Balog István

A Múltunk wikiből

néhol Balogh

Lúcs, 1790. december 8. – Pest, 1873. június 21.
színész
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Balog István

Arató Endre

Az irodalmi-művelődési visszhang, a fordítások

A szerb népdalok iránti magyar vonzódást tükrözte az, hogy Balog István magyar színész 1812-ben Pesten előadott szerb tárgyú drámájában – amelyről a színművészeti együttműködés kapcsán még szólunk – a főszerepet, egy szerb leányt alakító Déryné Széppataki Róza két szerb dalt eredeti nyelven énekelt. A zenét egy fiatal magyar zeneszerző, Mátray Gábor, a magyar kultúrának később jeles alakja komponálta.

Kapcsolatok a színművészetben

Az induló szerb színészet a főváros német és magyar színjátszásától kapott ösztönzést és segítséget. A kiindulópont Balog István már említett, 1812-ben előadott drámája volt: Czerni Gyuró vagy Belgrád megvétele a törököktől. Külön figyelemre méltó az előadás időpontja: Balog drámáját a szerb felkelés idején írta, e szabadságharc vezetőjéről, Karadjordjéról. Gyakori volt ebben az időben, hogy színjátékot nem történeti források alapján, hanem egykorú újsághírek, harcokról szóló tudósítások felhasználásával készítettek. Ilyen volt Balog drámája is, amely egyben kifejezésre juttatta a magyar szerző rokonszenvét a szerb nép szabadságharca iránt.

A darab megszületésében része volt annak a törekvésnek is, hogy a nehézségekkel küzdő magyar színtársulat megnyerje magának a viszonylag jómódú pest-budai szerb polgárságot mint közönséget. Az együttműködés tehát kölcsönös volt: a magyar szerző és a társulat erősítette a szerb tudatot, a szerb polgárság pedig anyagilag és erkölcsileg támogatta erőfeszítéseiket.

Ez azonban nem tarthatott sokáig. A kancellária ugyanis, titkos jelentés alapján, már a harmadik előadás előtt betiltotta a darabot. Az udvarnak nem volt ínyére, hogy a szerb felkeléssel egy időben a magyar, de különösen a szerb közönség előtt a szabadságharccal rokonszenvező színművet játszanak. A szerb felkelés ugyanis nagy együttérzést váltott ki a magyarországi szerbek körében.

Irodalom

A korszak színjátszásának alsóbb szintjére és népies elemeire gazdag anyagot és jó szempontokat ad Pór Anna, Balog István és a XIX. század elejének népies színjátéka (Irodalomtörténeti füzetek 86. Budapest, 1974), bibliográfiával.