Barót

A Múltunk wikiből

románul Baraolt

város Romániában Kovászna megyében
Wikipédia
Fájl:Barot agostonfalvarol nezve.jpg
Barot agostonfalvarol nezve

Kristó Gyula

Endre és Béla politikája az 1220-as évek közepén

Az Aranybullát követő évek királyi adományozásai közül jelentőségét tekintve legfontosabb a dél-erdélyi német hospeseknek adott 1224. évi kiváltságlevél, az Andreanum. A korábban e területen szétszórtan elhelyezkedő német (szász) telepeket II. Endre kiváltsága egységes területté fogta össze. Mint a kiváltságlevél mondja: „az összes nép Szászvárostól kezdve egészen Barótig Sebes föld székelyeinek földjével és a Daróc földdel együtt egy nép legyen, és egy bíró által ítéltessék, a szebenit kivéve az összes vármegye mondjon le róla.”[1] A király tehát intézkedésével kijelölte a dél-erdélyi Szászföld földrajzi határait, az általa kinevezett szebeni ispán fennhatósága alá rendelte azt, s mindazokat a népelemeket e terület elhagyására késztette, akik vonakodtak a szebeni ispán hatalma alá kerülni.

Makkai László

Magyarok, románok, szászok Erdélyben

A szász autonóm terület, a Szászvárostól Barótig tartó Altland, központjával, Nagyszebennel, továbbá Medgyes és Segesvár, Brassó és Beszterce vidéke féltékenyen őrizte, s Báthori Gábor jogfosztó támadásának átmeneti sikerét leszámítva, meg is tartotta az etnikai identitást is biztosító rendi különállását. Ez egyben a szász szabadparaszti állapot s az azzal járó nyelvi keveretlenség fennmaradását is jelentette, de nem óvta meg a Szászföldet attól, hogy a szántógazdaság céljaira alkalmatlan területekre nagy számban költözzenek román zsellérek, kiknek jogi helyzete később annyi gondot okozott a szász hatóságoknak.

Lábjegyzet

  1. Urkundenbuch zur Geschichte de Deutschen in Siebenbürgen. I. Von F. ZimmermannC. Werner. Hermannstadt, 1892. 34.