Békásmegyer

A Múltunk wikiből

németül Krottendorf

Jelenleg Budapest III. kerületének északi része, 1950 előtt önálló település
Wikipédia

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

  • Bronzkor
    • Harang alakú edények kultúrája: (Budapest–)Békásmegyer, (Budapest–)Csepel, Tököl

A Dunántúl neolitikuma

Bár a Körös–Starčevo-kultúra kisebb csoportjainak elszórt feltűnésével számolhatunk a Dunántúl déli felében is (medinai típusú leletek), a vonaldíszes keramika kialakulása a Dunántúl mezolitikus csoportjainál más irányú volt; a Dunántúl korai neolitikuma legfeljebb balkáni típusú kőeszközei révén különbözött a Szajnától a Dnyeszterig terjedő ős-európai neolitikus tömbtől. Az eddigi kevés lelet és kutatás (például Békásmegyer) szerint települési módjuk, nagyméretű családi házaik, edényeik és eszközeik, vagyis életük hasonló volt a nyugatról szomszédos területek vonaldíszes edényes emberének életéhez.

A késő rézkor

A [[|Pécel|péceli]] kultúra egyes csoportjait élénk és egyelőre nehezen magyarázható kapcsolatok fűzték a kelet-mediterrán világhoz. A Vörsön magányosan eltemetett főnök vagy varázsló-pap ókori keleti típusú vagy eredetű szakrális méltóságjelvényt: rézdiadémot viselt. Békásmegyeren égei Triton-csigakürt tűnik fel, ugyanolyan, mint az egykorú krétai pecsételőkön.

Györffy György

A vezérek folyó menti szállásváltása: Árpád és Kurszán

Árpád fejedelemtársa, Kündü fia Kurszán, a kende méltóság örököse, Anonymus szerint Óbudán, szintén antik romvárosnál választotta meg téli udvarhelyét. Az aquincumi katonai tábortól délre ma is látható a nagy katonai amfiteátrum, melynek neve a középkorban, amikor falai még magasan álltak, Kurszánvára volt. A hozzá tartozó rév a Békásmegyer és Káposztásmegyer közötti megyeri rév volt. Ennek budai hídfőjénél egy szláv kerámiás falu feküdt, a mellette levő Budakalász pedig eredetileg káliz (böszörmény) település volt.