Balassa János

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Balassa János sebész

1518–1577
főispán, főkapitány
Wikipédia

Sinkovics István

A drinápolyi béke

Híre járt, hogy egyes főurak – elsősorban Dobó Istvánt, Balassa Jánost, Báthori Miklós országbírót, Tahy Ferencet, Draskovich Györgyöt emlegették – váraikat erősítik, csapatokat gyűjtenek: arra készülnek, hogy csatlakozzanak az Erdélyből induló hadjárathoz. A nemesség elégedetlenségének nyilvánvaló jele volt az is, hogy egyesek – így Forgách Ferenc váradi püspök és Gyulaffy László veszprémi kapitány – Erdélybe költöztek, és másokat is erre buzdítottak. Miksát annyira nyugtalanították ezek a jelzések, hogy – nem érezvén magát biztonságban – nem tartotta meg az 1569 elejére összehívott országgyűlést, s várta az alkalmat, hogy lecsapjon a gyanúsítottakra.

A leszámolásra egy levél adott ürügyet, melyben Balassa János ajánlotta fel a Habsburg-uralommal elégedetlen birtokosok támogatását János Zsigmondnak. A levelet valójában egy szlavóniai származású nemes, a pénzért mindenre képes Kenderessy István hamisította (talán Miksa és Rueber János kassai főkapitány tudomásával), és ellátta Balassa hamis pecsétjével.

Miksa személyesen jelent meg az augusztusra halasztott pozsonyi országgyűlésen, s János Zsigmond és hívei készülő támadására, a háborús veszélyre hivatkozva újabb terhek vállalását kérte a rendektől. Két hónapig folyt a huzavona, az országgyűlés már a végéhez közeledett, amikor Miksa cselekedett. Balassa János és Dobó István már előzetesen igyekezett tisztázni magát a vádak alól, és az uralkodó megnyugtató válaszára mindkettő megjelent az országgyűlésen. Miksa a rendek szemére hányta, hogy közülük többen – János Zsigmonddal szövetkezve – nyílt lázadásra készülnek, s bejelentette, hogy három, bizonyítottan hűtlen főúron megtorolja a szervezkedést. Dobót és Balassát nyomban őrizetbe vétette, a távollevő Homonnai Gáspár ellen elfogató parancsot adott ki. Bizonyítékokat és bírói tárgyalást ígért, de a külön erre a célra kiküldött bizottság sem tudott terhelő leveleket felmutatni és tanúkat állítani. KenderessyBalassa-levelére” sem lehetett sokáig hivatkozni, mert kiderült, hogy hamisítvány. A legfőbb „bizonyíték” így megsemmisült; Forgách és Gyulaffy Erdélybe távozása sem utalt összeesküvésre, inkább a magyarországi uralkodó osztály növekvő elégedetlenségére. Homonnait egyébként sem sikerült elfogni, Balassa pedig megszökött a fogságból. Az összeesküvés vádja végül is összeomlott, mindhárom vádlott kegyelmet kapott. De írásban el kellett ismerniök bűnüket, és hűséget kellett fogadniok.

A felső bíráskodás

Nagyobb port vert fel, amikor Miksa király összeesküvés gyanúja miatt az 1569. évi pozsonyi országgyűlésre érkező Dobó Istvánt és Balassa Jánost elfogatta, és a rendek ismételt közbenjárása ellenére sem engedte szabadon.

Irodalom

A központi hatalmat a rendek főleg az országgyűlésen ellensúlyozták, s így ebben a korszakban Habsburg-abszolutizmusról nem lehet beszélni. Az önkényes törvénysértések (Perényi Péter, majd később Dobó István és Balassa János elfogása törvényes ítélet nélkül, az országgyűlések összehívásának mellőzése, az országgyűlési végzések megváltoztatása) viszonylag ritkán fordultak elő.