Bartók Béla

A Múltunk wikiből
Nagyszentmiklós, Osztrák–Magyar Monarchia, 1881. március 25. – New York, Amerikai Egyesült Államok, 1945. szeptember 26.
zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára
Wikipédia
Bartók Béla 1927-ben
1903.
Bartók Béla: Kossuth-szimfónia.
1906.
Bartók és Kodály első népdalfeldolgozásai.
1911.
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára. Allegro barbaro.
1913.
Berény Róbert: Bartók Béla arcképe.
1916.
Bartók Béla: Fából faragott királyfi című balettje.

R. Várkonyi Ágnes

Népi kultúra, népművészetek

Amint Bartók megállapította, a verbunkos kialakulásának fejlődésmenete a következő: a rutén kolomejka-dallam, a magyar kanásznóta, s ebből alakult ki a Tyukodi-nótára jellemző dallam.

Kosáry Domokos

Ének, zene

A valódi népi dallamokat, népdalokat a parasztság körében, a harmadik szinten kell keresnünk, a 20. század elején összegyűjtött népdaloknak abban a régi stílusú rétegében, amelyet Bartók az „A” csoportba sorolt, és amelyet az ötfokú hangsor és az alsó szinten ismétlődő dallamváltozat különböztet meg a műzenétől.

Vörös Károly

Az irodalom és a művészet változásai

Az új bázisú szimbólumok átvétele legteljesebben a népi zenei kultúrában megy végbe, ahol a század második felében a népies műdal (vagy maga, vagy a stílusa) oly átütő erővel szorítja ki a régi dallamkincset, hogy annak utolsó nyomait a 20. század elejére Vikár Béla, majd Bartók és Kodály már csak a fejlődésből kiesett, isten háta mögötti falvakban, s ott is főleg idősebb emberek ajkáról tudják összegyűjteni.

Hanák Péter

Előszó

A matematikai közgazdaságtan, a polgári filozófia új irányzatai, a pszichoanalízis, a strukturalista nyelvészet, a tudományszociológia, a 20. századi zene megalkotása, új irodalmi irányok, a szecessziós és az avantgard művészet érdemleges ágai indultak el, s olyan nagy szellemek, olyan zsenik éltek és alkottak a Monarchiában és Magyarországon, mint a közgazdász Böhm-Bawerk és Schumpeter, a jogász Kelsen, a filozófus Wittgenstein, Mach és Husserl, a marxizmushoz eljutó Lukács György és az általa inspirált budapesti „vasárnapi kör”, a szociológus Mannheim, az esztéta Hauser és Fülep Lajos; a modern személyiségpszichológia atyja, Freud; olyan írók és költők, mint Hofmannstahl, Rilke, Musil, a prágai Hasek, Kafka, Werfel, a budapesti Nyugat írógárdája és forradalmasító zsenije, Ady, a krakkói író-festő-rendező művész Wyspianski, a festő Klimt, Kokoschka, Mucha, Rippl-Rónai, Gulácsy, Csontváry és végül, de talán elsősorban a Mahler és a Richard Strauss képviselte átmenet után olyan zenei újítók, mint Bartók, Kodály, Schönberg, Janáček.

A birtokos parasztság

Hasonló jelenséggel találkozunk az ellenzéki hangú betyárköltészetben és egy-két évtizedes késéssel a népi dallamkincs átalakulásában is, amelyben Bartók a magyar falu „zenei forradalmát” látta.

Szabó Miklós

Az új világ megtalálása az ősiben: Bartók, Kodály

A teljes cikk.

A prófétamagatartás két lehetősége: magyar Zarathustra vagy magyar messiás

A tradíció prófétikus erejűvé tételéhez Ady a magyar kultúrhagyomány archaikus rétegeihez nyúlt: a kuruc kor szegénylegény énekeihez és Károli Gáspár biblia-fordításának nyelvkincséhez. Kezében, mint Bartókéban és Kodályéban, az archaikus anyag a modern törekvések eszközévé lesz.

Hajdu Tibor

Az 1918–1919. évi forradalmak művelődéspolitikája

A Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztossága Bartókot, Dohnányit, Kodályt és Reinitzet nevezte ki a zenei életet igazgató direktóriumba. Az első forradalom alatt indított munkás-hangversenyek igen látogatottak voltak; Bartók, aki a Csodálatos mandarinon dolgozott, 9 év óta először adott nyilvános koncertet, az Operaház rendes és kedvezményes szakszervezeti pénztáránál is sorba álltak a jegyekért; zsúfoltak voltak a színházak, hiszen sokan először gondolhattak arra, hogy az igazán olcsó jegyet – „fehérpénzért” – megvegyék.

Művei