Bázel

A Múltunk wikiből

németül Basel, franciául Bâle, latinul Basilea vagy Basileae

Svájc északnyugati részén, a svájci-német-francia hármashatárnál, a Rajna két partján elterülő város
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
918. január 21.
A kalandozók elpusztítják Bázelt.
1579
Bázelben megjelenik: Dudith András, De cometarum significatione; Detrekőn: Bornemisza Péter, Ördögi kísértetekről.
1795. április 5.
Franciaország és Poroszország Bázelben békét köt.

Györffy György

A nyugati „békeövezet” kialakítása és a távolsági kalandozások kezdete

Bizonyára egy Arnulfot támogató magyar lovashad nyomult tovább nyugatra. A Rajnán átkelve, Elzászba és Lotaringiába törtek be, ahol több kolostort – Moyenmoutier, St. Dié, Remiremont – feldúltak, és 918. január 21-én Baselt kiostromolva porig égették.

Péter Katalin

Az élet minősége megváltozik

  • Svájcot senkinek nem jutna eszébe a fejlődésben elmaradott országnak tekinteni, Bázelben mégis Amerika nélkül jelentek meg Honterus térképei először.
  • Dudith András, aki ekkor már Boroszlóban él, 1579-ben Bázelban ad ki egy könyvet latinul „Az üstökösök jelentéséről”.

Makkai László

Külföldi peregrináció

A diákok túlnyomó része eleinte a német birodalmi egyetemeken és akadémiai rangú főiskolákon tanult. Az evangélikusok elsősorban Wittenbergben, a reformátusok pedig 1621-ig (elpusztulásáig) Heidelbergben, de az előbbiek Jéna, Lipcse, Tübingen, Rostock, Stettin, Hamburg, Altdorf, Giessen, Meissen, Görlitz és Boroszló, az utóbbiak pedig Odera-Frankfurt, Marburg, Herborn, Bréma, Strassburg, továbbá a svájci Bázel és Genf főiskoláit is látogatták.

S. Vincze Edit

Az Általános Munkásegylet megalakulása

Nemzetközi szolidaritásának tanúbizonyságaként a vezetőség 1868 végén gyűjtést indított a bázeli általános sztrájk támogatására.

A francia–porosz háború és a Párizsi Kommün hatása. Az 1871–72. évi „hűtlenségi per”.

Az Internacionálé 1869-es bázeli kongresszusa határozatot hozott a földnek és kincseinek kollektív tulajdonáról. A marxi forradalomelméletet tükröző határozat – a magántulajdon elvének tagadása – mélyreható polarizációs folyamatot indított el: a kispolgári demokraták szakítottak a szocialista mozgalommal, a szervezett proletariátus pedig egyre tisztábban képviselte önálló osztályérdekeit.

A Magyarországi Általános Munkáspárt

A kollektív tulajdon elvének programba foglalása – e követelést az I. Internacionálé 1868-as brüsszeli és 1869-es bázeli kongresszusa hosszú és kemény csatározás után fogadta el –, nyílt hadüzenet volt a tőkés magántulajdonnak, egyértelmű és világos megvonása a polgári demokrácia és a szociáldemokrácia között húzódó Választóvonalnak, ugyanakkor elhatárolta a pártot a munkásmozgalomban jelentkező anarchista, proudhonista és egyéb, az egyéni tulajdon elvét valló irányzatoktól is.

Erényi Tibor

A munkásság harca az erősödő reakció és a háborús készülődés ellen

A Népszava haladéktalanul, teljes terjedelmében közölte a november 26-án kelt bázeli kiáltványt, amelyet az Internacionálé rendkívüli kongresszusán fogadott el. A kiáltvány felszólította Ausztria–Magyarország szociáldemokratáit, hogy „teljes erővel folytassák akciójukat” a Szerbia megtámadását célzó törekvések, ellen, mert ezek az egész európai békét veszélyeztetik. Ugyanakkor kimondta, hogy „Ausztria–Magyarország szociáldemokrata pártjai a jövőben is küzdeni fognak azért, hogy a délszlávoknak a Habsburg-ház uralma alatt levő része a Monarchia határain belül a demokratikus önkormányzati jogot megkapja”.[1] A „demokratikus önkormányzati jog” fogalma azonban a Viktor Adler közreműködésével készült kiáltványban is elvontan szerepel. Így érthető rajta a RennerBauer által hirdetett kulturális autonómia, de felfogható volt valamilyen területi önkormányzatnak is.

Lábjegyzet

  1. Az Internacionálé kiáltványa. Ugyanott, 1912. november 27.

Kiadvány

Johannes Honterus brassói kiadása: Régi Magyarországi Nyomtatványok, 1473–1600. Kiadta Borsa GedeonHervay FerencHoll Béla, (Budapest, 1971) 50; bázeli kiadása: Régi Magyar Könyvtár. Szerkesztette Szabó Károly (Hellebrandt Árpád). I–III/1–2 (Budapest, 1879–1898) III. 306.