Békés

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2017. január 15., 14:10-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
város Békés megyében
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

Györffy György

Vármegye, vár, város

A királyi váraknak többféle funkciójuk volt, s ez megmutatkozik mind a település képén, mnid a benne lüktető életen. Az ispáni vár többnyire 100–300 méter átmérőjű, palánkfallal erősített földvár volt. Államalapítás kori földvárainkra jellemző, hogy a földsánc koronáján egy vörösre égetett agyagsáv található, amelyet a kutatók jó része építési sajátosságnak tulajdonít, feltételezve, hogy az égetett sánc, illetve a cserépvár boronafalának agyagborítását tüzzel szilárdították. Van azonban olyan nézet is, hogy a vörös sánc a palánk leégésekor az altalaj átégése által keletkezett. E várak alaprajza, amennyiben nem egy régebbi erődítés felhasználásáról van szó, gyakran a terepadottságokhoz igazodik; a folyópart vagy lejtő által nem védett oldalt árokkal vágták el a tereptől (például Békés, Doboka).

Béla ezer napja

Vata fia János pogánykodásának elítélése a békési esperes feladata lett volna, ehhez azonban az egyháznak nem volt elég hatalma. Az egyház mint a vallásellenes és házassági vétségek bírája mindössze annyi retorziót hozhatott, hogy a keresztényeket eltiltotta a Vata neméből való nősüléstől, a pogány dáridók megszüntetéséhez azonban már a király segítsége volt szükséges; Béla el is fogatta János pogány papnőjét, Rásdit, és tömlöcben éhhalálra ítélte.

Bácskai VeraNagy Lajos

Piacközpontok és városi funkciók

A nagy alföldi és Duna–Tisza közi mezővárosok, Békés, Szentes, Hódmezővásárhely, Cegléd, Nagykőrös nagyarányú gabona és élő állat, főként szarvasmarha és juh tenyésztése és forgalomba hozása révén gyarapodtak.

Vörös Károly

A városi funkciók átrendeződése

A polgárvárosok jelentős része tehát legalább megyei – ha nem regionális – adminisztráció és többnyire regionális vonzáskörű iskolák központja; mindezen funkciókban már teljesen azonos szinten sok szabad királyi várossal, nem egyet felül is múlva. Ráadásul – és kivált az Alföldön – ennek a várostípusnak éppen effajta központi funkcióiban még alacsonyabb szinten, a még csak falusias jogállással rendelkező mezővárosok között is vannak folytatói: az olyan nagy népességű, bár még csak szerény privilégiumokkal rendelkező úrbéres helységek, mint például Szarvas, Békés, Békéscsaba.

Katus László

A településhálózat fejlődése

A 19. század végén az Alföldön nem volt ritka a 20–30 ezer lakosú nagyközség (Békéscsaba, Békés, Csongrád, Orosháza, Szarvas).

Az urbanizáció meggyorsulása

Az Alföldön mintegy 30 olyan város, illetve nagy lélekszámú község (Békéscsaba, Békés, Csongrád, Szarvas, Orosháza stb.) volt, amelyeknek lakossága meghaladta a 10 ezret, de mind külső képében, mind népességének foglalkozási és társadalmi struktúrájában lényegesen különbözött Nyugat- és Közép-Európa, valamint a Dunántúl, a Felvidék és Erdély európai típusú városaitól.

Irodalom