Bars

A Múltunk wikiből

Újbars, szlovákul Starý Tekov, németül Bersenberg

község Szlovákiában a nyitrai kerület lévai járásában
Wikipédia
Vitajtestekov
1240
szeptember 10. IV. Béla kiváltságlevele Bars német és magyar hospeseinek.

Györffy György

Az Árpád-ház mellőzésétől a német hűbérig

A császárnak ez jó ürügy volt a hadjárat megindítására. 1042 nyarán betört az országba, lerombolta a magyar kézen levő Hainburg és Pozsony határvárat, majd Bretiszlav cseh seregével egyesülve, a Duna bal partján a Garamig hatolt, és itt kilenc várat – feltehetően Sasvárt, Boronát, Sárvárt, Trencsént, Bolondócot, Bányát, Galgócot, Nyitrát és Barsot – elfoglalt.

Kristó Gyula

Kereskedelem

Ispánsági központokban az uralkodók azért nem engedélyeztek új vásárt, mivel ezeken a helyeken már korábbi időre, legalábbis a XII. századra visszamenően működtek hetivásárok. Így IV. Béla 1240-ben említette a barsi vásárt, amely a Bars megye székhelyén már régebben létező vásár folytatása volt.

Idegen etnikumok

Ugyancsak a tatárjárás előestéjén találkozunk a barsi vár külvárosában magyarokkal együtt letelepedett német hospesekkel.

Város

  • IV. Béla király 1237-ben a fehérvári polgárokat erősítette meg összes szabadságaikban, 1238-ban nagyszombati városprivilégiuma, 1239-ben engedélyezte az esztergomi vár alatt érseki város alapítását, míg 1240-ben a barsi vár aljában (in suburbio) levő magyar és német hospeseknek adományozott kiváltságokat.
  • A szatmárnémeti kiváltságtól kezdve rendszeres tartozéka a városprivilégiumnak az a szabadság, hogy a hospesek felett nem a megyésispán, hanem csak saját bírájuk ítélhetett mindenféle ügyben, amint ezt már a szatmárnémeti és nagyszombati kiváltság is hangoztatja. Bars esetében azonban a bíró csak kisebb ügyekben mondhatott ítéletet. A barsi privilégium más szempontból is nehezen minősíthető igazi városprivilégiumnak, hiszen az oklevélben biztosított szabadság nem terjedt ki a hospesek szabadságának biztosítására a megyésispánnal szemben, akinek a barsi hospesek karácsonykor természetben, marhával, kenyérrel, tyúkkal, sörrel és gabonával adóztak. Nem véletlen, hogy nagyobb ügyekben (vérontás, szabadságvesztés) való ítélkezés jogát a kiváltságlevél az ispánnak tartotta fenn.
  • Hogy a vásártartás engedélyezése önmagában még nem hozott létre várost, azt számos, a XIII. század elején a királytól vásárt kapott hely, a Bars megyei Gerla, a szlavóniai Bachusa, a liptói Magyarfalu példája mutatja, amelyek egyike sem fejlődött várossá. Ugyanakkor vásár nélkül elképzelhetetlen volt a város. Az esztergomi érseki város esetében az uralkodó új vásárt engedélyezett, míg Bars esetében a régi vásárt erősítette meg.
  • A teljes értékű városprivilégiumra Fehérvár, Pest és Nagyszombat, a csökkent értékűre pedig Bars és talán a szlavóniai hospestelepülések hozhatók fel példaként.
  • Néhány, ispánsági központ melletti településnek, így Szatmárnémetinek, Barsnak, Szlavóniában Valkóvárnak, Verőcének, sikerült bizonyos szintű városi kiváltságra szert tennie, többségükből azonban igazán jelentős város a későbbiekben sem vált.

Makkai László

Az 1644. évi hadjárat

Az első meglepetés csatavesztéssel járt. Ekkor a sok újsütetű, tapasztalatlan alvezér közt a Bethlen hadi iskoláját egyedül járt Kemény János vette át a derékhad vezetését, azzal a feladattal, hogy megakadályozza a császáriak átkelését a Garam barsi hídján. Ez azonban nem sikerült, s az április 30-án Balassagyarmaton tartott haditanácson Kemény a Bethlentől tanult „offenzív visszavonulást” javasolta: hátrálva, portyázással fogyatni az ellenséget.