Hermann von Baden-Baden

A Múltunk wikiből
(Badeni Hermann szócikkből átirányítva)
12 October 1628 in Baden-Baden; died 30 October 1691 in Regensburg
was a general and diplomat in the imperial service
angol Wikipédia
Hermann von Baden-Baden

Benczédi László

A török háború kiújulása

Ilyen körülmények között Thököly magában a bécsi udvarban is szószólókra talált a franciák elleni háborút szorgalmazó úgynevezett spanyol párt képviselőiben, köztük olyan jelentős személyiségekben, mint Sinelli bécsi püspök, Abele, az Udvari Kamara elnöke, valamint a Haditanács élén álló Badeni Hermann, akivel a fejedelem részben a kuruc–császári tárgyalásokat közvetítő Saponara sárospataki kommendáns révén, részben külön levelezés útján is folyamatos kapcsolatot tartott.

R. Várkonyi Ágnes

A hanyatló török ereje

1684 tavaszán a Szent Szövetség tagjai közös megállapodás szerint kezdték meg hadműveleteiket. Velence Dalmáciában, Sobieski János Ukrajnában indított támadást. Európa azonban Magyarországra figyelt: a Lotharingiai Károly fővezérlete alatt Vágsellye tájékán gyülekező, mintegy 100 ezer főnyi hadseregtől várták, hogy megtörje az oszmán hatalom erejét. Az elmúlt év váratlanul nagy hadi sikerei nyomán a Haditanács elnöke, Badeni Hermann őrgróf s a táborban Badeni Lajos őrgróf, lovassági tábornok Buda ostromát sürgette.

Hadseregek és haditervek

  • 1685-ben már nyilvánvaló, hogy a nemzetközi koalíción belül a hadműveleti irányítás súlypontja Bécsbe helyeződött. Az udvar vezető politikusai azonban a hadműveletek kérdéséről egymástól eltérően vélekedtek. Dietrichstein Ferdinánd herceg, a kormány fejének tekintett főudvarmester és Kinsky Ferenc gróf, a cseh kancellár vezette udvari pártot az óvatos diplomáciai manőverezés jellemezte, a dinasztikus vagy spanyol csoport vezetője, a Haditanács elnöke, Badeni Hermann a császárnéval és Strattmann udvari kancellárral együtt a mielőbbi békekötésre hajlott. Ezzel szemben a török hatalommal következetesen leszámoló politikát Lotharingiai Károly herceg és az özvegy császárné körül csoportosulók képviselték. A háborút elvben irányító Badeni Hermann nehézkes, óvatos politikus volt, más elképzelések vezették, mint Lotharingiai Károly herceget, s bár a „játékszabályokat” megtartva, de többször keresztülhúzták egymás terveit.
  • Amint Érsekújvár tornyairól lezuhant a félhold, Abdurrahman, az újonnan kinevezett budai pasa tudatta a Haditanács elnökével, Badeni Hermannal: kész közreműködni, hogy a szegény keresztény alattvalók nyugalmát helyreállítsák.

A háború költségei

Oppenheimert Badeni Hermann és Badeni Lajos őrgróf tekintélye teljes súlyával támogatta, Kollonich Lipót és az udvari arisztokrácia nem kis csoportja viszont ahol tudta, gáncsolta tevékenységét.

