Balmazújváros

A Múltunk wikiből
város Hajdú-Bihar megyében a balmazújvárosi kistérségben
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1908. április 6.
Az Országos Földmívelő Párt megalakulása Balmazújvároson.

Bóna István

Az első kelet-európai pásztorok az Alföldön

Az i. e. XXII. század körül indult meg az eurázsiai sztyeppek törzseinek első európai jelentőségű vándorlása és szétszóródása. A III. évezred utolsó harmadában a Dnyeper és az Urál folyók között, valamint a Kaukázus északi előterében új, nagy kultúra körvonalai bontakoznak ki. Hordozói pásztortörzsek voltak, az európai történelem első ló- és szarvasmarhatartó népe. Telepük eddig nem került elő, a pásztornemzetségek kétkerekű, nagy lakókocsikban vándoroltak, követték és őrizték állataikat. Az úgynevezett gödörsíros kultúra pásztornemzetségei körében a nagyállattartáshoz szükséges szervezettség korán megindította a társadalmi rétegződést. A legelőterületekért folytatott küzdelmek és a szomszédos földművelő népek rendszeres megsarcolása során harci vezetők emelkedtek fel, akik a zsákmányból – harci érdemeikre hivatkozva – saját nemzetségük állatállományát gyarapították. A maguk egyszerűbb módján a Kaukázus vidékének rézkori fejedelmeit kezdték utánozni, akik viszont külsőségekben az ókori kelet királyait követték. A katonai vezetők alá tartozó szervezett pásztortársadalom eljutott a patriarchális rabszolgatartás fokára.

E névtelen harci főnökök sírjai fölé – örök emlékezetükre – több méter magas sírhalmokat (kurgán) emeltek az utódok. A gerendákból összeácsolt vagy gerendákkal fedett sírkamrákban értékes bőrök és prémek közé ültették vagy fektették őket. Gyakori sírmelléklet a halott mellé tett hematit (okker) festékrög, innen ered e temetkezések korábban használt magyar neve: okkersíros halmok.

Az, hogy mi késztette ezeket a pásztorfőnököket és harcias nemzetségeiket a szomszédaik elleni támadásra, ma még bizonytalan, ám aligha állatállományuk (vagy éppen saját maguk) túlszaporodása vagy a legelőterületek hiánya; inkább a könnyű győzelmek és a zsákmányolás lehetősége. Mindössze annyit tudunk, hogy a pásztorfőnökök harci kíséretükkel együtt a Kárpátok, az Al-Duna és a Dnyeszter közt élő nagy rézkori parasztkultúra (TripoljeCucuteniGumelniţa-kultúra) falvainak felégetése után behatoltak a Kárpát-medencébe. Behatolásuk időpontja mindmáig vitatott. Első hullámuk feltehetőleg a középső rézkor végén érkezett, és alighanem tevékeny szerepet játszott a bodrogkeresztúri kultúra rejtélyes, hirtelen eltűnésében. Újabb hullámuk a péceli kultúra idejére tehető, és talán közrejátszott abban, hogy a péceli kultúra a Tiszántúlon nem tudott megerősödni. Laza településterületük ekkoriban – a Tiszántúl nagyobbrészt e korszakba sorolható „kunhalmaiból” következtetve – a Nyírség és a Maros között volt.

Halomsírjaik (Balmazújváros–Kárhozott-halom, Kétegyháza–Török-halom, Dévaványa–Barcé-halom stb.) pontosan megegyeznek a keleti anyaterületen találhatókkal. Különösen jelentős e tekintetben a rendkívül ritka sírmellékletek közt előforduló kaukázusi eredetű ezüst (először a Kárpát-medencében) hajkarika-spirálisok feltűnése.

