyülekezeteinek felszámolására. Az így keletkezett feszültséget azután a bécsi udvari körök még tovább élezték azzal, hogy a protestánsok által indított peres eljárásokban többnyire az özvegy fejedelemasszony pártjára álltak, s kancelláriai tiltó mandátumokkal akadályozták meg az ellene hozott törvényes ítéletek végrehajtását.

A rendi szervezkedés kibontakozása

A murányi gyűlés lefolyása azt is megmutatta, hogy a kibontakozó Habsburg-ellenes szervezkedés irányítására – tisztségénél és tekintélyénél fogva egyaránt – Wesselényi Ferenc nádor a legalkalmasabb személy, aki eredetileg nemcsak magas közjogi állása révén, de alkatában is a bécsi udvar és a magyar rendek közötti közvetítés, az együttműködés, a kompromisszumok politikusa volt, ámde a két fél közötti ellentétek kiéleződésekor – főként a vasvári béke után – látnia kellett, hogy tevékenysége egyre inkább a kölcsönös bizalmatlanság légüres terébe kerül. Ha ismét szilárd talajt akart tudni a lába alatt, választania kellett – s ha már erről volt szó, nem lehetett kétséges, hogy tiszténél fogva honfitársai oldalán van a helye. Elhatározásához bizonyára nagy lökést adott a rendszeres évnegyedes nemes törvénykezés 1665. novemberi kassai ülésének lefolyása is, amely egyszeriben ráébresztette helyzetének fonákságára. Erre a tanácskozásra ugyanis – melynek fő napirendi pontja azoknak a sérelmeknek az orvoslása volt, amelyek Báthori Zsófia részéről érték a protestáns rendeket – a bécsi udvar olyan kötött utasítással rendelte ki, hogy a nádornak szinte semmi teret nem hagyott egyeztető álláspontja érvényesítésére. A tanácskozás végül is dolgavégezetlenül oszlott fel, s a protestáns követek egész Felső-Magyarországon elhíresztelték: a nádor nem felelt meg bírói feladatának, újat kell választani helyette, mert ők „nem instrukciós palatinust kértek őfelségétől, hanem törvényt exequáló palatinust”.

A szervezkedés második szakasza

Így és ilyen okok miatt került a szervezkedés 1669–1670. évi második szakaszának, illetve a belőle kinövő felkelés torlódó eseményeinek tengelyébe Báthori Zsófia fia, I. Rákóczi Ferenc, illetve az a kapcsolat, amely közte és apósa – tudniillik felesége, Zrínyi Ilona apja –, Zrínyi Péter között létesült. Ellentétben ugyanis konok és hajthatatlan anyjával, a fiatal, még kellően rugalmas I. Rákóczi Ferenc készséget mutatott a vallási engedékenységre, s a szemben álló felek közötti alkut – éveken át tartó meddő próbálkozások után – Zrínyi Péter végül sikerrel közvetítette.

A rendi mozgalom bukása és megtorlása

Egyébként azonban az ellenzéki nemesség „megalázkodása” nem ismert határt, s ebben anyja sugalmazására maga I. Rákóczi Ferenc járt az élen, aki még jóval a büntető sereg Felső-Magyarországra érkezése előtt, május közepén készségét nyilvánította hívei, a „rossz tanácsok” kiadására, sőt földesúri bandériumát is felajánlotta, hogy közreműködjék a „rebellisek” összefogdosásában. Nyilván ennek a nagy buzgalomnak is szerepe volt abban, hogy – a szervezkedés többi irányítójával ellentétben – később büntetlen maradt.

Az abszolutista politika két fő iránya Magyarországon

Így bontakozott ki „őfelsége akaratából” – az egyik kamarai jelentés kifejezésével élve, „eltökélt szándékából” – „német erővel” az ellenreformáció templomfoglaló háborúja. A sort 1670 decemberében a hegyaljai mezővárosok templomainak katolizálásával ismét csak Báthori Zsófia és I. Rákóczi Ferenc nyitotta meg, majd főpapi, kamarai és katonai segédlettel 1671-ben sorra „estek el” Torna, Szepsi, Mecenzéf, Patak, Királyhelmec, Eperjes és Bártfa templomai.

