Balogh János

A Múltunk wikiből
Nagyendrőd, 1796. február 22. – Érsekújvár, 1872. január 11.
politikus, alispán, országgyűlési követ, országgyűlési képviselő
honvédtiszt, kormánybiztos
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Balogh János portréja a Vasárnapi Ujságban
1835. június 22.
Az országos ülésen Balogh János barsi követ kijelenti, hogy nem követne el bűnt, ha megismételné Wesselényi beszédének peresített részletét.
1835. június 24.
A királyi tábla kihirdeti a Balogh János barsi követ perbe fogatását elrendelő királyi leiratot.
1835. július 6.
A főrendek elvetik az alsótábla felirati javaslatát a szólásszabadsági sérelemről. Megkezdődik az üzenetváltás.
1835. július 23.
Bars megye újraválasztja perbe fogott követet, Balogh Jánost.

Gergely András

A rendszeres bizottsági munkálatok a megyék előtt

A megyék javaslatai, a követválasztások és követi utasítások azonban a megyék többségében végül is a reformpártiak győzelméről vallottak. Ez a győzelem sokszor egy-egy vagyonilag független, messzebb látó és jó szervező képességekkel rendelkező vezető (mint például Temesben Dessewffy Antal és Vukovics Sebő, Szatmárban Károlyi György és István grófok, illetve Wesselényi Miklós és Kölcsey Ferenc) körül szerveződő csoport kitartó munkájának – persze néha múlékony – eredménye volt. Ilyen vagy hasonló befolyása volt Széchenyinek Sopron, sőt birtokai és személyzete révén még Zala és Somogy megyében, Wesselényinek Szatmárban, Andrássy Györgynek Tornában, Beöthy Ödönnek Biharban, Somssich Miklósnak Somogyban, ifj. Balogh Jánosnak Barsban, Deák Ferencnek Zalában.

A magyar liberalizmus kialakulása

A liberális táborban viszont közvetlenül a jómódú középbirtokosokból és néhány nagybirtokos arisztokratából álló legnagyobb súlyú csoport mellett ott találjuk kisebb birtokával azon iskolázott, messzebb tekintő középnemesi réteget, amelynek birtoka a megélhetést lehetővé teszi ugyan, de sokszor még egy külföldi utazás lehetőségét sem biztosítja. Ennek a rétegnek már nem a hitelszerzés, hanem a birtok kínzó gondjaitól való megszabadulás és valamely polgári vagy államigazgatási pálya megszerzése a fő gondja, pozícióját már csak a minél előbbi kibontakozás révén tartja menthetőnek. Legjobbjai között ott van Kölcsey Ferenc, Balogh János, Balásházy János vagy a fiatal Kemény Zsigmond.

Az úrbér ügye

Az örökváltság vitájára országos ülésen 1834. november 10-én került sor. Újat mondani már alig lehetett, de a szónokok, az ország legjobb elméi: Kölcsey, Deák, Klauzál, Balogh, Bezerédj, Beöthy a végső erőfeszítés hevességével mondták el újra érveiket.

További reformkérdések

Az 1831-es lengyel felkelés leverése után Balogh János az országgyűlésben javasolta, hogy kérjenek diplomáciai közbenjárást az uralkodótól a lengyelek érdekében. A kezdeményezés jórészt annak bizonyítására szolgált, hogy az országgyűlés a külpolitikát közvetlenül is befolyásolhatja.

A reformellenzék formálódása

1834 őszén, az örökváltság ügyének bukásakor Balogh János az országgyűlésben nyíltan felvetette a gondolatot, hogy aláírásgyűjtést kellene szervezni az ország valamennyi néprétegének körében a jobbágyreform érdekében.

Az országgyűlés küszöbén

Pest, Nógrád és Bars perbe fogottakat jelölt követéül. Utóbbiakban Kubinyi Ferenc és Balogh János megbuktatása sikerült ugyan, de Pest megye nemessége követté választotta Ráday Gedeont, akit az uralkodó eltiltott a megjelenéstől; így azután az ő ügyével indul majd meg a sérelmi harc.

Spira György

A választások

De mire június végén lezajlottak a választások, kiderült, hogy az országgyűléshez fűzött baloldali remények túlontúl rózsásak voltak: a képviselők közé bekerült ugyan Táncsics s – Irányi Dániel, Irinyi József meg a győri Lukács Sándor személyében – három márciusi fiatal is, bekerült azután vagy harminc nemesi radikális (így többek között Teleki László, Madarász László, Patay József és Nyáry Pál, továbbá Palóczy László, Balogh János, Kállay Ödön, Madarász József, Sembery Imre és Halász Boldizsár) s – Eftimie Murgu, Sigismund Pop, Aloisiu Vlad és Alexandru Buda személyében – bekerült négy radikális nézeteket valló magyarországi román politikus is, a 426 betöltött képviselői helynek azonban a baloldal, mindent egybeszámítva is, kevesebb mint egytizedét szerezte meg.

Irodalom

Kossuth Balogh János Bars megyei képviselőhöz, Nyitra és Trencsén vármegye népfelkelési biztosához, Pest, 1848. december 17. Kossuth Lajos összes munkái (továbbiakban: KLÖM). XIII. Sajtó alá rendezte Barta István. Budapest, 1952. 786.