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Balmazújváros–Hortobágy–Árkus X griffes–indás kori katonai kíséret sírjai

H. Balázs Éva

Novus ordo a társadalomban, a gazdaságban, a jogi életben

Andrássy Zsigmond grófé volt a hajdúsági Balmazújváros mezőváros, melynek lakói egyre több teher alatt nyögtek. „Sok gazdák kíntelenítettek szülőföldüket étcakai üdőben elhagyni.”[1] A többieknek alig van miből élni, mert Andrássy a telkes földeket s réteket idegen árendásoknak adta ki. A gróf kényelmetlenségére egy Nagy Mihály nevű, világlátott kiszolgált katona települt le a helységben, aki irt egy kissé németül és latinul is, és aki kérvényezésre beszélte rá a falusiakat. A kérvényekre válasz nem jött, a Helytartótanács és a Kancellária ugyanis az ügymenethez híven a vármegyét szólította fel véleményadásra, s ez a parasztok „ellenségének” (így nevezték maguk között a földesurat) adott igazat. Andrássy tehát Nagy Mihályt családostul kitette házából, egy hortobágyi csárdába vitette, hogy míg a környékről elköltözik, legyen fedél a feje fölött. Nagy Mihály azonban kérvényezett: saját költségén felépített házának árát, ottmaradt jószágainak, ingóságainak értékét akarta megkapni. Hiába írta alá hatvan helységbeli a kérvényt. A panaszbeadványok eljutottak a királyhoz: II. József éppen Belgiumban tartózkodott, és Brüsszelből rendelte el az ügy alapos kivizsgálását. A földesúr a vármegyének, a megye a Helytartótanácsnak, ez a Kancelláriának bebizonyította, hogy haszontalan, felforgató emberről van szó, akit egyébként házáért 2 forint 16 krajcárral kifizettek, s helyette már más, „adózásra alkalmas” telepes jött. Nagy Mihály csak szülőfalujába, a Borsod megyei Palkonyára térhetett vissza.

Hanák Péter

Az Országos Földművelő Párt

A teljes cikk.

Mucsi Ferenc

„Magyarország felfedezése” és az új Magyarország tervének kidolgozása

Braun Róbert – a szociográfia hazai úttörője – a marosvásárhelyi munkásság életviszonyairól, a falu lélektanáról; Fényes Samu a balmazújvárosi földmunkásság kulturális helyzetéről; Bosnyák Béla a budapesti diáknyomorról készített felmérést.

Dolmányos István

Egyéb radikális irányzatok

Elsősorban a párttól eltántorodott vagy addig a politikán kívül álló kisiparosságra vetett szemet az 1907-ben megalakult Országos Polgári Radikális Párt. Létrehozását Kristóffy és a „darabontkorszak” más politikusai kezdeményezték. Felhasználva az új kiegyezés miatti csalódást, erős eszmei ködösítéssel, nagy anyagi eszközök felhasználásával rövid idő alatt valóban országos pártmozgalmat indítottak. Magukhoz kapcsolták az ez idő tájt gomba módra keletkezett helyi, városi polgári pártokat, így a soproni, pozsonyi, makói polgárpártokat.

Akcióprogramjukkal meghódították a tulajdonképpeni polgári radikális mozgalom egy csoportját, és gyakorlatilag egy időre a párt befolyása alá vonták a Pokrócz Ferenc vezette balmazújvárosi Országos Földmívelő Pártot.

Pölöskei Ferenc

Parasztpártok és parasztmozgalmak

Áchim azonban a reakció és a demokrácia erőinek nagy összeütközéseit nem érhette meg. Politikai ellenfelei bujtogatására 1911 májusában a két Zsilinszky testvér, Endre és Gábor meggyilkolta. Halála pótolhatatlan veszteséget jelentett a progresszió tábora számára. Az alföldi parasztpárt formálisan ugyan nem oszlott fel, de Áchim halála után távol tartotta magát az országossá erősödő választójogi mozgalomtól. Az Áchimmal szoros kapcsolatban álló balmazújvárosi földmívelő párt is elvesztette korábbi befolyását a parasztság körében.

Lábjegyzet

  1. Országos Levéltár Departamentum urbariale. Szabolcs megye. 1781. F 1.

Irodalom

Balmazújváros (Ugyanott).