A bujdosók első támadása 1672-ben

Amikor a Kamarának szóló egyik 1672. őszi levelében Báthori Zsófia úgy jellemezte a „rebelliseket”, mint akiknek azokban a hetekben „se Isten, se császár, se kamara, se földesúr nem kellett”,[1] bizonyára a lényegre tapintott rá: a fennálló hatalom bárhonnan eredő megingását a jobbágyság tekintélyes része arra használta fel, hogy mindenféle terhesnek érzett felsőbbséget lerázzon magáról.

R. Várkonyi Ágnes

Adó- és kereskedelempolitika

Báthori Zsófia jezsuita alapítványai fejében nyer engedélyt sóbányanyitásra 1669-ben, 1685-ben pedig debreceni kereskedők kapnak részleges szabadalomlevelet marhakereskedésre.

Főurak és köznemesek

A korszak nagy eseménye, hogy II. Rákóczi György halála után felesége, Báthori Zsófia fiával együtt visszatért a katolikus egyházba.

Makkai László

Protestáns kollégiumok

A sárospataki iskolát II. Rákóczi György özvegye, Báthori Zsófia 1660 után előbb alapítványaitól fosztotta meg, majd 1671-ben megszüntette. A tanárok és a diákok egy része Erdélyben keresett menedéket, ahol az újjáépített gyulafehérvári iskolában helyezték el őket.

Udvari iskola

Alig halt meg Bethlen István, s oszlott fel az ecsedi udvartartás az új gazda, I. Rákóczi György kezén, nemsokára ez utóbbi is távozott az élők sorából, s ekkor Sárospatak lett az ellenudvar, ahová a megözvegyült Lorántffy Zsuzsanna költözött kisebbik fiával, Zsigmonddal, bőkezűen pártfogolva a puritán kegyességi irodalmat és – Comeniust is megnyerve – az oktatásügyet, egyben keserűen vitatkozva a puritánjait üldöző idősebbik fiával, a fejedelemmel.

1660-ban mindkettőjük halála felszabadította Báthori Zsófiát, hogy, visszatérjen katolikus hitére, és udvari jezsuitáit, Sámbár Mátyást és Kis Imrét a sárospataki és kassai református prédikátorokkal való vitatkozásra buzdítsa, majd 1671 után a császári katonaság protestánsüldözését magánhadseregével támogassa. Ebben, az immár barokk tájékozódású ellenudvarban íródott a II. Rákóczi Györgyöt barokkos versekben elsirató eposz. Báthori Zsófia fia, I. Rákóczi Ferenc eleinte mint erdélyi trónkövetelő tartott udvart, de részvétele a Habsburg-ellenes felkelésben politikailag elszigetelte őt.

Irodalmi stílusok és műfajok

A verses líra és verses epika korábbi együtteséből a barokk ez utóbbit emelte ki. A 17. század derekán a verses elbeszélések rendkívül népszerűvé váltak. A főúri költők közül a gyilkossággal és szodómiával vádolt, végül is hamispénz-verésért lefejezett Liszty László írt Magyar Márs (1653) címen a mohácsi vészről egy eposznak szánt és Zrínyi hatására barokk elemekkel díszített verses elbeszélést, amely azonban éppen úgy nem egyéb, mint barokkosított históriás ének, akárcsak az egy évtizeddel később, mint már említettük, alighanem Báthori Zsófia udvarában keletkezett, úgynevezett Rákóczi-eposz. Ez utóbbi már egykorú eseményt örökít meg, akárcsak az eredetileg kimondottan publicisztikai célt szolgáló históriás ének.

Lábjegyzet

  1. Báthori Zsófia levele a Kamarának, 1672. november 12. Országos Levéltár Kamarai levéltár, E 254 Repraesentationes, informationes et instantiae, rksz. 3222.

Irodalom