Erdély és a nemzetközi szövetség

  • 1684-ben a törökellenes párt javára már eldőlt a harc. Teleki Mihály, felszámolva a Thököly-pártot, a nemzetközi szövetség irányába tapogatózott. Ekkor azonban Erdély még pápai jótállással sem csatlakozott nyíltan a szövetséghez, hiszen Badeni Hermann is elismerte, hogy amíg a legfontosabb erdélyi várakban a török az úr, addig a fejedelemnek nincs szabad keze. Később sem lett könnyebb a nemzetközi szövetségbe bekapcsolódni szándékozó Apafi helyzete.
  • Erdély lehetőségei tehát lényegében már eldőltek, amikor 1686 elején Haller János vezetésével újabb követség indult Bécsbe, ismét Lengyelországon át. Apafi Erdély államiságának nemzetközi elismerését és az ország belső integritását szabta feltételül. Eszerint a szövetségesek a törökkel kötendő békébe Erdélyt és a román fejedelemségeket külön foglalnák bele; a császár a fejedelemség integritását – állami önállóság, szabad fejedelemválasztás, vallásszabadság – érintetlenül hagyja, katonai és diplomáciai segítséget ad, ha török támadás éri, és hadait téli szállásra nem telepíti az országba. Ennek fejében a fejedelemség 25 ezer arannyal vagy 50 ezer tallérral, élelemmel és fuvarral járul hozzá a törökellenes háborúhoz. I. Lipót megbízottai, Badeni Hermann, a Haditanács elnöke és Strattmann udvari kancellár, azzal a kikötéssel írták alá a szerződést 1686. június 28-án, hogy a fejedelem Kolozsvárra és Dévára fogadjon be meghatározott számú császári őrséget.

Az 1687–1688. évi országgyűlés

Mind ez idáig nem állapította meg a kutatás, hogy Caraffa bírósága előre kitervelt szándékkal vette-e célba ezután az ország több főnemesét, köztük magát a nádort is és Csáky István grófot, akinek szepesvári uradalmához tartoztak a szomolnoki rézbányák még kincstári tulajdonba nem vett részei, s ezért elevenítette-e fel Petenada György vallomása nyomán a Haditanács elnökét, Badeni Hermannt, Kinsky ellenlábasát terhelő régi gyanút, hogy 1685-ben segítette volna Thököly átállási szándékát.

Heckenast Gusztáv

Az újkori iparfejlődés kezdetei a Habsburg-birodalomban

Mint I. Lipót nagy hadvezérei, Hermann és Lajos badeni őrgrófok, Károly lotharingiai herceg vagy Savoyai Eugén, mint a Habsburgok szolgálatába szegődött annyi kiváló spanyol és birodalmi német államférfi és diplomata, a születőben lévő nagyhatalom kiemelkedő közgazdászai is idegenek voltak, akik német birodalmi szülőföldjüket elhagyva, Ausztriát választották hazájuknak, és többnyire idegenek, franciák, svájciak, birodalmi németek, olaszok voltak azok a vállalkozók és szakmunkások is, akik a kor legfontosabb iparágait meghonosították a Habsburgok országaiban.

Irodalom

Thököly Badeni Hermannhoz fűződő reményeire figyelemre méltó a kuruc vezérnek az erdélyi püspökhöz intézett (s korábban már idézett) 1681. április 4-i levele (Haus-, Hof- und Staatsarchiv Hungarica, Specialia. fasc. 327/0. fol, 6-12), amelyben örömét fejezte ki a hercegnek mint „a magyar nemzet jóakarójá”-nak a Haditanács élére történt kinevezése alkalmából. Hogy Badeni Hermann herceggel Thököly maga is levelezett, az egy 1681. október 7-i iratából derül ki (ugyanott, fol. 18). — Ami viszont a kapcsolat másik oldalát illeti, említésre méltó, hogy főként Thököly 1682. évi sikerei a magyar udvari arisztokrácia körében olyasféle találgatásokra és gyanakvásra adtak okot, hogy vajon az udvar nem szántszándékkal játssza-e Thököly kezére Felső-Magyarországot, annál is inkább, mivel köztudott volt, hogy Badeni Hermannon kívül az Udvari Kamara elnöke, Abele is a spanyol frakcióhoz tartozott. Ezt a kérdést egyébként Csáky István nyíltan szembeszegezte Lipótnak, aki természetesen tagadó választ adott. Lásd Széchényi György győri püspök és kalocsai érsek levelét Batthyány Kristófhoz, 1682. szeptember 9. Szombathely, Országos Széchényi Könytár Kézirattára Thaly-gyűjtemény. Fol. Hung. 1389/I. fol. 46.