Bónis Ferenc

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Bónis Ferenc zenetörténész

1627 – Pozsony, 1671. ápr. 30.
protestáns birtokos nemes, a Wesselényi-féle összeesküvés részvevője
Wikipédia
1671
április 30. Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferencet Bécsben kivégzik. Pozsonyban kivégzik Bónis Ferencet.

Benczédi László

Az 1670. tavaszi nemesi felkelés

„Magyarországnak a mezőbe kell összegyűlni a gubernátor [értsd: az uralkodó] választására és az a gubernátor az ország tetszéséből tehet miféle tiszteket, és már ezután az ország [tudniillik a rendi ország] a dirigálni a dolgot, nem praecise csak a gubernátor” – jegyezte fel a felkelés politikai programjáról az ellenzéki nemesek egyik vezéralakja, a zempléni Bónis Ferenc.[1]

A rendi mozgalom bukása és megtorlása

  • A hitegetésekkel Bécsbe csábított Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc, abban a naiv hitben, hogy az Ausztriai Ház „véghetetlen” kegyelme fátyolt borít pártütésükre, önként adták magukat ellenségeik kezére. A megtorlás gépezete Felső-Magyarországon sem között komoly ellenállásba. Zrínyi Péterék horvátországi kudarcáról és Bécsbe futásáról értesülve ugyanis az ellenzékiek május 1-i tállyai gyűlése nagy többséggel a fegyverek letétele és a császári kormány előtti behódolás mellett döntött. A június első felében Felső-Magyarországra érkező mintegy 10 ezer fonyi császári hadsereg szétrebbenő nemesi hadakon és hódoló küldöttségeken – kényszeredett mosolyon és félelmen – kívül mással nemigen találkozott. Egyedül Bónis Ferenc volt az a férfi, aki fegyverét megtartva, állta a felkelés kezdeti sikerei idején tett fogadalmát: „Csak kilencen legyenek, akik felkelnek a magyarok szabadsága mellett, én a tizedik leszek, a szabadságért kész vagyok meghalni!” Neki életével kellett fizetnie azért, amiért – egyik kortársa szavával szólva – „nem tudta magát megalázni”.[2]
  • Miután a felkelők zöme még a felkelés bukásának heteiben Erdélybe menekült, a pozsonyi iudicíum delegatum összesen 221 embert idézett meg számadásra, s ezek közül 1671. február végétől szeptemberig 154. vádlott ügyét tárgyalta végig, a bécsi udvar utasításainak megfelelő sietséggel, s az ebből következő rendetlenséggel, felületességgel. Mintegy féléves működése alatt a közfelkelők ügyében eljáró rendkívüli bíróság összesen 13 halálos ítéletet hozott, de közülük végül is csak Bónis Ferencen hajtották végre ítéletet. A köznemesi Bónis mindvégig emberi méltósággal viselte kegyetlen sorsát; feje a Nádasdyék kivégzését megelőző napon hullott a porba a pozsonyi piactéren.

R. Várkonyi Ágnes

A majorsági gazdálkodás változásai

Lábjegyzet

  1. Bónis álláspontját Gandel Zsigmond vallomása tartotta fenn. Egri Káptalan hiteleshelyi levéltár Protocollum Extraseriale, AG No 234., 57. tanú.
  2. Bónis fogadalmát Csobádi Gáspár vallomása tartotta fenn. Egri Káptalan hiteleshelyi levéltár Protocollum Seriale, P No 196. – Az utóbbi idézet: Cseróczy Kristóf levele Batthyány Borbálának. 1670. június 25. Országos Levéltár P 1314 Batthyány levéltár Missiles 9213.