Balogh Jenő

A Múltunk wikiből
Devecser, 1864. május 14. – Budapest, 1953. február 15.
jogász, politikus, miniszter
Wikipédia
Balogh Jenő.JPEG

Mucsi Ferenc

A Társadalomtudományi Társaság megtisztítása a konzervatív-liberális elemektől

A koalíciós kormány hatalomra kerülése után válságba jutott a Társadalomtudományi Társaság. Konzervatív-liberális beállítottságú tagjainak egy része kényelmetlenül érezte magát a darabont-kormánnyal való együttműködése folytán kompromittált szervezetben. A szakításra jó ürügyet szolgáltatott a volt belügyminiszter, Kristóffy József választmányi tagként való újraválasztása. Tiltakozásuk jeléül többen, köztük Concha Győző és Balogh Jenő kiléptek a társaságból.

Pölöskei Ferenc

A Lukács-kormány bukása

Az igazságügyminiszter már 1913. február végére kidolgozta a sztrájktilalmat tartalmazó törvénytervezetet. „A társadalmunkat fenyegető politikai tömegsztrájk – érvelt a minisztertanácsi előterjesztés bevezetőjében – véleményem szerint kötelességévé teszi a kormánynak, hogy megfontolás tárgyává tegye, vajon nem fenyegeti-e társadalmunk békéjét, az élet- és vagyonbiztonságot oly veszedelem, amellyel szemben a közrend és a közbiztonság fenntartására a rendes törvényes és kormányzati eszközök nem lesznek elegendők. Megfontolás tárgyává kellene tenni, véleményem szerint, hogy nem kellene-e magát a politikai tömegsztrájkot bűncselekménynek nyilvánítani.”[1] Mivel az 1878:V. tc. s az azt kiegészítő, módosító büntetőnovella nem ismerte a sztrájktilalmat, az igazságügyminiszter javasolta a kormánynak, hogy a lázadással kellene azonos elbírálás alá venni.

Az uralkodó osztályok véleménye azonban megoszlott a politikai tömegsztrájkkal szemben alkalmazandó eszközöket illetően. Az ellenzék a munkásosztály sztrájkjogának törvényi megvonását egyértelműen visszautasította. A törvényjavaslat elfogadtatását kockázatossá tette a szociáldemokraták és a polgári ellenzék közös választójogi harca és a munkásosztály harci elszántsága. A kormány e körülmények miatt visszavonta ugyan a javaslatot, de nyomban megbízta az igazságügyminisztert az úgynevezett „Békéltetőbíróságokról és a munkaszüneteltetéssel kapcsolatos visszaélésekről” szóló törvényjavaslat elkészítésével. Ez nem mondta ki a sztrájktilalmat, de bűncselekménynek minősítette a sztrájkok szervezését, megállapította az ezért kiszabható büntetés mértékét. Nem fukarkodott a kormány a politikai szabadságjogokat csorbító egyéb rendelkezésekkel sem. A Népszava utcai árusítását megtiltották, felülvizsgálták a szakegyesületeket. 1913 tavaszán tárgyalta és fogadta el a képviselőház a közveszélyes munkakerülésről szóló törvényjavaslatot, amely előírta a „dologházak” létrehozását.

Lábjegyzet

  1. Országos Levéltár, Igazságügyi Minisztérium (IM) elnöki bizalmas iratok, 1913. 108. sz.

Művei